„Ahogy megtörténik a digitális átállás a különböző frekvenciacserékkel párhuzamosan pályáztatható és használatba vehető a frekvenciasáv. Kérdés, hogy egyáltalán meg kell-e várni a pályáztatással az analóg lekapcsolást? Nagyon sok európai ország már előre eladta a digitális átállás hozadékát. A felszabaduló spektrum elsősorban a mobilpiacon nyújthat nagyon értékes frekvenciakészletet a negyedik generációs LTE-szolgáltatásokhoz” – mondja Rozgonyi Krisztina, a PRK Partners nemzetközi ügyvédi iroda partnere, a hírközlési hatóság korábbi elnöke. Hozzáteszi, a digitális átállásnak 2015.június 17-ig mindenképpen meg kell valósulnia, így ezzel a határidős garanciával a hatóság akár már most is kiírhatná a pályázatot.

Rozgonyi Krisztinát meghallgathatják az október 16-17-i Internet Hungary-n (Link)

A felmérések szerint a 600 ezer ingyen, vagyis analóg szoba- és tetőantennával tévéző háztartás van ma Magyarországon.

Both Vilmos, hírközlési és fejlesztéspolitikai szakértő, a Bottom Line Kft. ügyvezetője az átállás internetpiacra gyakorolt hatása kapcsán két ellentétes tendenciát lát. Egyrészt a több százezer analóg televíziós háztartás azon része, amely nem az ingyenes földi digitális szolgáltatásra áll át a lekapcsolás előtt előfizetőként megjelenik a fizetős műsorelosztási platformok szolgáltatóinál. A hirtelen csatornabőség átmenetileg akár vissza is vetheti az internet iránti érdeklődést. Másfelől viszont a kábeles platformot, illetve az IPTV-t választók jó eséllyel valamilyen internetet is tartalmazó csomagra fizetnek elő, ami mégiscsak élénkítheti az internet-szolgáltatási piacot.

A digitális átállással kapcsolatos lakossági felmérésekben rendre magas azoknak az aránya is, akik némi sértettséggel azt válaszolják, hogy akkor ők inkább nem tévéznek. Ha tényleg lesznek ilyenek tömegesen, akkor ez szintén kedvezően hathat az internet-szolgáltatási piacra, mivel az online és on-demand audiovizuális szolgáltatások felé terelheti az érintett háztartásokat – jegyzi meg Both Vilmos.

A mobilpiacra gyakorolt hatás szerinte a felszabaduló frekvenciákkal kapcsolatos állami tervektől függ. Szélsőséges esetben, ha a hozadékból semmi sem jut a mobiloperátoroknak, vagy csak meghatározott szolgáltatóknak jut, a piacot komoly csalódás érheti.

Hozzáteszi, Magyarország az utóbbi 10-15 évben kifejezetten jól „kereskedett” a frekvenciákkal, és részben sikerült ellensúlyoznia a korábbi kudarcokat, amelyek nyomán még ma is több szlovák, osztrák vagy horvát rádióállomást lehet fogni a Balatonnál, mint hazait.

Dicséri a frekvenciagazdálkodással  foglalkozó szakemberek munkáját Rozgonyi Krisztina is, mondván a digitális televíziózáshoz, rádiózáshoz nagyon értékes frekvenciákat tudtak megszerezni. Abban viszont szerinte már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire tudja kihasználni az ország a rendelkezésére álló spektrumokat. Hiányolja, hogy a hajdani analóg mobil 450 megaherzes tartományát miért nem értékesítették még.

Ami a további lehetőségeket illeti, Both Vilmos úgy látja, hogy noha az internet-szolgáltatási piacon már most is zajlik egy sávszélesség-háború, az előfizetők azonban egyelőre tömegesen nem hajlandóak többet fizetni az átlagnál gyorsabb kapcsolatért, így a szolgáltatók inkább bevállalják, hogy ugyanannyi pénzért nagyobb sávszélességet adnak.

Brüsszel előírta, hogy 2020-ra a lakosság fele legalább 100 megabit/sec sávszélességgel rendelkezzen, amit infrastrukturális oldalról meg is lehet valósítani, a kérdés csak az, hogy az audiovizuális tartalmakon kívül milyen alkalmazások, szolgáltatások igényelnek ekkora sávszélességet? Az orvosok képalkotó vizsgálatai, az építészek tervei, és még néhány hasonló példa jut Both Vilmos eszébe, de jobbára inkább mégis a nagy felbontású és 3D filmek. Ezek terjesztésére azonban vannak más platformok is, így egyelőre nem látja, hogy tömegesen mire használnánk a 100 mega fölötti sávszélességet.

A sávszélesítéssel jönnek az újabb tartalom megosztási formák, ide sorolható az over-the-top(OTT) tévészolgáltatás, amelynél az előfizetés már nem helyhez, hanem személyhez kötött, vagyis a tartalmak megfelelő sávszélesség esetén bárhol és többféle eszközön is elérhetők. Ez elsősorban a földfelszíni tévésugárzást teszi versenyképesebbé a kábeltechnológiával szemben – húzza alá Rozgonyi Krisztina.

Más kérdés, hogy ha a tartalom-előállítók közvetlenül tömegesen belépnek az OTT- disztribúciós piacra, az nyilvánvaló feszültséget okoz az egyébként is forrongó műsorterjesztői piacon. Kérdés továbbá, hogy mekkora a fizetőképes piaci kereslet az ilyen típusú szolgáltatásokra  - teszi hozzá Both Vilmos.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!