Bernschütz Mária: Mesélj picit az egyéni motivációkról, hogy jutottál a GoodLike-ig, milyen állomások voltak, mikor kezdtél el ilyenekkel foglalkozni, miből jött ez az egész?
GoodLike: Alapvetően gyerekkoromban, olyan 9-10 éves koromban volt az, amikor láttam azt, hogy milyen vicces az, amikor játékkal fölveszünk egy videót, az összevagdossuk úgy, hogy jó zene megy alatta, meg pörgős, meg minden.
BM: 10 éves korodban?
GL: Ezeket elkezdtem nézni, meg játszottam nagyon kemény játékkal, mondtam, hogy ezt megcsinálom. Megcsináltam. A csatornanév onnan jött, hogy volt egy lövöldözős játék, aminek Fragcopyman. Ez az ölés, másolás, ember, akkor még nem is volt GoodLike, akkor még Magyar Marci néven toltam a játékot, külföldi szerverek voltak általában, nem tudtam, hogy vannak-e magyarok, úgyhogy gondoltam, hogy legyen Magyar Marci. És megcsináltam ezt az első videót, nagyon nehezen, nagyon sokat szenvedtem vele, akkor még Windows Moovie Maker-rel összevagdostam, az a legprimitívebb videószerkesztő, tettem bele jó kis effekteket és feltöltöttem. Nem volt nagyon semmi megtekintés, de büszke voltam rá, hogy van egy ilyen videóm. Nekem volt egy Ask.fm oldalam, és azt nagyon szerettem csinálni, unaloműző volt, ültem, válaszolgattam.
BM: Ask.fm, az meg mit tud?
GL: Az egy ilyen egyszerű platform oldal szerintem, lehet névvel és lehet névtelenül kérdezni a másiktól. Beírod a kérdést, ő meg válaszol, és kapsz egy értesítést arról, hogy megválaszolták a kérdésed, illetve neked is lehet oldalad, és akkor ott is lehet kérdezni, meg lehet „tetszikelni” a dolgot. És ebben az oldalban van egy olyan lehetőség, hogy videóválasz készítése, de ahhoz webkamera kell. Láttam azt, hogy a nagyok, akiknek sok lájkjuk van, azok videóválasszal érték el azt. Mondom, nekem itt a telefon, beállítottam, hogy benne legyek. 5-6 másodperces videók voltak azok, megválaszoltam a kérdést, és akkor belinkeltem oda YouTube-ra, és akkor az volt, hogy GoodLike. A GoodLike egyébként onnan jött, hogy anno a játékban, amit játszottam, volt egy pálya, és annak a készítője Godlike volt. Én meg mondom eredeti leszek, ez két o-val, és abból jött a GoodLike.
BM: Ez az egész sztori akkor 2012. novemberben kezdődött?
GL: Igen, novemberben, ez így van. És akkor novembertől januárig én csináltam a videókat, akkor ask.fm válaszok voltak, de volt 1-2 olyan, hogy mesélek valamiről, vagy vicces jeleneteket összevagdosva, vagy megírok egy történetet előre, amit így elszínészkedek, vagy ezt inkább hadoválásnak mondanám mint színészkedésnek, de eljátszom az a dolgot, és akkor ezt előadom úgy, hogy viccesen, mármint hogy tipikusan fiataloknak is vicces legyen, szóval káromkodva.
BM: Az azért van egyébként?
GL: Persze-persze. Az a baj, hogy én 16 éves vagyok, és 16 évesen nem tudok komoly dolgokról beszélni úgy, hogy azt komolyan is vegyék emberek. Szóval, ha én most elkezdeném boncolgatni mondjuk a rasszizmus témáját, úgy hogy nem káromkodva nem viccesen, akkor 1: nem lenne aki nézné, 2: nem lenne az, aki komolyan is venné, mert egyszerűen nem hangzik hitelesen az én számból.
BM: És attól vesznek komolyan, hogy csúnyán beszélsz?
GL: Nem, attól nem vesznek komolyan, viszont attól röhögnek. És az a fontos, hogy nevessenek. Nekem van sok komoly videóm, hogy én elmondom, szépen beszélve, úgy, hogy legyen tanulsága is, legyen valami mondanivaló, nagyon sokan meghallgatják azt is, és azzal inkább segíteni tudok, mint hogy tanítani, amit amúgy nem is akarok, inkább csak szórakoztatni, mert az számomra jobb, hogyha valakit meg tudok nevettetni.
BM: Hogyan merülnek fel az egyes videótémák?
GL: Összevissza. Ha Valentin-nap közeledik, akkor Valentin-nap előtt elkezdek gondolkodni, hogy akkor oda milyen kéne, oda nem kéne komoly, mert azt amúgy is el szoktuk poénkodni általában.
BM: Mikor értél el áttörést?
GL: Ez az Ask.fim szégyene videó. Nézegettem az Ask.fm-et, és nagyon sokan olyan videó van fenn, akik ilyen szépség versenyekre jelentkeznek, beküldenek egy képet, és akkor lájkold és akkor te leszel a legszebb. És így miért? Volt egy nap, nem tudom milyen nap, de az volt életem legjobb napja, amikor öt percenként jött egy értesítés a telefonra, hogy valaki belájkolta. Én ennek örültem. Akkor jött az, hogy hm, most már mégiscsak kéne videózni, most már van 800 feliratkozóm, annyi volt, amikor megcsináltam a harmadik nyilvános videót. És ez jó, én élvezem – most nem azt mondom, hogy élvezem, ha lehülyéznek, de élvezem azt, ha valaki röhög azon, hogy hülyéskedek.
BM: Ki a közönséged?
GL: Nagyjából lányok, nagyon-nagyon sok lány van. Az elején úgy volt, hogy 80%-ban voltak a lányok és 20%-ban a fiúk, most már úgy lett 50-50%-ban, szóval kiegyenlítődött, úgy, hogy a játékvideókat is elkezdtem csinálni, hogy játszom, és azt fölveszem, és olyan videókat, amik fióknak is szólnak. És inkább ez a 12-17 éves korosztály, akik úgy meg is osztják meg nevetnek is rajta. De van egyébként 0,72% 68 éves is.
BM: És hogyan kezeled a kommenteket? Mert most nagyon frissében vagy szerintem, ennek az egész történetnek, én most úgy láttam, hogy 49 000-ren vannak a Facebookon. A YouTube-on 107 ezer.
GL: Nem. Én igazából úgy tudom kezelni, hogy látom ezeket a számokat, meg örülök neki, de az, hogy úristen +1, meg +2, az nincs meg. Szóval valamiért bennem nincs az, hogy menőzni akarnék azzal, hogy most 107 000 feliratkozóm van, ennek csak örülhetek, szóval mást nem. Anyu meg örül neki, hogy ha sikerem van, és élvezem, szóval. Ő egyébként nagyon sok kollégájától például visszakapta azt, hogy a lányom nézi a fiad videóit és röhög rajta, szóval ő ennek örül természetesen, ő csak azt nem akarja, hogy veszélybe kerüljek ennek kapcsán. Meg ezt apu sem szeretné. Ezért is vannak témák ennek kapcsán, ami tabu, szóval család, ezek videóba nem.
BM: Hányszor veszed fel a videóidat?
GL: Egyszer. Azokat, amiket nagyon megvágok, azokat mindegyiket egyszer veszem fel.
BM: Előre meg van írva a mondat?
GL: Nagyon ritkán. Ha végigmondom amit akarok, leállítom, és egyből mennek fel Youtube-ra. Azt meg se vágom, le sem konvertálom, semmi, az egyből megy föl. Én jobban szeretem a meg sincs írva dolgot, mert az eredetibb meg közvetlenebb. Szóval most valamit annyira eljátszani hogy valamit újra kelljen venni, meg újra kelljen foglalkozni az egésszel, azt nem tartom fairnek, meg eredetinek.
BM: De mennyi idő? Felveszel egyet, és az mondjuk egy óra?
GL: Ha nagyon össze van vagdosva, akkor az mondjuk fél. Úgy, hogy felvenni mondjuk fél óra, utána azt megvagdosni, helyreilleszteni…
BM: Hobbynak mondod, de nagyon sok időd elveszi. Én még ilyen Facebook-oldalt nem is láttam, hogy eltelik két másodperc, és már megint történik valami az oldaladon. És azért ott is van kétszáz lájkolás…
GL: Egyszer kiírtam, hogy kecske, 1200 lájk volt rajta. Én igazából szeretem ezt csinálni. Szóval nem azt mondom, hogy elveszi az időmet, hanem azt mondom, hogy az időm része. Sosem szerettem olyan dolgokat csinálni, amelyek elveszik az időmet, olyat szeretek csinálni, amiket az időmben tudok csinálni, és amikre én szeretném fordítani az időt. Szeretem azt, ha jókat röhögünk, például kommentben. Van olyan kommentelőm, aki nem rosszindulatú, hanem hülye. De olyan hülye, hogy viccesen hülye. Szóval azért el tudunk menni, társaságot kialakítani, erre jó. Kiírok valamit, nagyon sokan látják, sokan lájkolják, kommentelnek, arra én is kommentelek és akkor elhülyéskedünk.
BM: Szoktál foglalkozni a kommentekkel?
GL: Én minden kommentet látok, minden egyes kommentet megnézek. Visszaírni nagyon kevésre szoktam, a nagyon-nagyon rosszindulatúra tudok visszaírni nagyon sokszor, mert az úgy meg is marad bennem. A videónál azonban egy ember szerepel, aki magáról beszél. Vagy utálom, vagy szeretem. Ha utálom és hülye vagy, és még oda is kommentelek, hogy te egy xy vagy, akkor én vagyok a hülye, mert akkor miért nézem, ha utálom. Viszont ha szeretem, akkor követni fogom. És ezért szeretem a videózást. Tinik közül azt látom én is, hogy nincs magyar példaképük, a magyaroknak nem lesz sosem példaképük, főleg nem a fiataloknak. Mindig irigyek, bennük van az a tipikus magyar irigy mentalitás, még a lányokban is úgy ahogy, de a fiúkban főleg. Irigység. Ennyi.
BM: Mit tudsz kezdeni ezzel a hírnévvel?
GL: Az eddigi tapasztalataim alapján a fiataloknak egy eléggé meghatározó személyisége vagyok. Bármilyen promóciós kampányhoz társultam, mindegyik sikerrel zárult. Vehetjük példának az AverMedia-val való partnerkapcsolatom, akiknél az volt a megállapodás, hogy adtak egy terméket, én azt bemutattam, ajánlottam, és a rá következő hónapban négyszeres volt az általam bemutatott termék eladási forgalma a Magyarországi forgalmazóknál. De akár az ATX Computer-t is említhetném, akik adtak egy terméket, amiről csak egy pozitív Facebook posztot írtam, és annak is jelentősen megnőtt a forgalma.
Goodlike hivatalos oldala itt: https://www.youtube.com/results?search_query=goodlike
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!