– Ha visszatekint, hogy tudná jellemezni az elmúlt három évet? Mennyire tudta megvalósítani a terveit?
– Amikor ide kerültem – ahogy az ilyenkor lenni szokott – az első évem főleg arról szólt, hogy megismerjem és átlássam a cég ügymenetét. Emellett 2011-ben a költségmegtakarításon és az átszervezésen volt a hangsúly, amikre azért volt szükség, hogy aztán elkezdhessük megalapozni azt az új stratégiai irányt, amit tavaly év végén indítottunk el.
Ennek eredményei az egyre több helyi gyártású produkció elindulásában, a nagy sorozatok és filmek megvételében és a kábelcsatorna-kínálat kiépítésében már látszanak is. Utóbbira azért is szükség van, mert a megváltozott tartalomfogyasztási szokások miatt az országos csatornák nézettsége esni kezdett. A lemorzsolódó nézőket viszont sikerült megnyernünk a kábelcsatornáinkkal. Emiatt a stagnáló reklámpiacon – ami úgy látjuk, hogy már elérte a mélypontot és ennél tovább már nem fog szűkülni – egyre nagyobb a részesedésünk.
– Május közepén röppent fel a hír, hogy tulajdonosuk értékesítené a magyarországi érdekeltségét. Hol tart most az eladás? A tulajdonosváltásnak milyen hatásai lehetnek a TV2-csoportra?
– Egész pontosan az történt, hogy a tulajdonosunk a német érdekeltséget akarta eladni egy szakmai befektetőnek, és hogy tisztán értékesíthesse, túl akart adni a magyar és a román befektetésein. Ám közben kiderült, hogy túlságosan is drága a német rész ahhoz, hogy ez a módszer működjön, ezért inkább a tőzsdén kezdték eladni. Emiatt már a magyar és a román cégek eladása sem olyan sürgős. Természetesen mivel egy kockázati tőkebefektetőről van szó, az eladás így is csak idő kérdése. Már csak azért is lehet rá számítani, mert az utóbbi időszak átalakításai után rendkívül piacképessé váltunk.
Ami a működésünket illeti arra semmilyen módon nem hat ki. Már 2017-ig egészen komoly tervek vannak kidolgozva és természetesen csináljuk tovább a dolgunkat, ahogy eddig is.
– Mikor lehet először nyereséges a TV2-csoport?
– Jövőre már profittal számolunk, cash-flow szinten pedig 2015-re várható, hogy nyereségesek leszünk.
– Milyenek a tapasztalatok a SuperTV2-nél, a FEM3-nál és a PRO4 csatornáknál?
– A brand erősségét mutatja, hogy a SuperTV2-n a Nagy Duettel már az indulás után három hónappal 10 százalékos nézettséget tudtunk elérni. Augusztus végétől, mióta elindult az őszi műsorstruktúra, átlagosan a tévénézők 1,5 százalékát érjük el vele, ami úgy 40 százalékkal haladja meg az RTLII mutatóit. A PRO4 már egy másik történet. Eredetileg egy férfiaknak szóló, főleg realitykkel foglalkozó adót akartunk, de kiderült, hogy az ilyen műsorok itthon kevés embert érdekelnek. Emiatt, főleg férfiaknak szóló filmekkel és sorozatokkal erősítettük meg, ami jó húzásnak bizonyult. A városi nőknek szóló FEM3-nál ilyesfajta átalakításra nem volt szükség, mivel itt már kialakult egy lojális nézői bázis és egy stabil nézői szám.
– A kis tematikus csatornák milyen hatással vannak a piacra?
– Természetesen minden, ami erősíti a fragmentációt nekünk rossz. Jelenleg 117 magyar nyelvű csatorna létezik és a lista végén lévőket hiába nézik kevesen, í sok kicsi itt is sokra megy. De úgy gondolom, hogy pont ezek az adók látják majd kárát, ha tovább növekszünk a terjesztési piacon. Már a SuperTV2-t is prémium áron tudtuk értékesíteni, hamarosan pedig már a TV2-ért is kérhetünk díjat a kábelszolgáltatóktól. A lehetőségeket jól mutatja, hogy míg a TV-s reklámpiac 35-36 milliárd forintot tesz ki, addig – a Media Platform 2013 konferencián elhangzottak szerint – a terjesztői piac 48-52 milliárd forintosra rúg.
– Mi a véleménye az OTT (Over The Top, azaz a kábelhálózatok kikerülésével, főleg internetes alapn terjesztett) televíziós tartalmakról? Mikor lesznek ezek sikeresek Magyarországon?
– Nem szabad figyelmen kívül hagyni, de pénz egyelőre nincs benne, és még jó ideig nem is lesz. A technológia bevezetésénél arra kell ügyelni, hogy ne kannibalizáljuk a TV-s nézettségünket. Emiatt a lineáris műsorainkat nem kiterjesztjük az online felületeken, hanem olyan tartalmakat rakunk a netre, amik a párhuzamos médiafogyasztást segítik. Ez volt az irányelv a The Voice-nál is, ahol önálló backstage műsorokat, például interjúkat raktunk ki a webre. Egyébként általában elmondható a VOD szolgáltatások (az OTT egy része – a szerk.) kapcsán, hogy itt Magyarországon az emberek egyrészt nem akarnak külön fizetni az ilyen megoldásokért, másrészt kedvük sincs bajlódni vele. Azonban ahogy a mobil internetnél, itt is sok fog múlni azon, hogy ezek a szolgáltatások idővel mennyivel válnak praktikusabbá. Jellemzően amíg a telefonokon is linkeket kellett beírni, csak egy kis réteg szörfölt a készülékével a weben, de amint megjelentek az applikációk, a mobil internet máris világjelenséggé vált. Itt is előfordulhat majd hasonló váltás.
– 2009 óta működik a TV2 Akadémia. Mi indokolta az elindítását?
– Eredetileg szerkesztő és riporterképzés miatt indítottuk, de azóta a kezdeményezés ezen jócskán túlnőtt: ma már műsorvezetői, rádiós, újságírói, sportriporteri és vágó képzések is vannak. Idén a sportriporteri féléves képzést a nagy érdeklődés miatt immár egy évesre bővítettük. Amellett, hogy ezzel biztosítjuk az utánpótlást, presztízst is jelent a csatornának, és még ha minimális mértékben is, de nekünk bevételt és egy jó mellékállást a nálunk dolgozó szakembereknek, akik az Akadémián oktatnak. A képzések hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az itt végzett diákok közül sokan a TV2-nél vagy más médiumoknál kaptak munkát.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!