Üzletük az életük – a szakmai influencerek, önmagukért beszélnek.

Üzletük az életük – a szakmai influencerek, önmagukért beszélnek.
Teher vagy áldás, hogy egyre inkább általános a szakmai témákban is a közösségi jelenlét? Elmondjuk, hogy mit nyerhetünk, és mire figyeljünk a professzionális közösségi média jelenlétünk során.

A vállalatok termékeit, szolgáltatásait megszerettetni, megismertetni nem csak a reklám és a marketing feladata lehet. Ki tudná hitelesebben képviselni ezt, mint maguk az alapítók, a cégvezetők, sikeres szakemberek? Csermely Ákos a Reboot Hungary webináriumsorzat legújabb adásában arra kereste a választ, hogy egy-egy márka arca hogyan tud segíteni hitelességben, hatékonyságban, minél ötletesebben.

A webinárium pedig attól lett igazán különleges, hogy Dojcsák Dániel, a Shiwaforce kommunikációs igazgatója vezette, és olyan szakmai influencerekkel beszélgetett, akik a saját életében fontos szerepet töltenek be.

A meghívottok között volt Szabados Ágnes, a Libertine könyvesbolt és kiadó tulajdonosa, aki podcastokkal is ösztönzi az embereket az olvasás felfedezésére, illetve Almási Kitti pszichológus, előadó. Továbbá velünk volt Hlatky-Schlichter Hubert, a KIOSK étterem vezetője, Lévai Richárd, a Liftup online marketing szakembere – akik mindannyian nagyon aktív kommunikátorok.

A bizalom elnyerése nagyon fontos feladat, és különösen akkor nem könnyű, ha valaki a színpadon áll. Almási Kittit arról kérdezte Dojcsák Dániel, hogyan lehet nyilvánosan a bizalmat elnyerni. A leginkább azokat az előadásokat tudjuk közel engedni magunkhoz, amik személyesek – nem tudományos kérdésekkel foglalkoznak, hanem emberi, személyes történtekről szólnak. Ezekre akár évek vagy évtizedek múlva is vissza tudunk emlékezni.

Almási Kitti számára fontos élmény volt, amikor rádióban nyilatkozhatott, és látta, hogy egy széles fogadóközönséghez eljutnak a gondolatok. Ez más közeg volt, mint a doktori képzés során a szűkebb nyilvánosságot jelentő szakmai konferenciák.

A pszichológusok számára ráadásul az az elvárás, hogy a pácienseik számára minél inkább háttérbe húzódjanak, és őrájuk figyeljenek. Az ismeretterjesztési szereplés pedig ennek teljesen az ellenkezője. Ehhez a közösségi médiát is használja saját csatornaként – de tudatosan nem professzionálisan, tehát nem reklámozza a posztokat, nem ügyel a rendszerességre és a folyamatos elérésre. De ezek a felületek kiválóak ahhoz, hogy rövid idő alatt sok emberhez el lehessen jutni.

Szabados Ágnes gyermekkori álma az volt, hogy híradós legyen – és ez meg is valósult. Ezután újra kellett gondolnia, hogy mit is szeretne még elérni. „Könyvmolyként” adódott, hogy vagy könyvet írjon, vagy könyvesboltot nyisson.

Öt éve indította el a Nincs időm olvasni! kihívást, amiből egy online közösség alakult. Még híradósként látta az online médiában terjedő kihívásokat – mint az ice bucket challange. Arra gondolt, hogy miért ne lehetne ezeknél értelmesebb dolgokra használni ezt a formát, és önmagát is motiválni szerette volna az olvasásra. Hiába szeretett mindig is sokat olvasni, de a munka mellett vele is előfordult, hogy néhány hónapon át nem vett könyvet a kezébe.

Tudatos emberként szeret listákat írni a tennivalókról – és arra gondolt, hogy miért ne tehetné ezt az olvasással, mert így végső soron több könyvet tud év végéig elolvasni. Egy baráti könyvesklubra gondolt a kezdeményezésével – egy 40 ezeres közösség lett, ami – ha a Covid engedi – nem csak online közösség, hanem rendszeres találkozókat is tartanak.

Három év után azonban érezte, hogy megtisztelő, hogy havonta rendeznek eseményeket, hatással tud lenni másokra, de érezte, hogy többre vágyik. Tavaly nyáron fogalmazódott meg benne, hogy helyet szeretne több helyet magának a könyvek világából. Nem csak a közösségi médiában akart könyveket megmutatni – saját kiadót és könyvesboltot szeretett volna. A Libertine könyvkiadó és könyvesbolt megnyitása akár őrültségnek is tűnhetett 2020 nyarán, hiszen a koronavírus miatt nem az offline vásárlás volt felfutóban.

A vendéglátás számára azonban igen nehéz helyzetet jelent a koronavírus. Hlatky-Schlichter Hubert több fővárosi vendéglátóhelyet alapított és futtatott be. Amikor a Babel Budapest Michelin csillagos étterem kapcsán kommunikálni kellett, fontos volt, hogy ne csak a séf jelen meg, hanem Hubert is, úgy gondolta, hogy jó lenne, ha hozzá is kötnék az éttermet, ha ő a befektetője.

A közösségi médiát nem influencerként kezdte használni – az Instagramon főként külföldi barátaival tartotta a kapcsolatot, a Facebookot pedig az étterem kommunikációjára használta. Egyre többször érezte, hogy a képek nem megfelelők a gondolati megosztására, és egyre többször készített leírásokat, magyarázatokat, amikre sok pozitív visszacsatolást kapott.

A szakmai közösségben a releváns szakmai tartalom fel tud építeni egy olyan közösséget, amit értékek kötnek össze. Egy ilyen módon organikusan felépített közösség sokkal többet ad vissza, mint amennyi munkát elvisz a taralomelőállítás. Nem könnyű azonban erre időt áldozni, de ha valaki megérzi ennek a pozitív hatásait, akkor az élete szerves része lehet ez a kommunikáció.

Lévai Richárd, a Liftup online marketing szakembere szerint nagyon hatékony módja a szakmai kommunikációnak, ha a személyes történeteket megosztva tudnak szakmai kérdéseket megosztani szakemberek. Más kérdés, hogy kinek mennyire fér bele, hogy b2b területen saját magáról hozzon személyes példákat, vagy egyáltalán ez mennyire lehetséges egy-egy területen.

A kezdő értékesítési tanfolyamokból is tudhatjuk, hogy először magunkat érdemes eladni, és csak utána a termékünket – és ez igaz az online kommunikációban is. De más feladat személyes tárgyaláson vagy egy Linkedin posztban személyes kapcsolatot építeni.

Az üzleti szférában az is kihívás, hogy mennyire lehet élesen állást foglalni? Egy-egy karakán kiállás sokaknak lehet szimpatikus, de elkerülhetetlenül lemorzsolódáshoz vezet. A márka, a cégek érdekében hatékonyabb lehet kevésbé megosztóan megszólalni. A sarkos vélemények megfogalmazását azonban vannak, akik tudatosan használják, és ha ez a szervezet és a márka számára is elfogadható, akár sikeres stratégia is lehet.

A személyes táragyalásokból sokat lehet meríteni – egy telefonhívás vagy beszélgetés után felgyülemlett élményeket, vagy akár indulatokat kreatívan lehet hasznosítani egy blogbejegyzésbe, videóba, azok jó eséllyel nagyobb hatást tudnak kiváltani.

A közösségi médiában ráadásul sok adatot is kapunk arról, hogy mennyire sok emberhez értünk el. A kattintásszám, hogy éppen meddig néztek egy videót, mind fontos. De a személyes visszajelzések mégis a legfontosabbak, ezek az igazi sikermutatók. Ha egy beszélgetésen felmerül, hogy egy két hónappal ezelőtti videó nagyon jól sikerült, az az igazi pozitív visszacsatolás, vagy ha egy hírlevélre jön válasz, hogy most az nagyon jól el lett találva.

Mit is kérhetnénk mást mi is? Nézzétek meg az alábbi videót a teljes beszélgetésről, és írjátok meg a közösségi médiában, hogy mi tetszett, vagy éppen mi nem tetszett. A beszélgetésben többek között szóba kerül, hogy szabad-e elkeseredni, ha nincs visszajelzés a munkánkra, van-e különbség a szerkesztett média és a saját média megjelenésekben, érdemes-e egy nem szimpatikus média megkeresését elfogadni, mi tudja a már befutott közösségi oldalak sikerességét veszélyeztetni, milyen influencereket követnek a sikeres szakmai influencerek?

Reboot Hungary videó
Regisztráljon most!

Regisztrálj most!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.