A jó kapcsolatrendszer lehet a piaci kihívások megoldása?
A válság a kommunikációs iparágat is nagyban érinti. Általánosságban elmondható, hogy a piacon mindenki rövid távra tervez. Samu Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt évek krízishelyzetei megtanították az embereket, hogy folyamatosan felkészültnek kell lenni egy esetleges újabb krízisre, amire valamilyen módon azonnal tudni kell reagálni.
Az ügynökségi oldalt is folyamatosan ütötte a covid, a kommunikációs leállások miatt rengeteg jó szakember került az utcára, seniorok estek ki a rendszerből. Ezáltal felértékelődtek a megbízható, korrekt munkáltatók és szakmai kapcsolatok. A válság és a kata mint egyéni vállalkozói adónem kivezetése sem kedveztek a piacnak. Utóbbi a filmes alvállalkozókat nagyban érintette, iszonyatos mértékben növekedtek az alvállalkozói költségek, ezáltal az ügynökségek egyre nehezebben tudnak olyan minőségben gyártani, ami az ipart vinné előre, és az ipart emelné. „Semmi sem olyan, mint amilyen 2019-ben volt, ami nem baj, mert a válság mindig egy ,,booster” a változásra. Meg kell tanulnunk költséghatékonyabban működni, és jobban kell tudnunk együttműködni az ügyfelekkel is” – mondta Blaskó Nikolett, az ACG Reklámügynökség vezetője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kevesebb befektetett energia, továbbá az erőforrások hatékonyabb kihasználása is nagyon fontos.
„Maga a modell fenntartása egy kritikus pont. Hogy hogyan tudjuk beárazni azt a tevékenységet, szolgáltatást, amit nyújtani szeretnénk, olyan színvonalon, amilyen színvonalon a piac elvárja tőlünk, úgy hogy ez ki tudjon jönni abból a büdzséből, ami az ügyfélnek rendelkezésre áll. Ez egy komoly kihívás” – jegyezte meg Blaskó Nikolett.
Barát Péter, a WWF marketing és partnerkapcsolatokért felelős CEE régiós igazgatója elmondta, hogy a mindset váltás náluk is fontos, vezetői oldalról szervezetfejlesztési, fenntartási és innovációs kihívás volt. A 2020-21-es évben véleménye szerint az okozott egy jó momentumot, hogy az emberekre helyezték a hangsúlyt, a kapcsolatrendszerben lévő minőséget próbálták megőrizni. „A covid időszakában az volt a fontos, hogy egyáltalán megmaradjanak a kapcsolataink, és lehetőleg jó minőségben maradjanak meg. Közben pedig azon gondolkoztunk, hogy hogyan fogunk kilépni a jelenlegi helyzetből” – mesélte Baráth Péter. Azóta természetesen kialakult a dolgoknak egyfajta „tudomásul vétele”, az emberek elfogadták, hogy más mérőszámokat kell használni, új fórumokon történnek az együttműködések, és hogy a következő pár év is nagyon nehéz lesz.
A résztvevők elmondták, hogy a jó partneri kapcsolatok azért is kifejezetten fontosak, mert a piac szereplőinek el kell fogadniuk a jelentkező áremelkedéseket. „Akivel jó együttműködés van, ott mind a ketten el tudtuk fogadni, hogy a fellépő helyzetet valahogy meg kell oldani. Ez azt jelentette, hogy mindkettőnknek el kell tudnia engedni valamit” – jegyezte meg Samu Tímea, majd hozzátette: „Egy áremelkedéses gazdasági helyzet van, nálunk is vannak olyan alvállalkozók, akik évek óta nem emeltek semmit, most pedig 20%-ot. Ezt valahogy kezelni kell.” Elmondása szerint a KKV szektor kerülhet most nagyobb bajba, mert nekik kisebb a mozgásterük, míg a multik valamivel jobb helyzetben vannak. „A KKV-kat drasztikusabban érinti az energiaválság, az infláció, piaci oldalról abban az iparágban látjuk a kockázatot. Valahogy őket kellene megsegíteni, hogy a következő éveket túléljék, és még hirdessenek is Out of Home-ban.”
Pszichológiai tényezők és megváltozott munkakörülmények
A reklámkommunikációs szakmában, ahol emberek kreatív gondolkodására van szükség, a válság óta nagyon nehéz a helyzet. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a munkavállalók megfelelő mentális egészségben legyenek.
„Nálunk egy pszichológus dolgozik a cégnél két éve, akihez be lehet ülni, lehet vele beszélgetni, mert akkor tudunk jól szolgáltatni és jó megoldásokat adni, ha a munkavállalók egyébként megfelelő lelki állapotban vannak. Nagyon oda kell figyelni az emberek jólétére” – hangzott el Blaskó Nikolettől.
Samu Tímea megerősítette, hogy az emberi tényező mindenhol fontos szerepet játszik. Úgy gondolja, hogy az aktuális és várható kihívások, mint például energiaválság, infláció, gazdasági környezet, hosszabb ideig el fognak tartani. Ennek ellenére ők optimistán állnak a következő időszakhoz. „2020-ban olyan helyzeteket oldottunk meg, amikről nem is hittük, hogy képesek leszünk rá. Ezért megtanultunk optimistábbak lenni."
A home office-t viszont nem szereti a bezárkózás miatt, az elsők között voltak, akik visszamentek az irodába dolgozni. „Abban hiszek, hogy a kreativitás nem születik home office-ban. Az munkavállalók mentális egészségének sem tesz jót. Az introvertált embereknek kimondottan rosszat tesz a bezárkózás” - fűzte hozzá Samu Tíme.
Baráth Péter a gondolatot azzal egészítette ki, hogy az „overachieving” típusú embereknek sem tesz jót a home office, mert könnyen kiéghetnek. „Reggel 8-tól este 6-ig zoomol, közben emailezik, whatsappol, párhuzamosan több dolgot csinál. Teljesen kifacsarja magát” – jegyezte meg, majd hozzátette: „Azt sem szabad elfelejteni, hogy manapság az egy emberre jutó jövedelemtermelés növekedett. Régen, amit öt ember csinált, azt most egy ember csinálja. Ez hozzáad a pszichés terheléshez.”
Abban mind a hárman egyetértenek, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a munkavállaló mentális egészségének megőrzése lesz.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
