Erdélyi Eszter előadását azzal kezdte, hogy az online hirdetési formákat sokszor észre sem vesszünk, néha pedig zavaróak tudnak lenni. Hangsúlyozta, hogy ez az a terület, amely nagyon dinamikusan növekszik világszinten és itthon is, ezért nem lehet megkerülni a digitális médiában.

Megjegyezte, hogy tavaly a pandémia miatt az életünk gyakorlatilag átterelődött mindenféle videós és tartalommegosztó portálokra, kezdve az üzleti megbeszélésekkel a képzéseken át a családi beszélgetésekig. Ennek következtében a fiataloktól, akár a 8 évesektől a 75 éves korosztályig mindenki átterelődött az online platformokra.

„Talán pont ezért szükségessé vált, hogy a cégek jól használják az online videót, és ügyesen használják ezeket a platformokat” – állapította meg.

Elmesélte, hogy megvizsgálták az európai videós költések változását. Kiderült, hogy a pandémia a legtöbb hirdetői szektorban és médiafelületen jelentős árbevétel-esést hozott, kivéve az online videós költéseket, amelyek emelkedtek. Csak Európában az IAB (a nemzetközi International Advertising Bureau) adatai alapján 21 százalékot nőtt az online videós árbevételek mértéke. Ez a növekedés a pandémia nélkül valószínűleg még nagyobb lett volna, mert a növekedés dinamikus volt, csak a pandémia miatt a hirdetők néhány hónapra megtorpantak. Megijedhettek attól, hogy érdemes-e kommunikálni, vagy jobb lenne visszafogni a költéseiket.

Erdélyi Eszter ismertette azt is, hogy a piaci szereplők hogyan állnak a videós hirdetésekhez, milyen érveket fogalmaztak meg erről pro és contra. Egy szintén IAB felmérésben megkérdezték a hirdetői szektor jelentős képviselőit, ügynökségeket, és médiatulajdonosokat arról, hogy mit tartanak a videós hirdetések kihívásainak és erősségeinek. A hiányosságoknál kiemelték a közös mérés hiányát más médiaplatformokkal, akár a televízióval közösen. A másik, amit megfogalmaztak, hogy nem mindig teljesülnek azok a kampányelvárások szerintük, amelyek rentábilissá teszik a videós beruházást. A médiatulajdonosok szempontjából legnagyobb hiány a prémium inventory hiánya, ami a legnagyobb kihívás lehet, a hirdetők szemében pedig a márkabiztonság az, ami nagyon fontos. Hozzátette, hogy ezekre próbálnak reagálni az Atmediánál a portfóliójukkal, illetve szerinte az összes piaci szereplő, aki ebben a szegmensben dolgozik.

Kiemelte, hogy a digitális videós hirdetések mozgatórugói pont a prémium inventory és a márkabiztonság, de nagyon jók a márka ismertségének növelésére is, illetve a story telling-re, főként, ha van érzelmi hatása is.

A hazai állapotokról szólva elmondta, hogyan változott a teljes piac, illetve az Atmedia videóinak indítása az elmúlt három év első öt hónapjában.

Tavaly a pandémia elején, március-áprilisban nagy növekedést tapasztaltak, nagyobb volt a kereslet a videós tartalmakra. Idén ez még magasabb szintről folytatódott, de sokkal kiegyensúlyozottabb tartalomfogyasztási keresletet hozott az egész piac tekintetében. Az Atmediánál a 2021-es év kiemelkedően magas szintről indult, májusban meg is közelítették a 2020-as év szintjét.

Elmesélte, hogy a hazai piac reklámköltéseit nézve nagyon örültek, amikor 2018-ról 2019-re 30 százalékot tudott nőni a videós szegmens, tavaly azonban 53 százalékos növekedést könyvelhetett el csak az online videós hirdetések bevételeinél.

Beszélt arról is, hogy minden kampányt tudnak elemezni aszerint, hogy milyen médiatulajdonosoknál van megjelenésük az adott kampányokban, és ezek hogyan teljesítenek. Most az Atmedia, a Youtube és Facebook kampányokat vizsgálták, illetve az olyan kampányokat, amelyben ez a három médiatulajdonos hirdetési felületei megjelennek ugyanolyan 30 másodperces spotokkal. Arra voltak kíváncsiak, hogy egész 2020-ban hogyan teljesítettek. Az derült ki, hogy a videós hirdetések megnézésével töltött időt tekintve toronymagasan verte az Atmedia a mezőnyt: 22 százalékkal előzték meg a Youtube-ot, a Facebookot pedig 134 százalékkal. Az idei évben a különbség még markánsabb, 27 százalékkal előzték meg az idei év első négy hónapjában a Youtube-ot, és 160 százalékkal a Facebookot.

Úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi szereplők által támasztott kihívásokra így tudnak válaszolni. Lehet, hogy egy Youtube-videó „fillérekbe” kerül, míg az Atmedia „forintokba”, de kampányhatékonyságot tekintve messze vezetnek, mivel a fogyasztó sokkal több időt tölt ezeknek a hirdetéseknek a végignézésével.

Beszámolt arról is, hogy egy másik, kéthetes könyvvásárlást ösztönző kampánynál az értékesítési adatokat tekintve a teljes értékesítési volumen 53 százaléka az Atmedia kampányt követően realizálódott, 39 százaléka a Youtube, végül 8 százaléka a Facebooknak köszönhetően.

Erdélyi Eszter előadása végén hangsúlyozta, hogy az online videós hirdetések piaca nemhogy elérte a csúcspontot, de tovább fog növekedni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!