Kiberbűnözés, mesterséges intelligencia alapú átverések, politikai befolyás és alaptalan, lejárató, negatív értékelések: a digitális világnak ahány előnye, annyi hátránya van, mostanra pedig elérkeztünk oda, hogy ezek a hátrányok hatalmas anyagi veszteségeket és imázsvesztést eredményezhetnek a különböző személyeknek és vállalatoknak, ha nem vigyázunk. Erre hívta fel a figyelmet az Internet Hungary konferencián tartott előadásán Pőcze Balázs, kiemelve, hogy az említett hátrányok előbb-utóbb Magyarországon is befolyásolni fogják a márkák működését, hiszen külföldön mostanra számos példát láttunk erre.
"Elkezdett kialakulni egy-két olyan trend, amely képes lesz arra, hogy azokat a narratívákat, amelyeket elképzelünk, amelyeket fel szeretnénk építeni, alattomos módon befolyásolja" - kezdte Pőcze Balázs, kiemelve, hogy az elmúlt években megszámlálhatatlan adatot gyűjtöttünk mindenről és mindenkiről, és csak idő kérdése, hogy ezek mikor fognak kiszivárogni. "Ott volt például az a finn pszichológiai rendelő franchise, ahol kódolatlan szövegfájlokban tároltak mindent, amit a pszichológusok leírtak a páciensekkel való beszélgetések során. Ezekhez aztán hozzájutott egy harmadik fél, és minden adat kiszivárgott. Aztán Ausztráliában 13 millió ember egészségügyi adatai kerültek ki, tavaly pedig az AT&T amerikai telekommunikációs vállalat egy adott időszakban tárolt összes hívásinformációja, beleértve a kódolatlan üzeneteket is. Még sok más hasonló példa van, amelyek mindegyike egyértelművé teszi, hogy bármennyire is szeretünk adatot gyűjteni, lehetőleg csak annyit gyűjtsünk, amennyit muszáj, és legyen vészforgatókönyvünk arra az esetre, ha ezek az adatok valamilyen úton-módon kiszivárognának" - hívta fel a figyelmet a szakember. Ezt követően kifejtette, mi minden vezethet oda, hogy az információk biztonságos tárolási módjáról előbb-utóbb kiderüljön: mégsem olyan biztonságos.
"Idén nyáron egy kiberbiztonsági szoftvereket gyártó vállalat kiadott egy rossz frissítést, aminek eredményeképp leállt 4-5 millió számítógép világszerte, mondhatni a legfontosabbak. A brit posta napokig nem tudott bélyegeket nyomtatni, a brit tömegközlekedés nem tudott utast szállítani, egy szintén brit cég pedig nem tudott pénzt küldeni. Valószínűleg a mi szolgáltatásaink is le fognak állni egy bizonyos ponton. Mivel ezek a biztonsági rések gyakran valamilyen emberi mulasztásra vezethetők vissza, így a legtöbb, amit tehetünk, az a megfelelő edukáció. Ahhoz azonban, hogy ez hatékony legyen, az oktatást izgalmassá kell tenni, hogy az emberek érdekeltté váljanak benne" - magyarázta a kiberbűnözések lehetséges kiküszöböléséről Pőcze. A továbbiakban elmondta, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével a hackerek támadásain túl az egyre hitelesebbnek tűnő átverések is komoly kockázatot jelentenek. "A tudomány ezen a ponton ott tart, hogy legyen az ismerőseinkkel egy közös szavunk, amit jelszóként használhatunk arra az esetre, ha meg akarunk bizonyosodni a másik kilétéről. Ennél azért jobb az OTP új hitelesítési módszere, amely túlmutat azon, hogy adjuk meg a születési adatainkat. Rajtuk kívül azonban nekünk is foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, mert előbb-utóbb az emberek nem fogják elhinni, hogy mi keressük őket" - mutatott rá a Mito Group alapító tagja.
Pőcze Balázs a harmadik legfontosabb aspektusként a politikai befolyásoltságot emelte ki. Mint elmondta, a jövőben hirdetői oldalról komoly gondokat okozhat Európában, hogy itt egyelőre nem elérhetők a Meta és az Apple mesterséges intelligencia alapú fejlesztései, mert a vállalatok nem tudtak mit kezdeni az EU erre vonatkozó szabályozásával. Ez remekül mutatja azt is, hogy a jelenleg elérhető felületek és szolgáltatások működése akár egyik napról a másikra megváltozhat, ha új vonatkozó jogszabályokat vezetnek be a politikusok.
"Fel kell készülnünk arra, hogy a különböző döntésekre mi hogyan reagálunk, mint márka, és az esetleges változtatások mit jelentenek az addigi megjelenéseinkhez képest. Ugyanez igaz az RCS-re, amiről már nyolc éve beszélünk. Ez ugye az SMS biztonságosabb és interaktívabb utódja, amely lehetővé teszi a könnyebb szöveges kapcsolattartást iOS és android között. Ahhoz azonban, hogy az Apple kötélnek álljon, Brüsszel szigora kellett. Nekünk pedig, mint márka, ismernünk és értenünk kell a rendszert, hogy hasznosítani tudjuk" - jelentette ki a szakember. Hozzátette: mindebből remekül látszik, hogy egy-egy platformra támaszkodni és bízni abban, hogy az nem fog megváltozni, megszűnni, vagy nem fogják betiltani, hatalmas hibának tűnik.
"Állandóan figyelnünk kell, hogy azok a felületek, amelyekre számítunk, milyen nyomás alatt állnak, akár Brüsszelben, akár Washingtonban!"
A negyedik, egyben utolsó szempont, amire a jövőben kiemelten érdemes figyelnie a márkáknak, Pőcze Balázs szerint a nyilvános vélemények. Mint arra rámutatott, a felmérések szerint az online véleményekre az emberek háromnegyede hallgat, sőt az emberek fele úgy tekint ezekre a véleményekre, mintha egy közeli ismerősük mondta volna nekik. Nem véletlen, hogy egész bűnszervezetek alakultak arra, hogy kkv-kat egycsillagos értékelésekkel zsaroljanak.
"Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága szabott ennek gátat azzal, hogy bevezette: a nem hiteles véleményeket darabonként és megtekintésenként 50 ezer dollárra bünteti. Ennek az elrettentő ereje hatással lehet arra, hogy a jövőben hitelesebb véleményekkel találkozzunk, jelenleg ugyanis a nagy platformoknál 30-40 százalék körül mozog a nem hiteles, negatív vélemények aránya. Ezt ellensúlyozandó azt tehetjük, hogy a vásárlóinkat pozitív értékelésre bátorítjuk, valamint automatizálunk bizonyos folyamatokat a nem hiteles vélemények kiszűrésére" - zárta előadását a tanáccsal Pőcze Balázs.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!