Nem volt elég az innováció az Apple-nek, jött az IBM és a Windows

Nem volt elég az innováció az Apple-nek, jött az IBM és a Windows
Folytatásos cikkünkben a cég Steve Jobs nélküli időszakát tekintjük át, mely lendületesen indult, de a konkurencia is beerősített a 80-as évek végére.

Az előző részt ott hagytuk abba, hogy Jobs kilépett az Apple-ből és Sculley kezdte vinni a boltot. Nézzük, hogy milyen hatással volt ez az időszak a cégre.

Jobs távozása kifejezetten jót tett a vállalatnak, hiszen ezzel megszűnt egy komoly ellentét a vezetésben, és ezt a tőzsde is meghálálta, mivel az egykori alapító kilépésének hírére egyből emelkedni kezdtek az Apple részvényei.

Viszlát olcsó számítógép!

Ugye Jobs víziója a fogyasztóbarát módon beárazott számítógépben öltött testet, ezért is akarta 1 000 dollárért adni a Macintoshok darabját, ám ebből nem lett semmi, mivel egyszerűen nem lehetett ennyiből úgy kihozni a dolgot, hogy még profitot is hajtson. Jobs távozása után ennek megfelelően alapjaiban kezdték átgondolni az Apple számítógépek terén gyakorolt üzletpolitikáját, és arra jutottak, hogy mivel a kisemberek olcsó, de formabontó számítógépét úgysem tudják legyártani, akkor miért ne csinálnának inkább felsőpolcos gépeket? Ennek következtében ugyan csökkenni fognak az eladási számok, ám a megemelt árak következtében a profit, legalábbis elméletben nem fog változni.

55 vagy halál

A projekt nevet is kapott, ez volt az 55 vagy halál, ami a Jobsot váltó Jean-Louis Gassée kedvelt szavajárása volt. Gassée ezzel ara próbált utalni, hogy minden egyes eladott Macintosh II-nek 55 százalék hasznot kell fialnia, ami megmagyarázza, hogy miért lett ennyire drága.

Egy kiváló használt autó áráért vesztegették

Egy 20MB-os merevlemezzel rendelkező alapgép is 5 500 dollárba került (mai értéken, kis híján három és félmillió forintról beszélünk), ám ha színes kijelzőre, több memóriára, vagy nagyobb vinyóra vágytunk, megoldható volt, de ezekkel simán megduplázhattuk az eredetileg is horrorisztikus árat.

A súlyos drágulás ellenére az 1987-ben megjelenő Macintosh II (fent) képes volt megőrizni a tehetősebb vásárlók lojalitását, ezt pedig elsősorban a felhasználóbarát kezelőfelületének köszönhette. Nem szabad elfelejteni, hogy 1987-ben a Windows még sehol nem volt, pontosabban az 1.04-es verziója létezett még csak, ami sokkal inkább egy kiegészítője volt a DOS-nak, mint egy önálló operációs rendszer.

Ráadásul amint rákaptak a tervezők és a felhasználók is a grafikus kezelőfelület előnyeire, onnantól senki nem akart visszamenni a szövegalapú rendszerek világába, így amíg a Microsoft össze nem kapta magát és meg nem jelentette 1990-ben a Windows 3-at, addig az Apple jóformán egyeduralkodóként volt jelen a piacon.

Egy új filozófia a piacon

Ettől a helyzettől sok vállalkozás elkényelmesedne, ám nem az Apple. Ez abból a szempontból érthető is volt, hogy folyamatosan indokolniuk kellett, hogy miért az ő termékük a legdrágább a kereskedelmi forgalomba eresztett számítógépek közül. Ennek demonstrálására pedig a megállás nélküli innováció a legjobb eszköz. Ezért az új gép nem csupán egy felpimpelt változata volt az első szériának, hanem egészen másképp is nézett ki. Ráadásul felnyitható és buherálható volt, tehát az esetleges javításokat, vagy memóriabővítést akár maga a felhasználó is elvégezhette. Ez azért volt nagy húzás, mert nem csak elütött a többi piaci szereplő megközelítéseitől, hanem mert szembement a korábbi, Jobs által képviselt filozófiának is. Ugye emlékszünk még, hogy az első Apple gép még amolyan csináld magad számítógép volt, ám azt követően Jobs azt találta ki, hogy egy lezárt dobozban kell megkapnia a gépet a felhasználónak, így annyira nem lesz félelmetes, mint az első rész mindenfelé lógó kábelei és chipjei.

És színes kijelzővel adták!

Ráadásul ez volt az első színes kijelzővel megjelenő számítógép is, aminek a lényegi jelentőségét nagyon nehéz nem agyonhangsúlyozni, hiszen ez önmagában egy kisebb számítástechnikai forradalommal ért fel.

Ám sajnos a jóságnak annak ellenére vég szakadt, hogy nem linkeskedték el a dolgot az Applenél, viszont az évtized végére bekövetkezett az elkerülhetetlen, felzárkózott a konkurencia. Az IBM gépei egyre olcsóbbak és hozzáférhetőbbek lettek, míg a Windows a harmadik nekifutásra képes volt olyat mutatni magából (a filléres szövegszerkesztő programjainak segítségével pl.), ami a legelkötelezettebb Apple rajongót is kísértésbe ejtette.

Ezt is főként a Macworldről szedtük, mint a korábbiak is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!






Címkék: Apple, Macintosh, IBM, windows