
Legyen szó a kedvenc filmünkről, zenehallgatásról vagy a híroldalakon, esetleg a társkereső alkalmazásokon való böngészésről, a reklámok mindig a legizgalmasabb percekben szakítják meg a tartalomfogyasztást. Ez igaz a televíziós, az online videó- és zenemegosztó, a rádiós valamint egyéb digitális csatornákra egyaránt. Míg egyes felületeken jobban, máshol kevésbé idegesítik az embereket a hirdetések, a preferenciák ugyanakkor nemzetenként változnak.
"Bár az elmúlt években növekedett a reklámkerülők aránya, a televíziós reklámokkal szembeni attitűdök nem változtak" - kezdte Mit csinálnak az emberek a reklámblokk alatt? című előadását Perjés Tamás, a Kantar médiakutató ügynökség munkatársa az idei Digital-Media Hungary konferencián. "A televíziókban egyre több reklámot látnak az emberek, a megítélésük ennek ellenére nem romlott, sőt a felmérések szerint egyre kevesebben kapcsolnak át másik csatornára a megszakításokkor" - magyarázta a szakember.
Magyarországon a médiatörvény szerint óránként átlagosan 12 perc reklámot sugározhatnak a televíziók reggel 6 és este 6 óra, illetve este 6 óra és éjfél között. Ez azt jelenti, hogy főműsoridőben akár több, azon kívül pedig kevesebb hirdetést is megjelentethetnek a csatornák, ugyanis a lényeg, hogy a megadott időtartamban átlagosan ne haladja meg a reklámidő az óránkénti 12 percet.
"Azt gondolnánk, hogy a rengeteg reklám miatt az emberek jó része átvált a különböző streaming platformokra, ám ez a brit adat szerint nem, vagy csak részben van így. A megkérdezett angolok 47 százaléka például úgy nyilatkozott, hogy a reklámok nem játszottak szerepet a döntésükben, amikor előfizettek valamilyen streaming szolgáltatásra" - folytatta Perjés. Hozzátette: egy aktuális, áprilisi kutatás szerint a magyarok ennél érzékenyebbek a reklámokra. Egy 100-as skálán 78 ponttal értékelték a televíziós reklámok zavaró hatását.
"Azok esetében, akik napi gyakorisággal fogyasztanak streaming tartalmakat, használnak TikTokot, de nem néznek tévét, ez az arány 80 pont feletti. Az Egyesült Államokban ugyanakkor mindössze 56 pontot értek el az amerikaiak, holott ott a legfejlettebb a marketing piac sokkal több hirdetéssel. Mégis, a reklámok zavaró hatása Amerikában alacsonyabb, mint nálunk" - fejtette ki a Kantar csoport kutatója.
Egy argentin felmérés arra is rávilágít, hogy a különböző digitális felületeken sokkal zavaróbbnak ítélik meg a hirdetéseket az emberek, mint a televízióban. A reklámok leginkább a YouTube-on számítanak nem kívánatosnak, ezt követi a Facebook, majd a mobiltelefonra letölthető játékok. A televízió a negyedik helyen szerepel. Ellenére azonban annak, hogy a fogyasztókat idegesítik a reklámok, a marketing szakma működését és lényegét nem kérdőjelezik meg. Az emberek több mint fele egyetért abban, hogy van értelme annak, ha bizonyos márkák hirdetéseivel megszakítják a műsorokat és az egyéb digitális tartalomfogyasztói gyakorlatokat.
"Habár mindössze 20 százalék véli úgy, hogy a reklámokat érdemes megnézni, 50 százalék feletti arányban egyetértenek abban, hogy a hirdetéseknek van értelme. Ugyancsak több mint a felük gondolja azt, hogy egy márka menőbb akkor, ha egy menő műsor közben reklámoz. Ezt a szakmában úgynevezett "presenter effectnek" hívjuk, amikor egy erős tartalom értéke átsugárzik arra a hirdetőre, amely eközben a tartalom közben reklámoz" - magyarázta Perjés Tamás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatási eredmények szerint a válaszadók 11 százaléka szívesebben nézne reklámokat, ha azok kreatívabbak lennének.
"A reklámnézők aránya végzettség szerint is megoszlik. Átlag fölött tekintik meg a hirdetéseket azok, akik nem rendelkeznek érettségivel, de a 19 év alattiak és a nagyvárosokban élők is több reklámot néznek. Mindezen kívül az sem elhanyagolható, hogy általában ki milyen tartalmat fogyaszt. A rajzfilmek és vetélkedő műsorokat néző személyek több hirdetést fogyasztanak, mint a filmeket és sportközvetítéseket kedvelők" - fejtette ki a szakember. Ezek után arra is rátért, hogy a televíziós reklámblokkok alatt általában mivel foglalatoskodnak a magyarok.
"Az emberek negyede a reklámszünet alatt a telefonját nyomkodja, míg egyharmaduk beszélget. Ezen kívül előkelő helyen szerepel még a mosdóba vonulás, illetve a kutyasétáltatás. Ha azonban egy műsor nagyon érdekli a nézőt, akkor ő általában a reklámokat is megnézi. Ez főként a híradók közbeni reklámblokkok alatt fordul aló, legkevésbé pedig a filmeket megszakító hirdetéseknél. Mindemellett az eredményekből az látszik, hogy a vidéki, alacsonyabb végzettségű nők nézik a legtöbb reklámot" - mutatott rá Perjés. Összességében arra hívta fel figyelmet, hogy a reklámfogyasztást tekintve nagyon szoros kapcsolat van a nézői elköteleződés és a különböző műsortípusok, valamint a reklámok követése és elkapcsolása között.
"Azáltal, hogy a hirdetések egyre nagyobb része áthelyeződik a digitális térbe, így a televíziós reklámok megítélése kevésbé frusztráló. Az adatok felhívják rá a figyelmet, hogy az elérés alapú megközelítés nemcsak a reklámkerülés megítélésben elégtelen, hanem a hirdetések működésének hatása és hatékonysága mérésének szempontjából sem elégséges."
![]() |
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!