A múlt héten a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 150 millió forint bírságot szabott ki egy gyógyszernek minősülő, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású krém reklámjai miatt az azt forgalmazó vállalkozásra - idézi fel az esetet a Tiszta verseny blog.

Az ügy egyik jogi szempontból érdekes aspektusa, hogy bár reklámtevékenységről volt szó, mégsem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény vagy a versenytörvény, hanem a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény alapján járt el a hatóság. Ugyanakkor nem a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a gyógyszerészeti, egészségügyi államigazgatási szervek folytatták le az eljárást, hanem a versenyhivatal.

Ennek magyarázata, hogy több törvény is utal arra, hogy a fogyasztók megtévesztésére, a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos eljárás lefolytatására jogosult hatóság meghatározása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény szerint történik. Példaként említhető az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény vagy a hulladékról szóló törvény is. E körbe tartozik a gyógyszer-forgalmazási törvény is, amely rögzíti, hogy a törvény gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra irányadó szabályainak megsértése esetén az eljárást lefolytatására a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult7. Ez általában fogyasztóvédelmi hatóság, azonban ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására is alkalmas (melyet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény pontosan meghatároz8), akkor a GVH-hoz tartozik az ügy.

Az ilyen esetekben tehát tisztázni kell, hogy a szóba jövő hatóságok és intézmények közül melyik folytatja le az eljárást. Mivel a most lezárt eljárás esetében országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatókon keresztül valósult meg a televíziós kampány, ez egyszerre volt alkalmas a fogyasztók megtévesztésére és a gazdasági verseny érdemi befolyásolására, így a GVH folytatta le az eljárást

A gyógyszer-forgalmazási törvény kimondja, hogy a gyógyszerreklámok nem tartalmazhatnak olyan utalást vagy kifejezést, amely azt sugallja a készítményt tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlják. Jelen esetben a GVH álláspontja szerint ezt a szabályt megszegte a reklámozó, a hirdetésében egészségügyi szakember ajánlotta a terméket. A GVH megítélése szerint a gyógyszer-forgalmazási törvény célja, hogy a versenysemlegesség védelme érdekében korlátozza a bizalmi jegyekre épülő fokozott fogyasztást. A fogyasztó ugyanis hajlamos előnyben részesíteni azt a terméket, amelyet számára szakember, az adott területen szaktudással, tapasztalattal rendelkező személy vagy egyébként a fogyasztó bizalmát, figyelmét élvező személy népszerűsíti, promotálja.

Az elmúlt években a GVH több eljárást folytatott le gyógyszerek reklámjaival összefüggésben, és volt, amikor a mostani ügyhöz hasonlóan azt állapította meg, hogy a reklámok jogszabályi tilalom ellenére egy egészségügyi szakember ajánlását tartalmazták. A Vj-76/2013. számú ügyben hozott határozat is emlékeztetett arra, hogy a reklámok megítélésekor elsősorban nem az számít, hogy a reklámban elhangzó állítások megfelelnek-e a valóságnak, hanem az, hogy a reklámnak része-e olyan utalás vagy kifejezés, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza. A jelen esetben sem egy tényállítás valóságnak való megfelelése volt az eljárás tárgya, „csak” volt a kérdés, hogy az adott terméket egészségügyi szakember ajánlotta-e vagy sem. További részletek a blogon.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!