A metakommunikáció minden olyan üzenetet, információt magában hordoz, amit az elmondani kívánt információkon kívül átadunk. Ahogy Rusz Dorottya pszichológus, a Frontira szenior kutatója röviden megfogalmazta: ez az üzenet az üzenetről. Ezek a jelzések segítenek értelmezni egy-egy közlést, ilyen lehet a hangerő, az arcjáték, az arckifejezések, a testtartás.

A közbeszédben azonban a non-verbális és a metakommunikáció gyakran összekeveredik: az előbbi csak a beszéden kívüli közlés, míg utóbbiba – ahogy említettük a hangerő szerepét – a beszéd tulajdonságai is beletartozhatnak.

Sokat elárul ez arról, hogy mit is gondolnak a kommunikáló partnerek egymásról – és nem véletlenül. A kommunikációs információk 60 százaléka köthető a metakommunikációhoz – tehát az általunk átadott információ többsége olyan, amire sokszor nem is gondolunk, nem figyeljük meg, hogy ezzel mit közvetítünk.

Evolúciós okai vannak ennek is, az ember társaslényként rá van utalva, hogy minél jobban megértse társait. Sok adottság, tulajdonság nagyon mély gyökerekkel rendelkezik: kutatók például az elmúlt kétezer év festményeit és műalkotásait vizsgálva arra jutottak, hogy a nők háromszor gyakrabban fordítják oldalra a fejüket. Mindez érdekes – de miért fontos? Ennek például a reklámoknál is gyakorlati szerepe van – a mai napig hatásosabba, ha egy hirdetéseben a hölgyek oldalra döntik a fejüket.

A metakommunikációra azért kell odafigyelni – ahogy arra Rusz Dorottya felhívta erre a figyelmet –, mert ha ez ellentétben áll mondanivalóinkkal, akkor hajlamosabbak az emberek inkább a metakommunikációnak hinni. Elég egy beszélgetés közben a hajunkat babrálni, és máris eltereljük a beszédről a figyelmet. A tudatosság sokat segíthet abban, hogy figyeljenek ránk, és meg is hallják a mondanivalónkat.

Az online jelenlétünk sokban eltér a fizikai jelenlétünktől. A privát és a szakmai jelenlétünk szétválasztása például sokkal nehezebb lehet. A koronavírus miatt pedig mindkét énünknek ez lett az elsődleges terepe, érdemes a privát digitális életünkre úgy tekinteni, hogy ez lehet szakmai közegben is felismerhető lesz.

A vállalatok megjelenése is fontos a virtuális térben: Csikós Kinga a Szöveg Neked szövegírója, kommunikációs tanácsadó, blogger szerint a weboldalak kapcsán sok probléma adódik. A honlapok megtervezését és kivitelezését jellemzően profikra bízzák – a UX ma már ilyen téren elég fontos, és jellemzően magas színvonalú a megvalósítás. Probléma azonban, hogy a szövegek elkészítésére már nem helyeznek ekkora hangsúlyt, azok fércmunkaként elütnek a profi külcsín minőségétől.

Cseremely Ákos arról kérdezte Csikós Kingát, hogy mi a jó út, ha a szakértők megírják a szövegeket előre, majd egy kommunikációs szakértő azt megfelelően átfogalmazza, vagy ha az átadott információk alapján a kommunikációs szakemberek írják meg a szövegeket?

Csikós Kinga szerint alapvetően fontos, hogy meglegyen az összhang a megbízókkal, értsék egymás nyelvét. A lényeg azonban az lenne, hogy a szövegek ne a megbízók igényeire, hanem a célcsoport számára készüljenek, és ebben van a szövegírók legfontosabb feladata. Emellett természetesen az is fontos, hogy a megbízó is lássa magát a végső szövegben, neki is megfeleljen, de azoknak, akiknek végső soron szól.

Bihari Zsuzsa, a Village Media Kft. ügyvezetőjeként médiafelületek értékesítésével foglalkozik, nagyon fontos számukra, hogy pozitív benyomást keltesnek a verbális és metakommunikációval, a honlapukkal, és a tartalommal. Már csak azért is, mert egy-egy ajánlatadás során nem csak magukat, hanem a partnereiket is képviselik.

Bihari Zsuzsa azonban más módon is nagyon profi a metakommunikáció világában, ugyanis pókerjátékos is. A hétköznapi üzleti tárgyalások egy-egy nagy pókerversenyen töményen vannak jelen, és ezeken kiválóan lehet tanulni – hiszen a metakommunikációs jelekre kell koncentrálni, ez az egyetlen információ – a leosztott lapokon kívül.

Nagyon hasonlít ez egy üzleti megbeszéléshez, hiszen mindkét esetben „zsetonnal” kell gazdálkodni, kevés információból kell döntéseket hozni, záros határidőn belül. Fontos az empátia: mennyire tudunk koncentrálni a versenytárs/üzlettárs által közvetített jelekre, és ugyanilyen fontos, hogy mennyire tudunk a saját magunk által közvetített jelek felett uralkodni.

A metakommunikációt a játékban, de az üzleti életben tudni kell eszközként használni. Ez azonban nem könnyű feladat. Csikós Kinga szerint ennek ártatlan fajtája lehet az öltözködés – amikor egy csinos ruha segít abban, hogy komolyabban vegyenek, és saját magunknak is segít a magabiztosságban.

A metakommunikáció esetében kiemelten fontos az önazonosság – legyen szó emberekről vagy cégekről Bihari Zsuzsa szerint. Egy egyszerű példával: egy olyan ruha, amiben nem érezzük jól magunkat, nem segíti a magabiztosságot és a megjelenést sem. Nagyon nehéz ugyanis nem önazonos metakommunikációt folytatni, és akár csak egy pillanatnyi megingás, kiesés a szerepből is gyorsan lebuktathatja a szerepet játszókat.

Arról sok szó esik, hogy egymást hogyan befolyásoljuk, de hasonlóan érdekes lehet, hogy önmagunkra milyen hatásunk van – emelte ki Rusz Dorottya. A pszichológiában a megtestesítés elvének nevezik, hogy amikor egy tevékenységet folytatunk, az hatással van a gondolkodásunkra. Ha valaki izgul egy előadás során, és csak egy tollat a kezébe vesz, amivel mutogathat, már az segíthet megnyugodni, ez is megabiztosságot adhat.

Érdemes ennek kapcsán az alábbi TED előadást a testbeszédről.

Ha egy ceruzát vicsorogva vagy mosolyogva veszünk a szánkba nem mindegy – akik mosolyogva tették ezt egy kísérletben, azok ugyanazt a történetet hallgatva sokkal viccesebnek élték meg azt – hívta fel a figyelmet Rusz Dorottya egy érdekes kísérletre. Érdemes ezt tehát fejben tartani: a viselkedésünk kihatással lesz gondolatinkra.

Ahhoz azonban, hogy használni tudjuk a metakommunikációt, fontos az önismert: fel kell tudni ismerni, hogy például izgulósak vagyunk, csak akkor tudunk hatni ellene. Az is lényeges, hogy legyünk nyitottak a környezetünkből érkező visszajelzésekre, véleményekre, hiszen csak ezekre alapozva tudunk fejlődni.

Nem csak saját magunkat kell figyelni, hanem másokat – az empátia abban segít, hogy mások érzéséit megfigyelni. Ehhez értő figyelemre van szükség, érteni kell a jeleket, és lehetőleg egy lépéssel távolabbról érdemes megfigyelni.

Bihari Zsuzsa szerint egy jó üzleti tárgyaláshoz fontos, hogy ne csak adónk legyen, hanem vevőnk is – figyelni kell a másikra is. Az önazonosság kell a hitelességhez, de ez önmagában még nem elég. Az empátia ahhoz szükséges, hogy a visszajelzéseket is figyeljük – észre kell venni, hogy mikor lesz sok a mondandóinkból, de akár az is lehet az igény, hogy csacsogásra irányítsuk a beszélgetést.

De az online térben nehéz empatikusnak lenne, mert monitoron keresztül nehezebb a másik embert jól megfigyelni. Bár adaptálódtunk az elmúlt évben a kötelező online jelenléthez, de egy 40 cm-es monitor nem tud mindent visszaadni. Látszik a mimika, a testtartás, a mozgás – de mindez drámain kevesebb, mint amit a való életben gyűjtenénk.

Kutatások igazolják, hogyha online beszélgetést folytatnak emberek, akkor sokkal negatívabban ítélik meg a beszélgetőpartnereiket az emberek, mintha mindezt személyesen tennék – hívta fel a figyelmet Rusz Dorottya.

Bihari Zsuzsa még egy érdekességre hívta fel a figyelmet: egy online megbeszélésen már az sem természetes, hogy kicsiben látjuk magunkat, miközben beszélünk – ez is elvontja a figyelmünket. Ha kikapcsoljuk ezt az opciót, máris természetesebben tudunk beszélni.

Csikós Kinga szerint mivel kevesebb információt kapunk egy online beszélgetésből, hajlamosabbak lehetünk alaposabban utánajárni partnereinknek. Hiszen akár egy online meeting alatt is rá lehet keresni a partnerre a közösségi médiában, az online jelenlétében. De egy fehér fal, vagy egy könyvespolc is mást üzen, ez is mutatja, ki mennyire engedi be partnereit a lakásába.

A digitális megbeszélés sokkal kontrolállhatóbbak – például a háttérképekkel –, de sokkal fárasztóbb, mivel agyunk nem ehhez szokott. Kutatások szerint nagyon elfárad az agyunk az online meetingeken, ezért egy-egy óra után legalább 10 perc szünetet is érdemes beépíteni. Az elmúlt évben is sokat fejlődött ez a tárgyalási kultúra.

Ha valaki bekapcsolja a kamerát, akkor ezzel partnereit is erre ösztönözni – egy monogramhoz beszélni, vagy egy háttérképhez beszélni sokkal fárasztóbb. Viszont amikor azt érezzük, hogy megfigyelnek minket, akkor teljesen másképp viselkedünk.

A beszélgetés során még arra is kitértek vendégeink, hogy a tárgyaláson, a meetingeken mire érdemes a ruházatnál figyelni, miért csak a pozitív, tökéletes képet akarjuk a közösségi médiában közvetíteni, miről szól a nagyvonalúság, mit tudhatunk meg egy kézfogásból, kiknek a visszajelzéseit kell figyelni.

Figyelem! Iratkozz fel ingyenes már most a következő adásunnkra, és kérdezz élőben Te is!

Klikk a képre!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!