Bíztatóak a jelek, hogy talán a világjárvány második hulláma már nem húzza be teljesen a gazdaság kézifékét, és a marketing közösség is megússza részleges megszorításokkal. Az idei Internet Hungary konferencián előadó Nagy Tamás szerint a „legrosszabb válasz a problémára a büdzsék teljes befagyasztása”. Analógiájában a pénzcsapot elzáró marketingeseket a pestis orvosokhoz hasonlította, akik kivéreztették a betegeket, mondván, minden halottal csökken a betegek száma. Csakhogy a halálból nincs visszaút, a járvány elvonultával pedig mihez kezd majd a marketinges a hullákkal borított csatamezőn. Lehet, hogy ő túléli, de nem lesz könnyű dolga az első Covid-mentes éves jelentését kimagyarázni a board előtt, arra hivatkozva, hogy csak néhány startuppal tudott együtt dolgozni, mert a többi tartalomgyártó, programszervező, hirdetéstervező, PR ügynökség időközben profilt váltott.
Ne feledj el mérni és dokumentálni!
A kommunikációs szakember szerint csak azt tudjuk majd kezelni, amit mérünk. Ezért azt tanácsolja a marketingeseknek, hogy adjanak megbízásokat digitalizációra, kutatásokra, elemzésekre. A márka növekedésének előfeltételei ugyanis nem változtak: a penetráció növelése most is új fogyasztókkal lehetséges. Ehhez azonban meg kell találnunk azokat a csatornákat, ahol minél több embert tudunk elérni. Ha definiáltuk ezeket, akkor se kezdjük el szórni a pénzt, hanem törekedjünk a hatékonyabb célzásra. Ezzel munkát adunk (segítjük az alvállalkozóinkat a túlélésben), és vevőt hozunk (válságban is növekszünk).
Nézzük meg ezt egy valós példán! A budapesti Toscana étterem – ahogyan a legtöbb belvárosi étterem – vendégeinek legalább felét vesztette el a határok lezárásával. A tulajdonosok az elbocsájtások és a megszorítások helyett marketingre kezdték fordítani a tartalékaikat. Megerősítették az online jelenlétüket, szakemberekkel állíttattak fel stratégiát a magyar vendégek megszólítására, valamint a keresőszó optimalizálás és online hirdetések helyett olyan korábban nem használt eszközökre váltottak, mint a PR vagy az influencer marketing. Ám a legnagyobb felismerésük az volt, hogy elő kell venni a fiók mélyéről a rég elfeledett címlistákat, és azokat frissíteni, bővíteni kell, mert a saját adatbázisnál nincs értékesebb.
Nagy Tamás is a saját adatok felértékelődését prognosztizálta a konferencián, és azt tanácsolta, hogy rövid távon tervezzünk rugalmasan, hosszútávon viszont gondolkozzunk nagyban, a céljainkat sose írjuk felül kormányrángatással. Előadása végén a szakember elárulta, hogy mibe invesztálnak mostanában előszeretettel a befektetők. Mivel a „nagykutyák” nem szoktak tévedni, jobb, ha a közeljövőben mi is rajta tartjuk a szemünket ezeken a területeken: mobil játékok, a felhasználók azonosítására szolgáló technológiák, direct to customer megoldások és a streeming audio.
Eljött a hagyományos médiamárkák vége?
Várnagy Fruzsina szerint még sokáig fogunk ragaszkodni a kompakt, mobil kütyükhöz, és egyre nagyobb teret engedünk a virtuális valóságnak a világunkban. A technológia fejlődésével már mostanra átalakult az online hirdetés világa: kinyílt, sokkal szélesebb lett a piac. Az online marketing stratéga az influencereknek hosszú jövőt jósol, sőt, szerinte egyre inkább viszonteladói státuszt fognak betölteni, amivel a webáruházak konkurenciái lehetnek. A hiteles, önazonos influencerek felértékelődésének egyik oka az lehet, amit Sopov István vetett fel előadásában. Az Adaptive Media Sales House igazgatója arról beszélt, hogy a hagyományos médiamárkák helyét átvették a név nélküli online felületek, a hangsúly pedig eltolódott az olcsó látogatószerzés felé. A klasszikus, újságírókat foglalkoztató kiadók elkezdtek megfelelni az új elvárásoknak: klickbait, silányabb tartalom a lead mögött, metrika a minőség előtt stb.
Ezzel nemcsak a tájékoztatás kerül veszélybe, de a szolgáltató média is, amelyet Sopov már inkább hív „kiszolgáltatott médiának”. Az online magazinok bevételei ugyanis nincsenek összhangban a hirdetési helyek előállítási költségeivel. Magyarországon a kiadók körében nemcsak, hogy lassan indult meg a digitális átállás, de az elején teljesen rosszul ítélték meg az online kiadványok költségeit. Másodlagos, átvett, ingyenes tartalmakhoz lőtték be a szerkesztőségi költségeket és gombokért adták a hirdetést. Mára kiderült, hogy lenne kereslet a prémium tartalmi környezetre, az ehhez szükséges bevételek azonban hiányoznak, mert a hirdetési árakat csak nagyon keservesen lehet feljebb tornázni. Ennek persze vannak külső okai is, ilyen például a nyelvünk. Abból a szikár tényből adódóan, hogy mindössze 7 millió magyar internetező van, egy sikeres magyar cikknek is maximum pár tízezer olvasója lehet. Ráadásul, ha nem exkluzív a tartalom, akkor egy-egy témát 30-40 médium is feldolgozhat, így az olvasók száma tovább oszlik. Ilyen körülmények közt valóban többet érhet egy jól megválasztott influencer, mint egy kiadó az olcsón előállítható, de éppen még elfogadható minőségű tartalmaival, amelyek fő célja nem is annyira az időtöltés segítése, vagy tudás átadása, hanem inkább csak az, hogy olcsón hozzanak látogatókat.
(foto: Gerd Altmann/Pixabay)
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
