Mi lesz veled, digitália – szerintem, szerintünk

Mi lesz veled, digitália – szerintem, szerintünk
Kétségtelen, hogy a mostani helyzet nagyon sok lehetőséget és fejlődést tartogat a digitális terület számára. Sok-sok szervezet, akik eddig kicsit halogatták, nekiláttak (végre) a digitalizációnak – transzformációnak még azért talán túlzás lenne nevezni. Illetve a fogyasztói oldalon is elindult a mocorgás, azok, akik már eddig is kacérkodnak az online vásárlás pajzán gondolatával, ki is próbálták jó eséllyel – legalábbis úgy gondolom, ők voltak jelen helyzetben az early bird-ök –, majd szép lassan egyre többen kényszerültek arra, hogy éljenek a digitális terület lehetőségeivel. De vajon mindenkit az fogadott, ami a békeidőben az ideális, vagy majd ha újra „kiszabadul” mindenki, akkor erre fog vágyni?

Nagyon röviden lezárva a témát, és spoilerezve egy kicsit:

Szerintem, nem! Lesznek nyertes iparágak, területek, de sok helyen sok munka vár mindenkire, hogy az áttörés eljöjjön.

Bár a korlátozásokkal teli időszak ~60 napig elhúzódott, így még azt is gondolhatnánk, hogy elég idő telt el ahhoz, hogy új szokások alakuljanak ki és kellően bevésődjenek, de azért mégsem ilyen triviális a helyzet. Még akkor sem, ha mindenhol ugrásszerűen nőttek az online számok – ez azért borítékolható volt, ahogy szerintem az is az, hogy ez nem lesz tartós mindenhol. Több tényező is közrejátszik abban, hogy a terület lendületét fenntarthatatlannak tartom:

  • az ügyfél élmény másodlagos – az elmúlt hetekben mindenkit próbára tett ez a helyzet. Sok cégnek rapid módon kellett átállnia az online-ra, illetve a hirtelen megnövekedett igények miatt, a rutinos versenyzőknek is feladták a leckét, feltehetőleg leginkább logisztikai fronton. Ennek eredményeképp úgy gondolom, hogy sok esetben nem ment olyan flottul a megrendelés maga, mint az ment volna a békeidőben. Lehet, hogy a felületet már rég bezárta volna valaki, vagy keresett volna másik helyet, ahol jobb a vásárlási folyamat, vagy van a kívánt márka, vagy nem 3 hét múlva hozzák ki a megrendelését, stb. Ebben a környezetben nagyon gyorsan háttérbe szorult az élmény maga. Mi valósult meg abból, amit még régen mantráztunk, hogy online vagy gyorsabban, vagy olcsóbban, vagy esetleg kényelmesebben kell boldoggá tenni az ügyfelet? Bennem hatalmas kérdőjel, hogy vajon mire fognak emlékezni a vásárlók...

    „Jaj, de jó, bár eltelt 3 hét, de megkaptuk a csomagot! Végül is most a munkából ki se látnak, meg karantén van, örüljünk ennek is”

    vagy

    „múltkor is 3 hétig tartott, míg kihozták, bár felhívták a figyelmünket, hogy akadozhat a rendszer, de a franc se gondolta, hogy ennyit, inkább elmegyek, megveszem magam”

    Ne legyen igazam, de egyelőre én inkább sajnos az utóbbi verziót tartom egyelőre reálisnak.

  • Hiszen közrejátszik az egészben az, hogy ez egy kényszer szülte megoldás – Nem egy pozitív impulzus vezetett oda, hogy sokan elvesztették az online vásárlói szüzességüket, hanem egyszerűen nem maradt más lehetőségük. Ez az érzet pedig nem elégséges ahhoz, hogy a hosszú évek berögződéseit – és amúgy ennél pozitívabb élményeit –, szokásait csak úgy lenyomja. Persze vannak parádés megoldások – nekem az egyik ilyen kedvencem, hogy Michelin-csillagos ételeket finishelhetünk otthon, és még biztos temérdek ilyen született, de ezek sajnos niche dolgok a vásárlók életében, persze segíthetik a terület fejlődését, de erről később...

  • Bár a muszáj nagy úr, és sok vállalat nagyon komoly munkát tett le az asztalra, hogy átvészelje ezt a megoldást, és reagáljon a helyzetre, de a cégek működési modelljei és folyamatai is hosszú időn át ivódtak be mindenki vérkeringésébe. Nem beszélve arról, hogy mindenhol gyorsan azt fogják várni, hogy a válság okozta elmaradás görbe is minél laposabb és gyorsabb lefolyású legyen. Ehhez pedig minden csatornát minél előbb maximumra kell pörgetni. Senkiben ne legyen kétely, a boltban dolgozó profi értékesítők eddig se nagyon beszéltek rá senkit arra, hogy vegye meg otthon valaki a terméket, ezután meg pláne nem ez lesz a „KPI” – de az vesse rájuk az első követ, aki a helyzetükben másképp tenne. Arról nem is beszélve, hogy sok iparág lehet, ahol az átlagos kosárérték vagy az ARPU az offline javára billentik még a mérleget… Persze jöhetnek optimalizációs lépések, amik kisebb teret és fókuszt adnak az online-nak, de én személy szerint nem hiszem, hogy olyan radikálisan és megfelelő sebességgel menjen minden tovább az online irányába.

  • Végül, de nem utolsó sorban a vásárlók vágyai: feltehetőleg amint kiszabadul mindenki és visszakerül a „normálisabb” korábbi kerékvágásba, pont nem azt szeretné megélni, ami az elmúlt hetekben fogadta.


Bármennyire is negatívnak hathatnak a fentebbi sorok, hiszem és gondolom, hogy sok pozitívumot is rejt a helyzet magában – persze digitális szempontból.

Megtapasztalhattuk, hogy képesek vagyunk rá, és hogy tud ez biztonságos is lenni. Felhasználóként sokan gondolják, hogy ez nem nekik való, nem képesek végigmenni a folyamaton, vagy hogy azt kattintgatják össze, amit kell. Ez a helyzet elhozta azt, amit sokat vártak, hogy végre kipróbálják az emberek a digitális lehetőségeket. Ez egy hatalmas lépés, hiszen eddig ezért küzdöttünk. A cégek és az ott, más területen dolgozó kollégák megtapasztalhatták, hogy náluk is lehet online értékesíteni – erre legalább olyan nagy szükség van, mint a felhasználókra. Talán most már eljutunk oda, hogy ez nem csak egy kannibalizációs csatorna, meg a veszély forrása...

A biztonság talán ugyanilyen fontos ebben a helyzetben – és nem csak az érintésmentes megoldások végett. Remélhetőleg nemcsak a fókuszpontok áthelyezése miatt nem hallottunk még arról, hogy tömegével loptak el adatokat, hanem mert végre tényleg eljutottunk oda, hogy biztonságosan lehet vásárolni sok helyen. Megadhatjuk bankkártya adataink, fizethetünk előre, stb. A vállalati oldalon pedig remélhetőleg javult a valós vásárlói arány és a visszaélések száma ezzel legalább arányaiban csökkent.

Ha nem is hurráoptimista az a verzió, amit én vizionálok, azért azt fontos látni, hogy van egy remek momentum ebben a helyzetben. Sokan megtették első gyermekded lépéseiket, de továbbra is keményen kell dolgozni azon, hogy ez folytatódjon. Továbbra is megfelelően kell csomagolni a digitális termékeket, fel kell tudni kelteni az érdeklődést, frusztrációmentessé kell tenni a vásárlási folyamatot, vállalni kell azokat a feltételeket, amiket a vállalat kínál – sőt lehetőség szerint túl is kell teljesíteni. Azaz munka akad bőven, senki se dőljön hátra azzal a hiú ábránddal, hogy erőfeszítések nélküli időszak jön a digitális fronton, és itt a Kánaán. Sőt, ne feledjük, nem csak vásárlóból, hanem versenytársból is több lett ezen időszak alatt.

De, hogy ne csak én mondjam meg a tutit, ismét megkérdeztem három kollégám, ő hogy látja ezt a helyzetet:

Mit gondolsz, milyen lesz a digitális világ, ha elvonul a járvány – mit profitált, vagy vesztett, vagy változott a terület a járvány alatt, és hogy tér vissza?

Kiss Bernadett – Head of Marketing, Neticle

Felgyorsuló digitális trendek. Nagyjából így lehetne egészen röviden összefoglalni, hogy mi változott a járvány óta a digitális térben a márkák és a fogyasztók erőviszonylatában. Ami még izgalmasabb kérdés, hogy ezek mentén mi várható a – remélhetőleg nem túl távoli – koronavírus-járvány utáni jövőben?

Mielőtt ezt kibontanánk, fontos szétválasztani a járvány időszaka alatt fellendülő (kereskedelmi, gyógyszeripari, online szabadidős lehetőségeket kínáló (streaming szolgáltatások, e-sportok)) vállalatokat az elmúlt időszakban visszaszoruló cégektől (szinte a teljes szolgáltatói szektor) – azonban azt érdemes látni, hogy a változások mindkét ágra hatással lesznek.

1. E-mozi, e-dzés? Új szolgáltatások digitalizációja
Az egyik legnagyobb potenciált magában rejtő – már nem is annyira rejtő – trend a gyorsan alkalmazkodó szolgáltatók között volt megfigyelhető a kijárási korlátozások bevezetése után: a korábban tradicionálisan offline/személyesen igénybe vett szolgáltatások egy része online térbe költözött. Beszélhetünk itt többek között az online filmvetítések, online színdarabok, online edzések, online oktatási platformok (bár ezek már a járvány időszaka előtt virágzásnak indultak, de a weben ez időszak alatt jelentősen nőtt a népszerűségük) előretöréséről. A nagy kérdés ez esetben az, hogy vajon a kijárási korlátozások megszűnése után is permanens marad-e népszerűségük és egy újabb ágazat digitálissá válása figyelhető meg, vagy egy rövid életű kényszermegoldásról van csak szó? A fogyasztók részéről mindenképp várható változás, hiszen az online elintézhető tevékenységek sok időt és energiát spórolhatnak meg, amire az elmúlt időszak is rávilágított. Másrészről a felhasználói véleményekre fókuszáló médiaelemzések már az új területek, új lehetőségek és a jövő felé irányulnak, ami jól mutatja, hogy a cégek sem átmeneti állapotként tekintenek a jelenlegi időszakban bevezetett változtatásokra, így számíthatunk arra is, hogy ezek a területek részben online maradnak és fejlődnek tovább.

2. Ennyit a fapados megoldásokról
Ez az időszak bebizonyította, hogy egy gyenge weblap és egy kezdetleges webshop nem elég. A megnövekedett online töltött idő révén az újonnan megjelenő webshopok mellett a korábban működők is nagyobb figyelmet kaptak. A felhasználók visszajelzései alapján önmagában a webshop jelenléte már kevés, a fapados megoldások ideje lejárt, mert az offline alternatíva ebben a helyzetben érvényét vesztette. Az oldalak felépítése, a felhasználói élmény, a kereshetőség és cookie-k mind must-have tényezőkké váltak a korábbi nice-to-have helyett. Sokan felismerték a helyzetet és a webshopok minőségében, funkcióiban is jelentős javulás figyelhető meg. Egyre több cég látja úgy, hogy a jelenlegi helyzet nem csak egy ideiglenes időszak, amit túl kell élni, hanem egy teljes attitűd-váltás a fogyasztók részéről is, amihez minél jobban – és nem feltétlenül minél gyorsabban, ha az a minőség rovására megy – kell alkalmazkodni.

3. Megbízhatóság a fogyasztók szemével
A word-of-mouth fontosságát felesleges újból ecsetelni, viszont ez az időszak átrendezheti az erőviszonyokat. Míg az offline kapcsolatok (akár személyes emberi, akár vásárlás során felmerülők) a megbízhatóság, tesztelés, véleménycsere szignifikáns elemei voltak, addig az otthon töltött idő mindezt az online térbe költöztette. A Facebook-oldalak és -csoportok, komment-szekciók, webshop vélemények, Google és egyéb értékelések aranykora érkezett el, amikor már szinte csak ezek a döntő szempontok a fogyasztó számára. Ez egyben a marketing-erőviszonyok eltolódásával is járhat, mert a klasszikus üzenetek, eszközök és hirdetések erejüket veszthetik. A feltételes mód annak is köszönhető, hogy mindeközben a weben egyre többen beszéltek az online marketing, weboldalak, PPC, SEO témákról és a posztok sokkal nagyobb eléréseket és interakciókat generáltak – regionális szinten is –, mint az ezt megelőző időszakban. Ehhez a jövőtervezés szempontjából kritikusan érdemes állni, ugyanis a megnövekedett online töltött idő a korlátozások megszűnésével jelentősen visszaeshet. A nagy kérdés, hogy vajon mely online területek érzik majd meg ezt legjobban és milyen új online szokások jellemzik ez időszakot követően a fogyasztókat az online térben?

4. A customer experience új korszaka
Egy dolog azonban biztos: a vásárlói élmény szerepe még tovább nő. A customer experience szárnyaló szignifikanciája nem új keletű tényező, azonban a koronavírus-járvány alatt felgyorsult digitalizációs folyamatok erre a területre is jelentős hatással voltak. Bár azt gondolná az ember, hogy a túlterhelt területeken az „elégséges” szolgáltatásra összpontosítottak a vállalatok, a valóságban még ezekben az esetekben is megfigyelhető volt például az élelmiszerláncok online felületeinek fejlesztése. A jövőben a korábban bevált gyakorlatok egy része érvényét veszti, így a CX változásával csak folyamatos, proaktív kutatással lehet lépést tartani. A reaktivitás nem elég, amiből a vállalatok nagy része jól is vizsgázott a járvány idején: alig volt cég, akit a koronavírus online megítélése érdekelt, a hangsúly a felhasználók új szokásainak felmérésén és az újonnan kialakuló online területek feltérképezésén volt. Mindez egy nagyon pozitív tendenciát vetít elő, ha a márkák maradnak ezen a kevésbé kikövezett sárga úton.

Ács Tamás – Head of Digital Sales, K&H Csoport

A digitális terület lehetőségei a koronavírus után
Úgy gondolom, hogy bár szomorú az apropó, ez az időszak mégis nagy lehetőséget tartogat a digitális terület számára. A világjárványra adott válaszként bevezetett kijárási korlátozások felfüggesztették az emberek közötti mindennapos kapcsolatokat, és az online felületek felé terelték a vásárlókat, az ügyintézőket és azokat, akik nem akarnak maguk kenyeret sütni vagy ebédet főzni. Ennek hatására olyanok is belekóstoltak az e-kereskedelembe, az online ügyintézésbe, akik különben nem lépték volna ezt meg.

Felgyorsul a digitális átállás
Ebből egyenesen következik, hogy azok a cégek kerültek előnyös helyzetbe, akik az online térben működtek, illetve azok a hagyományos vállalatok, amelyek eddig is több csatornában gondolkodtak, jelentős figyelmet fordítva a digitális terület fejlesztésére. Most azonban azok is rákényszerültek az online jelenlétre, akik korábban nem is gondolkoztak ilyen megoldásokban. A digitálisnak ez most egy hatalmas momentum, hiszen bebizonyosodott, hogy elég kreativitással és elszántsággal bármit meg lehet valósítani online, és még akár a húsvéti ebédet is házhoz lehet rendelni libamájastul, de a fizikai teret elhagyva a képzések és rendezvények is a digitálisba települtek át. Azt gondolom, most vált végleg nagykorúvá a digitális, és a korábbi gyerünk-gyerünk szemlélet után most valóban mindenki az online-tól várja, hogy elvigye az üzletet a hátán. Amit biztosan borítékolni lehet, hogy a járvány hatására felgyorsul a digitális transzformáció. Akik eddig is komolyan vették, azok várhatóan most sem a digitális fejlesztéseket veszik majd le a roadmapről, akik pedig most kényszerűségből belekóstoltak, ha elég ügyesek, hosszú távon tudnak ebből építkezni.

A korlátozások feloldását követően kiemelten fontos lesz szerintem felmérni, hogyan változtak a fogyasztói szokások és elvárások. Valóban csak a helyzet szülte az igényt, vagy az ügyfelek ráéreztek a digitális ízére, és megmaradnának nála. Én, sokakhoz hasonlóan eddig mindig elmentem a patikába, ha gyógyszerre volt szükségem, olyankor is, amikor nem volt azonnal szükségem az adott termékre. Az adott két hónapban a sorban állás helyett rákaptam a kényelmesebb online vásárlásra ezen a területen is, és ez várhatóan később sem fog változni. Azt várom, hogy sokan a vírust követő időszakban is megmaradnak ezen az úton, és továbbviszik a digitális fejlesztéseiket.

A világjárvány okozta sokk átszabja a kommunikáció fókuszát
Másik oldalról a járvány átszabta a gazdasági színteret, így az év elején meghatározott üzleti tervek egyik napról a másikra mentek a kukába, és íródtak át. Ennek részeként sokan döntöttek úgy, hogy csökkentik a kommunikációs büdzséjüket, felfüggesztenek, vagy éppen elhalasztanak marketing aktivitásokat. Ennek hátulütője lehet, hogy eltűnnek a vásárlóik szeme elől, ami akár azt a hatást is keltheti, hogy megszüntették a tevékenységüket. A jelenlét most és az elkövetkező hónapokban is fontos lesz, ez ugyanis a „business as usual” érzetét kelti a vásárlókban. A bizonytalan időkben nagyon sokat számít, hogy képes legyen a vállalkozás még szorosabbra kötni a kapcsolatot az ügyfeleivel, segítse őket, erősítse a bizalmat, biztosítsa őket, hogy most is elérhető vagy hamarosan visszatér. A stabilitás lesz a poszt-COVID éra egyik hívószava.

Ennek több hozadéka is lesz. Egyrészt újra felértékelődnek a saját csatornák, például a weboldal, az e-mail listák vagy hűségprogramok, amelyek ütésállóvá teszik a vállalkozást a mostanihoz hasonló, nem befolyásolható vis maior helyzetekben.

Másrészt úgy vélem, hogy a figyelem középpontjába kerülnek a gyorsan változó digitális térben hosszú távra optimalizált megoldások, amelyek megtalálhatóvá teszik a céget a mostanihoz hasonló, büdzsévágós időszakokban, és stabilitást adnak a kommunikációnknak. Gondolok itt a SEO vagy a tartalommarketing felértékelődésére, hiszen ezeket elég egyszer jól megcsinálni, utána hosszú ideig képesek a forgalomgenerálásra.

Végül, de nem utolsó sorban, minden korábbinál fontosabb lesz a személyre szabott kommunikáció.

A mostani helyzet tudatosabbá tette a fogyasztókat. Megtanultuk, hogy az alapos kézmosás tényleg fontos, hogy otthonról is lehet dolgozni, hogy el lehet házilag készíteni a kávét vagy le is lehet róla mondani. A tényleges ügyféligényekre való válaszadás, az üzenetek személyre szabása, azok dinamikus változtatása a digitális eszközökkel, valamint a megfelelő környezet megválasztása mind egyre fontosabbá válnak.

Ez most egy nagy lehetőség az online terület számára. Azt gondolom, hogy a fogyasztók és elvárásaik már sosem lesznek olyanok, mint előtte, de ez nem is baj. A közeljövőben lesznek kihívások és megoldandó helyzetek, de a változás szakmai elkötelezettséggel és kreativitással párosulva a digitális marketing egy új korszakát hozhatják el.

Erős Attila – Chief Digital Officer, IPG Mediabrands

A cikk írásának idején már vidéken újra lehetővé tették a teraszok megnyitását. Az első hétvégén volt szerencsém a Balaton partján biciklizni és hát finoman szólva sem jöttek be azok a jövendölések, hogy mennyire meg fog változni az életünk a járvány után. Az emberek pontosan ugyanúgy, egymás sarkán taposva, a másik nyakába lihegve álltak sorba fagyiért vagy korzóztak, mint annak előtte. Könnyen és gyorsan felejtünk, gondoljunk csak a választások előtti osztogatásokra vagy a választási év költségvetésére. Részben azt gondolom, hogy bár nagyon divatos ma ettől a körülbelül két hónaptól földrengésszerű változásokat vizionálni, szerintem ez talán túlzás.

Ugyanakkor az természetesen igaz, hogy az elmúlt két hónapban olyan változásokat kényszerített ki az élet, amire ilyen mértékben nem lett volna példa. A fogyasztói oldalon nálunk a környező országokhoz képest is elmaradásban voltunk például a bankkártya-adatok online vásárláshoz történő megadásában vagy sok hazai vállalkozásnál a mai napig nem fogadnak el bankkártyát. Ezeken változtatott a válság vagy változtatni fog.

A cégek és a vezetők jó része – ez a korábbi szocialista és a mai „munka” alapú társadalom kép miatt is – nem hitt abban, hogy a dolgozóik majd otthonról is el fogják végezni a munkát, vagy még inkább, hogy megfelelően tudják majd ellenőrizni, kontrollálni a munkavállalójukat. Most azt látjuk, hogy sokszor még hatékonyabban is végzik otthonról, mint előtte (nyilván azokban a munkakörökben, ahol ez megoldható). Ma (2020-ban) rendelkezésre állnak már azok az eszközök, amellyel ezt rövid távon meg lehet tenni, ebből a szempontból szerencsénk van, hogy egy ilyen vírus akárcsak nem 10 éve söpört végig, hanem egy technológiailag felkészültebb időszakban. Hosszabb távon nekem még kérdés, hogy a cégeken belüli belső, emberek közötti „szövetet” hogyan lehet erősíteni, fenntartani így, de lehet, erre is választ kapunk majd hamarosan.

Azt se felejtsük el, hogy a cégek jó része sokkal inkább egy lassan mozgó és forduló tanker. Két hónap alatt gyökeresen nem íródnak felül a munkafolyamataik. Így bár kétségtelen, hogy sok minden „digitalizálódott” most, de alapvető működési rendszerek nem íródnak (még) felül, így abban szkeptikus vagyok, hogy a digitális transzformáció végbement-e, de egy lökést biztosan kapott. Több mint 5 éve egy Evolution konferencián megkérdezték tőlem egy kerekasztalban, hogy véleményem szerint mi kell a cégek marketingjében a digitális fordulathoz és akkor azt mondtam – nem túl jó érzékkel, hiszen a közönségben sok régi vágású marketinges ült –, hogy generációváltás a marketingesek között. Ma már látom, hogy igazából nem is a generációváltásról van szó, hanem sokkal inkább a technológiai affinitásról. Aki a saját telefonját nem tudja beállítani, nem ismeri, nem használja azokat az applikációkat, amiket a célcsoportja, akinek gondot okoz egy képernyő-háttérkép változtatás a laptopján vagy képtelen segítség nélkül becsatlakozni egy video meetingbe, az nem változott meg az utóbbi időben. Szóval ehhez bizonyos esetben még a generációváltás sem elég, de lassan azért fejlődünk. Alapvető kihívás, hogy míg 10-20 éve relatíve egyszerű médiatípusokon belül nagyon korlátos számú megjelenési formátumban kellett gondolkodni, addig ma csak a digitál médiatípusban irdatlan mennyiségű lehetőség van, gondoljunk csak a sokszor lesajnált bannerekre, email marketingre, keresőre, fizetett vagy saját social megjelenéseinkre, influencerekre, addressable megoldásokra vagy az egyre fontosabb adatra és a hozzá kapcsolódó – egyébként egyáltalán nem új – szemléletre – és a lista csak bővül. Aki 10 éve végzett a Külkeren vagy Közgázon, annak a tankönyvében egy fél oldal volt az „Internet” valahol az „ATL” és a „BTL” rész között, miközben a mai valóság sokkal szélesebb és fragmentáltabb.

Ha a digitális hirdetési piaccal kapcsolatos várakozásokat tekintjük, akkor természetesen az egyik legfontosabb kérdés, hogy a fogyasztás mennyire esik vissza. Azok, akik most elvesztették a munkájukat, vajon találnak-e? Hogyan alakulnak a lakosság megtakarításai, illetve a megtakarítási hajlandóság annál, aki még tudna megtakarítani. Sok még a kérdés, de abban talán mindenki egyetért (az MNB-t leszámítva), hogy GDP növekedés idén nem lesz. A GDP és a reklámpiac alakulása pedig erőteljes összefüggést mutat a múltban, így valószínűleg nem lövünk mellé, ha az idei évben csökkenést (sőt erőteljes csökkenést) várunk a teljes hirdetési piacot tekintve.


A digitális hirdetéseknél már nem ennyire egyértelmű az idei helyzet, bár sok szállásadó, vendéglátóhely, utazási szolgáltató kicsekkolt a piacról, de többek a printből, közterületről, rádióból „kieső” pénzeket hozták át valamilyen digitális hirdetésre. Jó példa az autós piac, ahol sokan a korábban nálunk elképzelhetetlen online értékesítéssel is megpróbálkoztak (és adtak is el). Persze a nagy világesemények mindenhol egyaránt hiányoznak, különösen a foci-Eb, ahol Budapest is fontos szerepet kapott volna. A teljes hirdetési piacra az IAB áprilisban bemutatott COVID-19 update-jében hazánk elég jól szerepelt a becsült 6.8 százalékos csökkenéssel (all media).

A digitális hirdetések esetén (is) még sok a kérdőjel, de összességében (a kkv-szektort leszámítva) nem számítok komolyabb csökkenésre – ezt persze egy őszi komolyabb leállás felülírhatja. A hazai hirdetési piac sok szempontból különbözik akár csak a környező országokétól, és itt most nem csak a tulajdonosi összetételre gondolok. Fontos különbség az is, hogy nálunk például nem volt teljeskörű üzletbezárás, ami miatt sok hirdető, aki a környező országokban leállította a kampányait, nálunk nem így tett, hanem kivárt. Április közepén már pozitív jelek mutatkoztak a vírus itthoni terjedésére vonatkozóan, és az európai gazdaságok újra nyitása is téma lett, és bár a munkanélküliség régóta nem látott szintre emelkedett, nem jöttek be a kezdeti, nagyon magas számra vonatkozó becslések. Sok múlik az előttünk álló egy hónapon. Hogyan indul be az élet, mit tapasztalunk majd a fogyasztási oldalon, visszatér-e, és ha igen, hogyan például az utazási kedv, mi lesz a vendéglátással, ingatlan piaccal, stb.

A digitális hirdetések nagyon gyorsan elindíthatóak és persze ugyanilyen gyorsan le is állíthatók. Épp ezért nehéz is az előrejelzés, de a válság kezdeti szakaszában előbbinek jutott fontosabb szerep, míg utóbbi növelte a hirdető biztonságérzetét. Azt se felejtsük, hogy amíg egy TVC forgatása a COVID-19 idején nehezebb vagy szinte lehetetlen – bár látunk jó példát, például a Vodafone-tól, Volkswagentől –, nehézkes egy tévé, közterület vagy print kampány üzenetét, hirdetését megváltoztatni, addig egy online kampányhoz szükséges website vagy hirdetési készlet gond nélkül elkészíthető és szinte azonnal cserélhető, indítható is. Ezen felül a digitális média mellett szól annak célozhatósága és természetesen az is, hogy a válságban mindenki online akart, de legalábbis megpróbált értékesíteni bármit (támogatói jegytől elkezdve akár autót is), amihez viszont szükséges valamilyen online hirdetési jelenlét. Ha minden nem is marad így, hiszen a vásárlók sok esetben igénylik a fizikai boltot, szeretnék megtapintani a termékeket, de biztosan lesz az utóbbi két hónapban online vevővé válók közül, aki a továbbiakban is inkább ezen a módon vásárol. Szóval összességében bizakodó vagyok, és ha szerencsénk van, még a végén egész jó kis nyarunk lehet. Ezt kívánom mindenkinek!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Sólyom Balázs

2009-ban gyakornokként kezdte Sólyom Balázs karrierjét az invitelnél, ahol 2013-ban már ő építhette újra és vezethette a digitális divíziót. 2017-ben átigazolt a UPC-hez, ahol online igazgatóként …