Magyarország tavaly is a vezető kelet-európai reklámpiacokhoz tartozott, és pozícióit idén is megőrizte – derül ki a CANnualReport 2016 kiadvány weCAN rangsorából, amelynek mezőnyét az határozza meg, hogy egy ország 14 év feletti lakosságára vonatkoztatva az egy főre jutó GDP értékének hány százalékát éri el az egy főre jutó reklámköltés. A hazai eredmény a GDP 0,49 százalékával egyenértékű, ami azt jelenti, hogy a vizsgált tizennégy ország közt Magyarország ebben az évben is a második helyen végzett, Szlovénia mögött. Ez pedig nem csupán szakmai szempontból kiemelkedő teljesítmény.
A rangsor kifejezi azt is, hogy a reklámipar mennyire mozdítja elő az adott ország produktivitását. Ennek megfelelően minél előrébb szerepel egy nemzet ezen a listán, a reklámipara annál inkább hozzájárul az ország gazdasági eredményességéhez. A CANnualReport 2016 megállapítása szerint idén a közép-és kelet európai reklámpiacon különösebb változás nem történt, amely 2015-höz képest átalakította volna a régiós erősorrendet. A rangsor első hét helyezettjét szinte kivétel nélkül a fejlett online szegmenssel rendelkező visegrádi, és a prosperáló tévépiaccal büszkélkedő dél-kelet európai országok alkotják, azaz Szlovénia, Magyarország, Szerbia, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Bulgária és Észtország.
Az internet beelőzte a televíziót
Az online reklámköltés mértéke minden országban 1-5 százalékkal nagyobb szeletet hasít ki a hirdetési szektorban, mint tavaly. Az élen a visegrádi négyek állnak. Beszédes adat, hogy a lengyel, a magyar és a szlovák reklámpiacon minden harmadik eurót az online hirdetésekre költik el. Ezt megerősítik a honi tapasztalatok is. Magyar Reklámszövetség nemrégiben publikált adatai szerint 2015-ben, a hazai médiapiac történetében először az online szegmens két százalékkal haladta meg a televíziós reklámköltés volumenét.Ugyanakkor alapvetően nem változott a tévés hirdetések súlya a teljes reklámtortát tekintve. Nagyjából most is a hirdetési büdzsék mintegy egyharmadát (31%) költik el idehaza tévére. Bár a nyomtatott sajtóhirdetések száma az egész régióban visszaesik, a politika még mindig potenciált lát a print médiában, és ezért jelentős pénzeket megmozgatva tölti meg hirdetésekkel a lapokat – állapítják meg a CANnualReport 2016-ban a weCAN szakértői.
Hozzáteszik ez alól Magyarország sem kivétel, ahol az állami megrendelések nélkül gyakorlatilag lehetetlen gazdaságosan nyomtatott napilapokat kiadni. A rádiós reklámköltések aránya vegyes képet mutat a weCAN felmérésbe bevont tizennégy országban. Mi magyarok a középmezőnyben foglalunk helyet. A reklámbüdzsék mindössze 5 százaléka megy el idehaza az audio hirdetésekre. A balti országokban viszont az összköltségvetés 7 - 12 százalékát költik el a rádióban.
Magyarország, a socialmedia nagyhatalom
A közösségi média térnyerése ugyanakkor egyértelműen sikertörténet a vizsgált tizennégy országban. A régió socialmedia-penetrációjának átlaga 50 százalék, ami azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európában minden második, 14 éven felüli ember aktív közösségi média felhasználónak tekinthető. Az egyes országok eredményei természetesen árnyalják a képet, hiszen például Magyarországon háromból két ember használ valamilyen socialmedia platformot, míg Ukrajnában csak háromból egy. A Facebook elsősége megkérdőjelezhetetlen tizennégyből tizenkét országban. Csupán Oroszországban és Ukrajnában vezeti az orosz fejlesztésű Vkontakte a közösségi média mezőnyt.Magyarországon különösen kedvezőek az eredmények. Nálunk a 14 évesnél idősebb korosztály tagjai közül az emberek 61 százaléka fent van a Facebookon, és ezzel fej-fej mellett vagyunk például Franciaországgal, és már lehagytuk Németországot. A YouTube hazai kedveltségére sem lehet panasz. A magyar felhasználók több videót néznek meg ezen a platformon, mint a csehek, a szlovákok vagy a románok. Itthoni penetrációja, a 14 évesnél idősebb korú lakosok körében jóval meghaladja a régiós átlagot (49 %). Az Instagram, a LinkedIn és a Twitter kapcsán viszont inkább a sereghajtók közé tartozunk. Az első kettőnél felmutatott 8 százalékos elérés, illetve az utóbbinál a 4 százalékot kitevő felhasználói kör egyelőre azt mutatja, hogy még várni kell a Facebook, illetve a YouTube igazi kihívójára a magyar socialmedia fronton.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
