Az előző cikkemben arra kerestem a választ, hogy a PR 2020-ba lépdegélve mit is jelent valójában. A „tanulság” az, hogy a PR nem tűnik el, sőt, egyre szélesebb eszköztárral rendelkezik. Ez mind jól hangzik, de azért mi PR-esek amellett, hogy ennek örülhetünk, és ha létezik ilyen, kreatívabb énünket is ki tudjuk élni, számos nehézséggel - vagy fogalmazzunk inkább úgy - kihívással is szembesülünk az utóbbi években. S úgy tűnik, hogy 2020-ban sem integethetünk utánuk. Sőt. De mik is ezek?
1. Médiapiac változása/médiazaj növekedés
A PR számára nehézséget okoz a médiapiac változása, az online kommunikáció terjedése, az információáramlás felgyorsulása, vagyis a hírek folyamatos áramlása. Mindez azt eredményezte, hogy a kínálat nagyobb, mint a kereslet. A szerkesztőségek válogathatnak a jobbnál jobb anyagok, hírek, cikkek között, és az ügynökségek is szépen telítik a levelesládáikat. Ez persze a médiának jó, az olvasóknak jó, ám a cégeknek az információzaj, a szakmának pedig ennek következményei miatt kihívás. Mivel az olvasottság egyre jobban mérhető és a médiafelületeknek értelemszerűen fontos az olvasottság növelése, ezért egyre több olyan cikk jelenik meg, amely már a címében igyekszik olvasásra buzdítani, és a ma elterjedt „kattintásvadászat” egyre érzékelhetőbb. Ám mi történik, ha az olvasók megtanulják mindezt és ellenállnak? Ha az egyre hatásvadászabb címeket kiismerik, és ezért majd elfordulnak? Csökken az olvasottság... Érdekes körforgás.
2. Sajtóközlemény
A sajtóközlemény a PR egyik első, ha nem a legelső, klasszikus eszköze. Azonban 10 évvel ezelőtt egy közlemény útja egészen más volt, mint ma. Akkor még a márkamegjelenítés könnyebben működött, a nevek könnyebben „mentek át” a szerkesztőségi szűrőn, sok helyen nem voltak ilyen szigorú policyk. Tegyük hozzá, hogy bár PR-es felem nyilván nem örül ennek, mégis abszolút jogos a szerkesztőségek részéről, hogy a cég-, illetve márkaemlítéseket szigorúan veszik. Éppen ezért a közleményeknek egyre kevésbé a márkákat kell fókuszba helyezni (természetesen vannak kivételek, például, ha valamilyen gazdasági jellegű bejelentésről van szó), hanem sokkal kreatívabb formában kell megjeleníteni őket a közleményben. Ezért mi már elve újságírói fejjel készített, nem hagyományos és hivatalos sajtóanyagokkal, hanem szakmai témákkal jelentkezünk, amelyekben megszólaltatjuk az adott cég szakértőjét, adott esetben további véleményvezérekkel együtt. Ez win-win szituáció, mert az újságíróknak kevés dolga van vele, valóban jó témákat kapnak, és olyan gyakorlatközeli forrásokat, amelyeket eddig esetleg nem ismertek.
3. Sajtótájékoztatók
A sajtótájékoztató-műfaj, ha nem is megkopott, de alapos „újragondolást” igényel. Megéri-e egy cégnek vagy márkának folyamatosan ezzel az eszközzel élnie? Nem igazán. Sok esetben presztizs kérdés számukra, hogy sajtótájékoztatót tartsanak, ráadásul szintén nem egyszer, s ami nekik hír, az valójában, valljuk be, nem az. Abból kiindulva, hogy rengeteg az információ (és ez még számos „problémát” fog okozni), ami közlemény formájában a szerkesztőségekbe érkezik, akkor érdemes sajtótájékoztatót tartani, ha valóban van hírértéke, ha olyan interjúalany jelenik meg, aki egyébként fajsúlyos és ritkán lehet vele találkozni, ha a cég/márka valami olyat tud mutatni a sajtónak, ami még nem elcsépelt, nem unalmas. Egyébként ott maradnak egy sajtótájékoztatón kevés újságíróval és sokszor az ügynökségekre mutogatnak, hogy nem voltak képesek „sok újságírót hozni”. Az újságíró ideje értékes, nem fog csak azért odamenni egy sajtótájékoztatóra, hogy odamenjen. Máshogy, más formában érdemes gondolkoznia témában, mint 10 éve.
4. Olvasási szokások változása
Az online penetráció növekedése teret enged a felületesebb olvasás terjedésének is. Az utóbbi években sokat foglalkoznak a témával, egy friss cikk 24 pontot foglal össze, amiért az internet felületessé teszi az olvasást. Ez minden írásos PR eszköznél - legyen szó cikkről vagy akár Facebook kampányról - átgondolandó. Nem kilométeres szövegekben kell gondolkozni, hanem rövidebb, lényegretörőbb, informatívabb és figyelemfelkeltőbb írások kellenek.
5. Jobban megfogalmazott leadgenerálás és márkaépítés igény
A cégek jelentős része az utóbbi időben deklaráltan és látványosan két irányt követ: a leadgenerálást és a márkaépítést, de főként az elsőt. Sokan rájöttek, hogy leadgenerálásra, vagyis az értékesítés-növelésre kevéssé a PR a megfelelő, de a döntési folyamatban sokszor játszik szerepet a PR háttérmunka hatása is, ezért érdemes csinálni.
A médiazaj, az információáramlás telítettsége sajnos már nem csak a PR-t érinti, hanem a hétköznapjainkat, munkatársi és emberi kapcsolatainkat is... De ez már egy másik történet...
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
