A Magyarországon 1981 óta meghonosított Reklámetikai Kódex kiegészíti a jogszabályokat, útmutatóként szolgál az etikus reklámok tartalmára, készítésére és azok közzétételére, valamint gyorsan és hatékonyan válaszol a társadalmi érzékenységre a fogyasztók tiszteletben tartásával. A szakmai konszenzuson alapuló dokumentum fontosságát mutatja, hogy ma már a reklámipar jelentős része (hirdetők, a reklámokat közzétevő média és a reklámkészítő ügynökségek) önkéntesen vállalják, hogy az ebben a szabálygyűjteményben rögzített etikai normák szerint készítik reklámjaikat.

Nyitva az ajtó a további csatlakozók előtt

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy „a mai szabályozást kiegészítő, és a gazdasági, kulturális, társadalmi környezethez illeszkedő új szövegezésű Magyar Reklámetikai Kódexet elfogadók sorába nem csak most, a frissítéskor, de azt követően is bármikor csatlakozhatnak egyesületek, szervezetek. Ezzel ezek a szervezetek és tagjaik is az etikus reklámozás mellett tehetik le voksukat és büszkén vállalhatják, hogy a szabálygyűjteményben rögzített magas etikai normákat önkéntesen betartva végzik reklámozói tevékenységüket.”

Kötelezettségvállalás, ellenőrzés

A Magyar Reklámetikai Kódex gondozásáért, frissítéséért felelős két szervezet az ÖRT és az MRSZ a szabálygyűjtemény betartatását is biztosítja a már közzétett reklámokkal kapcsolatos panaszok elbírálásával. Molnár Kálmán, az Önszabályozó Reklám Testület elnöke kiemelte, „az ÖRT az önszabályozás teljes szolgáltatás csomagját – előzetes véleményezés, tréning, monitoring - működteti a Magyar Reklámetikai Kódexnek való megfelelés érdekében. A reklámetikai bizottságaink évtizedek óta felügyelik a Kódex betartását a fogyasztói és versenytársi panaszok elbírálásával.”

A Kódex változásairól röviden

A kódex logikailag is áttekinthetőbbé vált egyes fejezetek összevonásával és időközben hangsúlyossá vált témakörök önálló cikkelybe rendezésével. A normagyűjtemény értelmezését segíti a jövőben, hogy az alkotók a legtöbb szakasz elejére a blokk témáját, tárgyát egyértelműsítő definíciókat is beillesztettek.

Kibővült az általános reklámtilalmak (3. cikkely) a társadalmi etikai normák és a közízlés ingerküszöbének változásaira reagálva nemcsak a tilalmakat aktualizálva, de mérvadó reklámozói magatartásformák preferálásával is irányt mutatva, például törekvés a sokoldalú emberábrázolásra vagy a testképet digitális módon torzító manipulációk elkerülése.

Az új Kódex változatban önálló fejezet alatt és jelentősen átdolgozva jelenik meg az adatvédelem (8.cikkely) tekintettel a 2018-tól érvényes uniós (GDPR) és hazai adatvédelmi jogi változásokra és a gyakorlati tapasztalatokra.

A gyermek és fiatalkorúaknak szóló reklámozás, vagy a szerepeltetésükkel készült reklámoknak két külön fejezetet is szentel a kódex (12.cikkely és 29 cikkely) és mindkettő tekintélyes mértékű átdolgozáson esett át, de a gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló kitételek az egyes iparág specifikus részekben is megjelennek, amely mutatja, hogy a reklámtevékenység során ennek a szempontnak a fontossága jelentősen nőtt az elmúlt években is.

A környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos reklámokról szóló rész (22. cikkely) több mint háromszorosára bővült az elmúlt években bekövetkező számottevő társadalmi hozzáállásváltozásnak köszönhetően.

A korábbi, csak alkoholos italok reklámjára vonatkozó szabályok kiegészültek azokra az alkoholmentes italokra is, amelyek alkohol tartalmú ital márkanevét viselik. (18.Cikkely). Új tartalomként került be közvetlenül a szerencsejátékokat szabályozó cikkely után önálló szakaszként a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is (21. Cikkely).

Tekintélyes átdolgozáson esett át a Kódex III., digitális térben közzétett reklámokat szabályozó teljes fejezete a szakmai- és digitális fejlődést lekövető módosításokkal. Ezek közül kiemelkednek az influenszer marketingre vonatkozó szabályok (27. cikkely), amelyek vadonatúj szakaszban jelennek meg az új Kódexben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!