IoT a marketingben: akadályok és lehetőségek

IoT a marketingben: akadályok és lehetőségek
Ahogy az okostelefonok terjedése, a dolgok internetes is új kapukat nyit a marketingben. Azonban az IoT-vel van egy kis gond: töredezettebb, mint az android világa bármikor.

Sok hasonló témára bukkanhat az "Élmény mobilon érkezik" címmel most csütörtökön, március 3-án a budapesti Hotel Heliában kezdődő Mobile Hungary konferencián.

Jegyek már csak korlátozott számban érhetők el! Itt lehet regisztrálni.

***

Vannak sportkarkötők, vannak okosórák, vannak okoshűtők, okos otthon rendszerek, okos lámpák, egyre okosabban az autók… de mindegyikük önálló megoldás. Egy-egy zárt világ, amik között nincs átjárás, amelyekből még a felhasználók sem mindig tudják kinyerni a saját adataikat. Hogyan fogjuk tudni ezeket marketingesként arra használni, hogy jobbak legyenek a hirdetéseink célzása, vagy személyre szabottak legyenek a hírleveleink? Szerencsére több olyan trend van, amelyik egyre közelebb visz a megoldáshoz.

Az egyik út természetesen a nagy rendszerek útja, hiszen a Google, a Facebook és az Apple is dolgozik a saját szabványán, amelyikhez a különböző okos eszközök gyártói tudnak kapcsolódni. Az Apple Homekit az otthonunkba telepített okoskütyük központja szeretne lenni. Ha pedig az Apple képes arra, hogy minden eszközünket összekapcsoljon, miért ne lenne képes arra, hogy a reklámozókat is kiszolgálja? Természetesen az adatvédelem maximális figyelembevételével, ahogy ezt az utóbbi időben a zászlójára tűzte. A Google saját operációs rendszert fejleszt az IoT világnak Brillo néven, amelyik a Weave platformon keresztül biztosítja a telefon-eszköz-felhő kommunikációt.

A Facebook a Parse programozási nyelvéhez adott ki olyan fejlesztőkészletet, amelyikkel a különböző IoT típusú eszközökre lehet fejleszteni. De a Microsoftnál, az Intelnél és más nagyoknál is találunk olyan fejlesztői megoldásokat, amik az Internet of Things eszközök központi elemei akarnak lenni, és amik egyszer a marketingnek is szállíthatnak adatokat. Ez tehát az egyik irány, de vannak más versenyzők is.

Ilyen például az IFTTT, vagyis az If this than that nevű megoldás, amelyik eredetileg csak különböző online szolgáltatásokat kapcsolt össze receptnek nevezett, egyénileg összeállítható automatizálási folyamatokkal. Olyanra érdemes gondolni, mint például ha feltöltök egy fotót Instagramra, akkor azt mentse el a Dropboxomba. Kis automatizált megoldások, amik könnyebbé teszik a töredezett online életünk kezelését.

Az IFTTT azonban néhány hónapja megjelentetett különböző kapcsolódási lehetőségeket, amikkel például a Phillips okoslámpáját, a Nest (Google érdekeltség) termosztátját, vagy éppen egy Wemo okoskonektorba dugott kávéfőzőt lehet vezérelni. Szeretnénk olyan folyamatot, hogy kapcsolódjanak fel a lámpák otthon, és induljon be a kávéfőző napfelkeltekor? Vagy értesítést szeretnénk kapni e-mailben, amikor lemerülőben van az autónk akkumulátora? Ezekre az esetekre már most is vannak kész receptek az IFTTT-ben.

Nagy kár lenne, ha az ilyen eseményeket, illetve az eseményekhez kapcsolódó különböző eszközök használatát ne tudnánk előbb-utóbb a marketingben viszontlátni. Az IFTTT-hez hasonló megoldással kísérletezik az MIT Media Lab egy Reality Editor iOS alkalmazásformájában. Ennek lényege, hogy QR kód szerű matricákkal jelöljük a környezetünkben található okos eszközöket, amiket aztán beolvasunk a mobilunkkal, és egyszerű ujjmozdulatokkal hozunk létre közöttük logikai kapcsolatot a telefon képernyőjén. Egy másik lehetőség az összekapcsolódott világ elérésére az olyan független megoldások igénybe vétele, amikhez nem is kell feltétlenül okos eszközöket használni ahhoz, hogy létrejöjjön az Internet of Things világa.

Például a Carnegie Melon egyetem és a Disney Research olyan okosórán dolgozik, ami az eszköz viselő ember által generált elektromágneses hullámok és a megérintett tárgyak elektromágneses hullámaiból kalkulálja ki, hogy éppen mit csinálunk. Amikor fogat mosunk, megérintünk egy sütőt, robogóval utazunk mind olyan tevékenység, amit mérni fog a rendszer akkor is, ha egyik eszközben sincs nyoma egy darab az IoT megoldásnak sem. Vagyis egy független rendszer monitorozza szó szerint minden tevékenységünket, és gyűjti azt, hogy mikor milyen tárgyakkal kerülünk kapcsolatba, és mit teszünk velük.

A rendszer kísérleti fázisban van, de nem kell sokat gondolkodni rajta, hogy marketing szempontból ingyen kellene adni az okosórát az embereknek csak azért, hogy minél több adatot gyűjtsenek be róluk a cégek. Az IoT még gyerekcipőben jár. Nem látjuk, melyik megoldások fognak uralkodni, melyik cég lesz az, amelyik összeköti a független, zárt platformokat és széttöredezett rendszereket. De nagyon sok olyan irány van, ami egyrészt segít abban, hogy az Internet of Things tényleg az legyen ami, és minden okos kütyünket össze tudjunk kapcsolni. Másrészt pedig azt is biztosítani fogja a marketing új szintre lépését.

(Fotó:techcrunch.com)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!