Az adatok egy olyan csapatot kötnek össze számára, amiben van extűzoltó, profi kosárlabdázó, csillagász, hobbi sportfogadó, gasztro blogger, biológus és fizikus. Látszólag teljesen más érdekeltségű emberekről van szó, mégis egy dolog van, ami közös bennük: az adatok iránti érdeklődés.

„Az egész adatvezéreltség akkor lép életbe, amikor valaki elkezd azon gondolkozni, hogy a hatékonyság oltárán érdemes lenne áldozatot hozni” - mondta Súlyom Balázs.

Nem csak az a fontos, hogy kimenjen egy sajtó cikk, vagy hogy az újságírók egyáltalán megnyissák a nekik küldött levelet, majd lehozzák azt. Nem szabad megelégedni azzal, hogy mekkora elérést generáltak vajon az általunk közölt tartalmak, hanem ennél egy sokkal szofisztikáltabb dologra kell törekedni, és a lényeg, hogy az általunk kommunikált üzenet átmenjen, majd beépüljön. Ezt nem frekvenciával kell elérni, nem ugyanazon 1-2 mondat szajkózásával hetekig, hanem limitáltabb eszköztárral kell tudni ugyanazt a mélységet megágyazni. Először viszont nem árt megnézni, hogy mi áll rendelkezésünkre, és a ,,mit mérünk” kérdés itt elengedhetetlen.

Balázs elmesélte, hogy nagyon sokat dolgozott PR-os kollégákkal, és legtöbbször az ő mérőszámaik addig jutottak, hogy hány darab megjelenést ér el egy cikk, illetve mik azok a médiumok, ahol az adott cikk megjelent. Az is sokszor felmerült, hogy a DKT-ból egy oldalnak mi is a real user száma napi szinten. Viszont ebből nem tudjuk meg, hogy igazából a cikk hány emberhez jutott el. Kint volt a címlapon? Ha igen, mennyi időt? Mennyien kattintottak rá? Mennyien olvasták is el? Semmilyen konkrét információt nem kapunk meg, holott a mai mérési technológiák, illetve a mögöttük rejlő ambíciók sokkal nagyobb tárlatokat nyithatnak számunkra. Az egyik fő kérdés általában az, hogy mi az a mérőszám, amivel megtudhatom, hogy a cikkemet elolvasták-e ténylegesen. A válasz, amit rögtön rávágnak, hogy nézzük meg hányan görgettek le az oldal aljára. Balázs szerint viszont ezzel semmit sem lehet megjósolni, hiszen sok olyan cikk van az oldalakon, ahol egyből a teljes oldal betöltődik, lehet a cikkben galéria vagy egy videó, és előfordulhat az is, hogy egy 12 ezer karakteres szöveget valaki 12mp alatt végiggörget. Ezért inkább azt javasolja, hogy vessük össze a szavak számával az oldalon eltöltött időt, mert kutatások is bizonyítják, hogy egy ember 1 másodperc alatt 4 szót tud felfogni, így ez egy remek kiindulópont.

Az ok, amiért ez az egész adatvezéreltség téma a PR ajtaját is záros határidőn belül be fogja rúgni, az a küzdelem a figyelemért. Hiszen mekkora tartalom sokaság vesz minket körbe, mekkora harc zajlik a figyelemért, egyre több platform és tartalom száll versenybe. Egy dolog viszont változatlan, és az a 24 órás napunk, amiben a 8 óra munka, pihenés és szórakozás mellett már nincs hely 8 óra tartalomfogyasztásnak. Ha szeretnénk, hogy a szolgáltatásunkat használják, az üzenetünket pedig megértsék, akkor idomulnunk kell a felhasználói igényekhez. Sokkal mélyebbre kell ásni, sokkal jobban kell tudni szofisztikálni, hogy az adott üzenettel kit szeretnénk amúgy megérinteni. Itt jelen van egy fontos szereplő, ez pedig a hirdetési piac, amitől igenis sokat lehet tanulni, bármennyire nem szeretjük, és bármennyire is dolgoznak az emberek azon, hogy blokkolják a hirdetéseket. A PR-hoz képest előrébb jár, jobban meg tudja találni a megfelelő célcsoportot a nekik szánt üzenetekkel. Az alaptétel mondat a következő: A megfelelő embert, a megfelelő időben, a megfelelő helyen...

„ A buborékok is erről szólnak: az jön velünk szembe, ami minket érdekel, és ha ezt nem követi le egy vállalat abban, hogy ő mit akar magáról megosztani, és nem e szerint alakítja a kommunikációját, akkor kis túlzással továbbra is ágyúval lövöldözgeti a galambot viszonylag kevés pontossággal”- fogalmazott a szakember.

Tehát elengedhetetlen a felhasználó pontos ismerete, illetve, hogy kihez hogyan kell szólni. Nagyon fontos különböző célcsoportokra, szegmensekre szabni a kommunikációnkat, és erre ma már megvannak a lehetőségek. Sőt, akár a mesterséges intelligencia is tud nekünk irányt mutatni. A ChatGPT bármikor létrehoz egy szöveget az elérni kívánt célcsoport alapján. Ez nem is igényel nagy extra erőfeszítést, csak gondolkodni kell. Balázs úgy gondolja, sokkal nagyobb eredményt érhet el egy PR cikk, ha szét van szedve minden egyes célcsoportunknak a hozzá közel álló szempontok szerint, és sokkal nagyobb arányban fogják elolvasni, így előbb átmegy az üzenetünk.

De ez mégis kinek lenne a feladata?
Az ügyfél maximum az igényt fogja tudni megfogalmazni, az ügynökség ezt ki is tudja talán valamennyire vitelezni. Viszont továbbra is a média oldalon van a nagyobb felelősség és a lehetőség, hiszen náluk vannak meg azok az adatok, amikkel ismerhetik a felhasználókat, meg tudják mondani, hogy kik olvassák őket. Tudják valamilyen szinten biztosítani, hogy a megfelelő üzenet, a megfelelő formában érje el őket az adott felületen. Például, ha a fenntarthatóságról szeretnék üzenni, akkor mindenki számára az ő szempontjából fenntartható szempontok szerint kell, hogy megjelenjen 1-1 cikk, amivel a kulcsüzenet átadható.

A legnagyobb hatásgyakorlás a média oldalán lesz, ott lehet megvalósítani, hogy a PR valamilyen szinten is adatvezérelhetővé váljon.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!