“Nem ígérem, hogy nem fogok depresszív hangulatot fogok kelteni” -kezdte Porkoláb Imre, aki izgalmas történelmi bevezetővel indított: az emberiség több tízezer éves fejlődését egy képzeletbeli naptárra vetítette. Mint mondja, a példánál maradva “csak karácsony körül”, mintegy 70 ezer éve következtek be a legnagyobb változások: “A homloklebeny kialakulásával forradalmi áttörés, paradigmaváltás szemtanúi lettünk, aminek következtében képessé váltunk a nyelv révén azt is elmagyarázni, ami nincs. Mítoszokat hoztunk létre, és kis csoportokban olyan kultúrákat tudtunk teremteni magunk köré, amik által minden fajnál gyorsabban terjedve ledomináltuk ezt a bolygót.”

A következő nagy lépés, a mezőgazdasági forradalom “mindössze” tízezer éve zajlott le, ezt követően pedig megjelentek az első nagy birodalmak is, amelyek már jelentős forrásokat fordítottak a hadviselésre.

Paradigmaváltások a hadviselésben

A hadtörténelem során több forradalmi változás történt, amik átalakították a harcmodort és a társadalmi struktúrát. Napóleonhoz köthetjük például a távolsági fegyverek elterjedését, amik gyökeresen átformálták a harctéri stratégiákat. Porkoláb rávilágított ugyanakkor a poroszok által kifejlesztett küldetésalapú vezetési filozófia jelentőségére is: “Ez az 1806-os jénai vereségre vezethető vissza, aminek hatására a poroszok decentralizáltabb stratégiai gondolkodásmódot hoztak be. Ez a modern vállalatvezetésre is nagy hatással van, különösen a mai, gyorsan változó üzleti környezetben. Elkezdünk tehát behozni sokkal kisebb szereplőket is, akik megpróbálnak taktikai sikereket elérni a fronton, és ezeket kibontakoztatni a későbbiekben.”

A jelenkor legnagyobb kihívásai közt a szakértő a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák térnyerését emelte ki. A katonai fejlesztések terén különösen nagy jelentősége van annak, hogy az algoritmusok miként segítik a döntéshozatalt, Porkoláb szerint azonban fontos, hogy az irányítás továbbra is emberi kézben maradjon, különösen a hadsereg és a nemzetbiztonság területén.

“A haderőben bekövetkező változások rengeteg mai technológiát alapoztak meg. Egy iPhone-ban például 27 olyan technológia működik, amit katonai kutatások alapoztak meg. Egy számítógép a mesterséges intelligenciával támogatva már képes önálló döntéseket hozni, képes ezeket algoritmusok révén átültetni a gyakorlatba, és a jó ég tudja, ez hová vezethet. Nem rémisztgetni akarok senkit, csak bemutatni, hol tart a világ. Ha a hadviselésről beszélünk, akkor most tartunk a küldetésalapú vezetés a 2.0-ás változatánál, amit nevezzünk mondjuk digitalizált formának. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy mi programozzuk az algoritmusokat, és az irányítás az mindig is az embernél marad. Ugyanakkor a döntések a meghozatalában már igenis segítenek az algoritmusok” - emelte ki Porkoláb.

Hogyan kezeljük a kognitív túlterhelést?

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai korban mind a beözönlő információ mennyisége, mind a gyors döntéshozatal hatalmas nyomás alá helyez minket: “Lerövidülnek az időciklusok, tehát sokkal jobban fel kell készülnünk az új képességek rövid idő alatt való elsajátítására. A mesterséges intelligenciában most négyhetente következik be olyan újítás, ami megváltoztathatja azt, ahogyan erre nekünk tekintenünk el. A következő hét évben tehát minimum annyi változást fogunk látni, mint az elmúlt két évtizedben összesen.”

Porkoláb végül hangsúlyozta: a jövő elsősorban nem technológiai kérdés, sokkal inkább mentális kihívás, ami megköveteli, hogy újraértékeljük, hogyan gondolkodunk a világról és a szerepünkről benne.

“Egy igazán jó vezető képes olyan embereket maga köré gyűjteni, vagy olyan ember-gép hálózatokat kialakítani, amik segítségével stratégiai versenyelőnyre tehet szert ebben az új struktúrában” - zárta.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!