Szűk egy héttel ezelőtt derült ki, hogy új funkciót kap az androidos eszközökre, valamint az iPhone-okra is elérhető Spotify alkalmazás. Ez a felhasználók kényelmét és biztonságát is szolgálja, a „Hey, Spotify” parancs kimondásával ugyanis a hangunkkal is elindíthatjuk az appot, illetve ezzel együtt a zene lejátszását is. Erre korábban legfeljebb csak a digitális asszisztensekkel volt lehetőség - írja a hvg.hu.

Bár a Spotify-ban már régóta van arra lehetőség, hogy hangalapú keresést végezzünk, az új funkció több adatvédelmi kérdést is felvetett. A cég ezért úgy döntött, több részletet is elárul a fejlesztésről, és arról, miként használják a felhasználói adatokat.

A vállalat szerint talán a legfontosabb, hogy a funkció használata opcionális. Alapértelmezettként mindenkinél ki van kapcsolva ez a lehetőség, így a felhasználónak magának kell úgy döntenie, hogy bekapcsolja.

A cég azt is kiemelte, hogy a szolgáltatás bevezetésével a Spotify nem fog „hallgatózni”: csak akkor figyel majd arra, hogy mit mond a felhasználó, ha elhangzik a Hey Spotify kifejezés, majd azonnal le is áll, ha a kért parancsot elvégezte az app. Az alkalmazás ugyan néhány másodperces részletekben figyeli az atmoszférát, de ha nem hallható a parancs, törli a rögzített hangot.

A Spotify azt is elárulta, hogy a hangalapú utasításokat nemcsak a szolgáltatás javítására, de a hirdetések pontosabb megjelenítésére is felhasználja majd. Ez azonban csak azokat a felhasználókat érinti, akik az ingyenes verziót használják, az előfizetőknek ezzel nem kell törődniük. Emellett azt is közölte a cég, hogy a felhasználói adatokat harmadik féllel is megoszthatják, de csak akkor, ha ez hozzájárul az app javításához vagy jobb működéséhez.

A felhasználói adatokkal kapcsolatos félelmek leginkább azért kerültek előtérbe, mert a Spotify nemrég készített egy szabadalmi tervet, amelyből kiderül: az app ki is elemezné a felhasználó beszédét, és abból olyan információkra következtetne, mint az életkor, a nem vagy épp az illető érzelmi állapota.

Ha jobban belegondolunk, ezek az adatok – elméleti síkon – arra használhatók, hogy a cég profilozza a felhasználókat, majd az érzelmekre hatva manipulálja őket. Ugyanakkor a fenti terv egyelőre csak szabadalom, vagyis semmi nem garantálja, hogy valós funkció lesz belőle.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!