A Dumaszínház vezetője, Litkai Gergely előadásában bemutatta, hogyan tudtak a járvány ellenére is pozitív költségvetéssel zárni egy olyan évet, amikor nézők alig mehettek be a színházba. Felvázolta, hogy milyen előadási formákra volt a színházaknak lehetősége az elmúlt egy évben. Készültek hibrid előadással, közönség nélkül felvett előadással, illetve tévéjáték-szerű előadással is. A másik nagy kérdés a streamelésnél az volt, hogy lesz-e „kannibalizáció”. A Dumaszínház azt tapasztalta, hogy nagyon kevés olyan néző volt, aki a streaming lehetősége miatt nem ment el egy előadásra. Felidézte egy amerikai humorista szavait, aki szerint a nézők azért járnak koncertre, előadásra, mert egy helyen akarnak lenni a kedvencükkel. "Nem érdekel, hol van a fogyasztóm, magamhoz kell kiabálnom."
Nem csak a tartalom változott a pandémia idején, hanem a médiafogyasztó is, de mikor keresztezheti a médiapiac három súlyos inflexiós pontja – a médiafogyasztók, a tartalomgyártók, a tartalomterjesztők – egymást? Schneider Henrik előadásában felvázolta a figyelemgazdaság és a médiapiac új mozgatórugóit ezen vizsgálati sorrend alapján: megfogalmazás, meghatározás, tendenciák, találkozások, eredmények és hatások.
Melyek azok az esetek, amikor a reklám nem zajos, arcunkba tolt, hanem attól válik erőssé, hogy csöndes? Mi történik akkor, ha a reklám egy picit elhallgat, de nem is néma marad, hanem bizonyos eszköztől megfosztja magát azért, hogy hatásosabb legyen? Pőcze Balázs, a Mito kreatív igazgatója olyan reklámkampányokat mutatott be a konferencián, amelyekben kevesebb eszközt használtak, nem voltak hangosak és mégis célbaértek.
Az elmúlt évtizedben rengeteget változott a felaprózódott médiapiac, és a büdzsék nagy része az óriásokhoz, a Google-hez és Facebook-hoz került. Vajon tényleg a méret a lényeg vagy itt helyben is lehetnének nagyon jó megoldások? A két óriás ingyenes kapudroggal, belépési eszközökkel operál, a keresővel és az Analytics-szel, ami rengeteg adattal, érdeklődési körrel ruházza fel ezeket a hirdetési platformokat ahhoz, hogy célzásuk még jobb legyen. Arany János, a Mediaworks értékesítési és marketing igazgatója szerint ebbe a versenybe kell valahogy a lokális médiának beszállni úgy, hogy ezek az adatok az elmúlt években nem álltak rendelkezésre. Na de hogyan hozzuk vissza, amit a Google és a Facebook elvitt?
Bognár Vera a Nestlé Digital & Marketing Managere egy rendkívül szórakoztató, szubjektív reklámválogatást hozott az idei Media-Digital Hungary Cabrio konferenciára. Kiemelte, egy kampány legfontosabb elemei, hogy valós insightra épüljön, amiből véleménye szerint nem sokat látunk. Hogy miért? Mert a többség csak arra figyel, hogy figyelemfelkeltő legyen, egyértelmű üzetetet közvetítsen, hatást gyakoroljon, vésődjön be és legyen üzleti eredménye. Ha megnézzük az általa összeválogatott legsikeresebb reklámokat, megértjük, mire is gondol pontosan.
A marketing szakemberek egy része mítoszokra építi a döntéseit, csakúgy, mint a középkori orvosok. Ennek összefüggéseiről tartott előadást Kun Miklós MediaCom stratégiai igazgatója. Szerinte egy cég márkájának növekedéséhez elengedhetetlen a jó reklám. Ennek legfontosabb fokmérője pedig, hogy a hirdetés mennyire marad meg a fogyasztó tudatában, mint ahogyan fontos mutató a reklámok világában a brand identitication (márkaazonosítás) is. A márkaépítéshez aprólékos munkára van szükség. „Gondoljunk csak a Colosseumra, hogy mennyire nehéz lehetett megépíteni. Bizonyára így volt, de megvolt a maga architektúrája és törvényszerűsége. A márkaépítés is ilyen, az emberek tudatában kell elhelyeznünk a téglákat, amiből aztán felépülhet majd a saját Colosseumunk” – mondta Kun Miklós.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
