Ez a véleményvezérek kora

Ez a véleményvezérek kora
Kit használjanak a cégek a netes marketing-kampányokban: a legnépszerűbb influencereket, vagy érdemes kevésbé ismert netes személyiségeket is bevonni reklámozásba? Pusztán a közösségi oldalakon is fel lehet futtatni egy új céget? – többek közt ezeket a kérdéseket is körbejárták az előadók a május 7-én és 8-án megtartott Media Hungary konferencián.

Szomorú igazság, de a hagyományos reklámokkal már nehéz megszólítani az embereket. Ahogy a régi bevett fogásoknak kezd leáldozni, úgy kerül egyre inkább reflektorfénybe az influencer marketing. A működése egyszerű: a hirdető megkeres egy neves véleményvezért és megkéri, hogy a saját platformján – ez lehet akár a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a Youtube is – beszéljen egy kicsit a cég márkájáról. Ebben az esetben a véleményvezér személye hitelesíti a hirdetést. Az influencer marketing az Egyesült Államokban és Nyugat- Európában már jó ideje ismert, nálunk viszont úgy három éve vert igazán gyökeret.

De abban a világban, ahol lassan mindenki véleményvezér akar lenni, okkal merül fel a kérdés: mégis kiből lehet igazán jó infuencer? A kutatások alapján ugyan fontos lehet az ápolt, vonzó külső mégis nem véletlen, hogy a véleményvezérek közt nem csak topmodell kinézetű figurákat találunk. Ugyanis legalább ennyire fontos az, hogy a célcsoport azonosulni tudjon a netes hírességekkel. Épp ezért van komoly jelentősége a hitelességnek és a magabiztosságnak – derült ki a Media Hungary-n Matykó Noémi (Chiro) előadásából.

Az viszont tipikus hiba, hogy rengeteg cég rögtön a legnépszerűbb megmondó- emberekre kezd el hajtani. Ez végül csak oda vezet, hogy egy maroknyi ember fog mindent árulni és az a videós vagy blogger, aki egyik nap a legújabb telefonokról készít bejegyzést hamarosan egy új csokimárkáról vagy egy dezodorról fog előadást tartani a saját felületén. Ezzel pedig egy idő után a hitelességét is elveszítheti. Pont azért, hogy ezt a jelenséget elkerüljék a vállalatoknak érdemes a mikro-influencereket célba venniük. Itt olyan véleményvezérekről van szó, akiknek mindössze 10-50 ezer követője van. Az előnyük hogy arányaiban nagyobb aktivitást tudnak kiváltani a „rajongóik” körében és a közönségük jobban megbízik bennük.

A Media Hungary-n példaként a Samsung mutatott be egy sikeres kampányt, amelyet egy magyar Youtuberrel, Simonffy Péterrel hoztak tető alá, akinek kevesebb mint 40 ezer feliratkozója van. Simonffy a filmes tudásának hála mondhatni fillérekből készített profi reklámfilmet a technológiai óriáscégnek. A visszajelzések pedig roppant pozitívak voltak: az első reklámfilm, amelyet a saját csatornájára tett fel több mint 2100 like-ot kapott és csak 57 dislike-ot (vagyis a videót több mint a szavazók 97 százaléka szerette).

Arra már az amerikai előadó Niki Santo előadása világított rá, hogy az Instagram népszerűségben lehagyta a Facebook-ot: a fiatalok a képeket és a videókat szívesebben fogyasztják, mint a szöveges üzeneteket.

Egy példájából pedig az is kiderült, hogy ma már pusztán a közösségi oldalakra támaszkodva is fel lehet építeni egy sok milliós üzletet. Svédországban van egy órákat áruló vállalat a Daniel Wellington, amely kifejezetten friss szereplőnek számít, hisz 2011-ben alakult. A termékük vagyis a karórák nem túlzottan trendiek a mai világban, mégis óriási népszerűségre tudtak szert tenni egy merész húzással. Úgy döntöttek, hogy a hagyományos marketing csatornákat, a TV-t, a nyomtatott sajtót vagy a köztéri hirdetéseket teljesen ignorálni fogják, helyette csak és kizárólag a közösségi médiában lesznek jelen. Részben az influencerek segítségével pár év alatt óriási sikerre tettek szerint. Ma már 4,6 millió követőjük van az Instagramon. Ami pedig ennél is beszédesebb: évi több mint 200 millió dolláros forgalmat produkálnak.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Devecsai János

Szabadúszó újságíró