Amire a tömeges, rohamos digitalizáció tanít minket, az egyfajta őszinteségtudatosság. Ilyen tudatos viselkedés ennyire meghatározó mennyiségű ember (felhasználó és szolgáltató) részéről eddig nem volt tapasztalható. Ahogy huszonéve él velünk az egészségtudatosság fogalma, ugyanúgy most az a fajta ráérző-képesség erősödik, amivel kiszűrjük, ha hazudni, vagy ha erőszakosan eladni szeretnének nekünk.

Ezért még sokkal inkább, mint valaha, az emberi kattintások (igények) szerint kell terveznünk. Terméket és kommunikációt egyaránt. Figyelni és kérdezni érdemes, ahogy a design-szemlélet javasolja: a felhasználó, a vásárló, a fogyasztó (a tartalomfogyasztó!) lesz mindig, aki irányítja a kezünket, ha neki szeretnék valamit (terméket, üzenetet) átadni.

Nem volt ez másképp a múlt ezred sikermárkái esetén sem! Még ha annak idején nem is beszéltek service design-ról (pláne nem content design-ról) . Ahogy a krokodil-kegyetlenségű teniszező és üzletember, René Lacoste korában, a mindent egységesen átható küldetés terméktől tartalmon keresztül eladásig fejtette ki elsöprő erejű hatását. (Pont ilyen az ász szerva is….:-)

A prezentáció egyik első és egyik utolsó diája

Ma is egészen az eredeti küldetésig kell visszanyúlnunk, ha a sikerre megyünk. Hiszen a vevőink (olvasóink) pont ehhez a küldetéshez, ehhez az életérzéshez kapcsolódnak. Oké, akkor mutassuk is meg nekik! De előbb ismerjük meg őket: perszónáinkat miért pont ez érdekli?, mi motiválja?, mire vágyik?, mi taszítja?, mi vonzza?, mire kíváncsi velünk kapcsolatban: és mikor? Vásárlói útvonalainak (amik kifürkészhetetlenek ugyan, de nem annyira…) mely pontjain milyen színű bársonyszőnyeget terítünk léptei alá?

Tanultunk a múlt évezred sikermárkáitól? És a covid-válság jelenségeiből?

A teljes cikk itt olvasható...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!