A bizalmatlanság segítheti a kreativitást

A kölni egyetem kutatásai szerint a gyanakvás kétféleképpen is hathat kreativitásunkra.
Egyrészről blokkol bizonyos embereket, akik nem szeretnének megnyílni másoknak, nem bíznak másokban..
Másrészt viszont az agy olyan alternatívákat kezd felszínre hozni, melyek merőben új megoldást jelenthetnek egy problémára, kerülendő ezáltal a direkt vélemény ütköztetést, a konfrontációt másokkal.
Az előbbi több fős környezetben, utóbbi inkább egyedül dolgozva figyelhető meg.

Gyakorlatban tehát érdemes a közös munkára, ötletelésre már egyedül generált ötletekkel érkeznie a résztvevőknek.

A konfliktus jótékony hatása

A konfliktusnak több fajtája van, ezek közül a személyes vagy személyiségbeli konfliktus (amikor a felek egymást támadják) nem használ a teremtő folyamatok hatékonyságának.

Ugyanakkor a vélemények ütköztetéséből fakadó un. kognitív konfliktus inspirálja a résztvevőket, hiszen segít elkerülni a „heves egyetértést”, a konszenzus zsákutcáját.

Alex Osborn, a „brainstorming atyjának” 4 alapelvének az egyik a „ne kritizálj!”. A Berkley kutatója, Sharon Novak komoly kihívás elé állította ezt az axiomát egy hármas csoportokból álló kísérlet sorozattal, melyet több különböző kultúrájú országban is megismételtek.
Az első csoport(ok)nak nem adtak semmilyen instrukciót a brainstorming előtt. A második csoportnak szigorúan megtiltották, hogy kritizálják egymás ötleteit. a harmadik csoportot pedig bátorították egymás ötleteinek minősítésére.
Meglepő módon minden országban a vitatkozásra buzdított csoportok generálták a legtöbb ötletet, az instrukció nélküli csapatok pedig a legkevesebbet.

A brainstorming mítosza még mindig él, holott egyre több bizonyíték szól a csoportos kreativitás ellen.

Ennek egyik oka az ember szociális igénye, az összetartozás biztonságának fontossága. Ez a komfort mindenképpen pozitívan hat az emberekre. Persze a fizikai közelség önmagában nem teszi kreatívabbá a résztvevőket, ehhez elengedhetetlen a megfelelően meghatározott, megoldandó probléma is.

Egy csoport kiválóan tud szelektálni a brainstormingon generált ötletek között, megfelelő támogatást és lendületet tud adni a kidolgozásnak és a megvalósításnak.

A könyv szerzője egy hibrid megoldás mellett kardoskodik: egyedi felkészülés először, csak ezek után a csoportmunka.
Ennek hatékonyságát Paul Paulus a UT Arlingtonról is alátámasztotta kísérleteivel.

Mennyiség a minőség előtt.

Kontraproduktív, ha direkt kiváló ötleteket akarunk kihozni magunkból, hiszen ekkor vélt vagy valós kritériumok alapján szűrjük, azaz korlátozzuk saját gondolatainkat.
Sokkal nagyobb egy átütő, új megoldás megszületésének esélye, ha öncenzúra nélkül nagy számú ötletet generálunk.

10 perc

Az új gondolatok 75%-a a brainstormingra szánt idő első felében születik. Néhány rövid szekció tehát eredményesebbnek bizonyulhat, mint egy hosszú.

Hangos kisebbség / halk többség

Minden csoportban vannak domináns tagok, akik szívesen adnak hangot véleményüknek, ötleteiknek, ezzel háttérbe szorítva másokat (akik egy idő után meg is adják magukat az erősebbeknek).
Ennek kiküszöbölésére kiváló módszer a brainwriting, amikor rövid idő alatt minél több ötletet kell papírra vetnie minden résztvevőnek.
Érdekes, hogy maga a papír mérete is számít, hiszen kisebb lapokon akár néhány szó is már kész, kerek egésznek hat, míg egy nagy lap fehérsége blokkolhatja az ötletelőt.
Egy másik szabály, hogy tilos névvel ellátni a lapokat és tilos találgatni, hogy ki írt egy adott ötletet. Hiszen a gondolatokat kell szelektálni és nem azok szerzőit.

Ezzel a módszerrel anélkül tudjuk bevonni a passzívabb embereket, hogy az erős embereket korlátoznunk kellene.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!