
Somlói Zsolt előadása elején a hagyományos piaci modellek változására hívta fel a figyelmet, ahol a digitalizáció, az automatizálás és a globális szabályozások átalakítják a versenyt. Az online platformok, a mesterséges intelligencia és a big data nemcsak új lehetőségeket kínálnak, hanem komoly kihívásokat is tartogatnak. „Ezek az új technológiák egyszerre jelentenek lehetőséget és korlátozást számunkra” – emelte ki az előadó. A fenntarthatóság mellett a megosztás alapú modellek (mint az Uber és az Airbnb) szintén kulcsszerepet kaptak, azonban Somlói szerint ezek gyakran a dolgozók kizsákmányolására építenek: „Tök jó, hogy az ember szabad, mint Uber-sofőr, de közben nincsen munkaszerződése, nincsen szabadsága, nem védi a munkatörvénykönyv, akkor rúgják ki, amikor akarják. Így szerez a cég extraprofitot, hiszen a dolgozó így neki semmibe nem kerül."
Az üzleti gondolkodás kapcsán kiemelte, hogy a stratégiai szemlélet, az innováció és a rugalmasság továbbra is kulcsfontosságú maradt. Továbbá a vevőközpontúság, a pénzügyi tudatosság és az etikus üzleti magatartás is régi alapelvek, amelyek továbbra is meghatározóak. „Szoktam mondani, hogy az ember nem vész el, csak átalakul. Ha valakivel etikátlanul viselkedünk, nem tudhatjuk, hogy később milyen új formában kerül elénk, és akkor már egy korábbi negatív élmény terhe alatt fog üzletelni velünk. Lehet, hogy rövid távon megérné etikátlanul cselekedni, de hosszú távon ez soha nem kifizetődő” – fogalmazott a szakember.
Somlói Zsolt előadásában arról is beszélt, hogy a személyes kapcsolatok csökkenése az üzleti világban is egyre nyilvánvalóbb. A home office és az online találkozók elterjedése miatt nehezebbé vált a közvetlen tanulás és a mester-tanítvány kapcsolat kialakítása. A szakember rámutatott, hogy ez az üzleti kommunikáció demokratizálódásához vezetett, de a „private dealek” háttérbe szorultak: „Az online térben minden információ egyszerre hangzik el, így nem lehet félrevonni valakit egy rövid megbeszélésre.” A személyes interakciók helyett a platformok közötti kapcsolatok kerültek előtérbe. „Régebben a karácsonyi ajándékként kapott vörösborok száma jól tükrözte az ember szakmai jelentőségét. Volt egy grafikonom is arról, hogy hány üveg vörösbort kaptam évente karácsonyra. Érdekes módon ez szinte tökéletes korrelációt mutatott a Mindshare forgalmával és a profitabilitásával" – fogalmazott a szakember, majd hozzátette: „Most, amikor már alig vannak média sales prezentációk, alig jön valaki személyesen az irodába, hogy bemutassa, mit szeretne eladni, felmerül a kérdés, hogy miért is lenne szükség arra, hogy az egyik platform vörösbort küldjön a másiknak.”
Az előadó egy érdekes felmérést is megemlített, amely szerint Nyugat-Európában a marketingigazgatók átlagosan mindössze 11 hónapot töltenek egy munkahelyen. Ez rávilágít arra, hogy a hosszú távú tervezés gyakran hónapokban mérhető. „Ezek a kihívások sokszor mindent felülírnak” – emelte ki, hozzátéve, hogy a generációs különbségek is jelentős szerepet játszanak. „A szakmai tapasztalat és az élettapasztalat elválik egymástól. Sok fiatal már egészen korán magas pozíciókat ér el, de amikor egy senior ügyféllel kell tárgyalni, akkor olyan élettapasztalat és rutin szükséges, ami nem mindig áll rendelkezésre. Emlékszem, amikor 24 évesen médiaigazgató és cégtulajdonos lettem. Ott ültem egymilliárd forinton 1992-ben, de nem vagyok biztos benne, hogy akkor teljesen birtokában voltam annak a hosszú távú stratégiának, amely szükséges lett volna a piac építéséhez. Ez a generációs különbség nehézségeket okoz, amikor meg kell találni az egyensúlyt a legújabb szakmai trendek és a tapasztalat alapú menedzsment között” – osztotta meg tapasztalatait az előadó.
Somlói Zsolt a globális és helyi marketingstratégiák közötti különbségekre is kitért. A nemzetközi tanácsadók, mint a McKinsey, gyakran a globális platformokat részesítik előnyben, figyelmen kívül hagyva a helyi médiumok jelentőségét. Az előadó a Nike példájával illusztrálta a hosszú távú stratégiai tervezés fontosságát, ahol a márkaépítő kampányok elhagyása negatív hatással volt a cég pozíciójára: „Azok, akik követték a nemzetközi sajtóban a Nike történetét, láthatták, hogy egy hasonló jelenség játszódott le. A cég elhatározta, hogy Londonból, programattic alapon vásárolnak meg mindent. Az eredmény az lett, hogy ma a Nike share price-a ugyanazon a szinten áll, mint 2018-ban, és a vállalat értéke is visszatért a 2018-as szintre. Bár továbbra is nyereségesek, a tőzsdei értékük az akkori szintre esett vissza.”
A jelenlegi marketingstratégiákban fontos szempont a hatékonyság és a hatásosság egyensúlyának megtalálása. Míg a hatékonyság az olcsóbb kattintások megszerzéséről szól, a hatásosság a márka emocionális kapcsolatainak erősítését célozza. Somlói Zsolt úgy véli, hogy az igazán sikeres kampányok képesek a kettőt ötvözni, és hosszú távú értékeket teremteni a fogyasztók számára: „Amikor hatással vagyunk a fogyasztóinkra, és a kisagyuk mélyén alakítjuk ki az érzelmi kötődéseket, majd ezt követően hatékonyan rávezetjük őket az értékesítési platformjainkra" – zárta.
![]() |
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!