Az Online mostohagyerek - Sólyom Balázs vendégszerzőnk cikke

Az Online mostohagyerek - Sólyom Balázs vendégszerzőnk cikke
Sokan úgy gondolják, hogy online minden mérhető, vagy hogy online minden és mindenki targetálható. Ez viszont gyakran olyan béklyókat helyez a gondolkodásunkra, hogy időnként nem vesszük észre a fától az erdőt.

Rengeteg nemzetközi, tőlünk jelentősebb méreteket megmozgató piacon, vagy technológiailag esetleg jogilag más adottságokkal bíró területeken sok mindent látni, ami inspirálhat minket is a jobb és jobb teljesítményre. Az már más kérdés, hogy faramuci helyzeteket tud szülni amikor mondjuk azt a célt fogalmazza meg valaki, hogy akkor csináljon egy dübörgő online kampányt mondjuk Kamuton, Öttömösön és Potonyon. Sajnos nem az az eredmény fog ebből kijönni, ami a nemzetközi esettanulmányokban látható, és ez a legtöbb esetben nem az online szakemberen, és nem is az ügynökségen múlik. Könnyen elképzelhető, hogy az általunk hirdetésekre használt rendszerekben ezek a települések ott sincsenek, vagy ha ott vannak akkor viszont a volumen lesz észrevehetetlen. Harmadrészt azt sem árt néha figyelembe venni, hogy olykor az internetezési szokások sem egyezőek a sajátunkéval, vagy mondjuk az „online reprezentatív kutatásban” látottakkal, vagy a fővárosban tapasztaltakkal. Ettől függetlenül sok helyen akad tér a finomhangolásra legyen szó akár, a kicsit “niche” szegmensekre targetáló, akár az általános kampány célokkal megáldott szereplők számára. Csak egy kicsit a gondolkodásunkon érdemes tekerni, és máris több pénzt fordíthatunk azokra, akiket mi a fontos kategóriába tettünk.

Ameddig csak arra tudunk fókuszálni, hogy kiknek szeretnék mindenáron megjelenni, addig bizony csak egy félig teli pohár lesz előttünk… A sopánkodás és a kárörvendés helyett, hogy mi mindenre nem képes még az online, azonban mást is lehet tenni. Bár kétségtelen nem könnyű – legalábbis nekem se ment könnyen anno… Viszont utólag kb olyan triviálisnak tűnt, mint amilyen a BKK-nak lehetett az a felismerés, hogy jövedelmezőbb a beléptetésnél kérni a felszállásra jogosító papírdarabokat, mintsem a kiléptetésnél.????

Nézzük a következő lépéseket:

  • Vegyük elő a célcsoportunkat, vagy a perszónáinkat – nekik szeretnénk ugye valamilyen üzenetet átadni, ami vagy a márkánkat vagy a kereskedelmi céljainkat segíteni.
  • Tegyük őket szépen magunk mellé
  • Most vegyünk elő egy másik „papírt”
  • Írjunk fel minden olyan csoportot, vagy perszónát, akinek nem szeretnénk sem megjelenni, sem eladni (értelemszerűen az adott kampánnyal)
  • Most pedig kerüljenek fel ők is egy target listára – méghozzá a negatív vagy másnéven a kizáró listára

Hiszem, hogy a kampányokat nem csak úgy lehet optimalizálni, hogy azt definiálnom, hogy kiknek szeretnék megjelenni – ugyanis a fentebb taglalt bevezető alapján is elmondható, erre nincs meg mindig, minden adottság. Azonban a kardunkba dőlés helyett, ilyenkor is lehet lépni annak érdekében, hogy a meddőszórást csökkentsük, és üzeneteinket azokhoz juttassuk el az online térben, akiknek szólnak. És igen ezt, a fentebb leírt, triviálisnak tűnő, de sokak által nem használt, vagy nem megfelelően használt megoldással.

A teljesség igénye nélkül pár példa:

  • Ha olyan terméket / szolgáltatás árulunk, ahol az ügyfelekre más szabályok vonatkoznak, akkor már érdemes kizárni őket az újaknak szóló promócióból
  • Ha geolokáció alapon kell megoldani a hirdetéseket, de nincs meg minden település amire fontos lenne célozni, akkor azzal is lehet operálni, hogy kizárunk minden olyat, ahol tudjuk, hogy nem akarunk megjelenni.
  • Ha korhatáros terméket árulunk és valaki feljön az oldalunkra, ahol „véletlenül” elárulja magáról, hogy célcsoporton kívüli, máris van egy remarketing listánk, akiről pontosan tudjuk, hogy nem szeretnénk neki megjelenni.
  • és végezetül, de nem utolsó sorban, amit a legtöbben elfelejtenek, ha valaki már vásárolt a webshopunkban, akkor őt kizárni a remarketing listából.

A covid időszak alatt feltehetőleg nem egyedüli voltam, aki kicsit nagyobb aktivitást mutatott az online vásárlás iránt, de be kell valljam kicsit megdöbbentett, hogy több mint 10 olyan webshop volt, ami gondoskodott arról, hogy a weboldalak ki legyenek tapétázva azokkal a termékekkel, amiket amúgy már megvettem… Meglepődnék azon, ha mindenkinek a fiókjában ott lapulna egy esettanulmány arról, hogy olyan nagy mértékű azon vásárlók aránya, akik 30 napon belül vesznek még egyet ugyan abból, hogy ezt megéri csinálni.

Ennek pedig nem csak a manapság egyre trendibb ügyfélélmény szintjén van kézzel fogható haszna – hiszen az mégiscsak élmény, ha nem frusztrálom olyan akciókkal az embereket, amiket ők nem kaphatnak meg mondjuk, vagy már rég megkapták. Hanem a pénztárcánkon is éreznünk kell annak a hasznát, ha nem költünk azokra a célcsoportokra, akik nem hogy nem akarnak, de nem is tudnak hasznot hajtani számunkra.

Egy múltbéli saját példa – adott egy telekommunikációs szolgáltató, aki az ország felében érdekelt termékeivel. A jelentős ATL kommunikációnak köszönhetően a weboldalt viszont mindenhonnan érdeklődök „árasztják” el. Alapesetben mindenki bekerülhetne a remarketing körbe, aki a termékek, promóciók iránt érdeklődik. De a nagy számok törvénye alapján, a látogatók fele olyan akiből sose lehet ügyfél – azaz ha őket „be tudjuk azonosítani” a remarketingre szánt pénz felét máris megmentettük az elégetéstől. A szolgáltatási területen élők esetében, pedig az ügyfeleket is külön tudjuk választani remarketing szinten, máris jelentősebb pénzt tudunk fordítani arra, amire kell – ha úgy vesszük, így növelheted a büdzséd, úgy, hogy amúgy nem kérsz több pénzt. ????

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Sólyom Balázs

„Sólyom Balázs pályafutása 2009-ben kezdődött az Invitelnél, ahol előbb gyakornokként, majd 2010-től online marketing tanácsadóként tevékenykedett. 2013-ban kérték fel az online terület vezetésére …