Ilyen például a linkdekorálás, ami lényegében egy buherált url-t jelent és annyi a dolga, hogy kattintáskor információkat közöljön a kattintóról a link gazdájának. Ha például a Facebookról belekattintunk egy cikkbe, akkor nem csak az adott oldal url-je fog megjelenni, hanem rátapasztva egy „?”-el kezdődő hosszú láncolat.
Az a fránya Google és Facebook
Ezt manapság kimondottan azért használják a techcégek, különösen a Google és a Facebook, hogy követni tudják az Apple böngészőjét, a Safarit futtató felhasználókat is, és ez értelemszerűen nem tetszik az Apple-nek. Hasonló, de pár fokkal súlyosabb technika az ujjlenyomatolás, emi egy tág fogalom, és nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy a sütikben tárolt információinkra ki hogyan rabol rá. Az úgynevezett „harmadik fél sütik”, melyek például egy honlap bannerében vannak, lehetőséget adnak a reklámozóknak, hogy lekövessék keresési történetünket, majd egy algoritmus segítségével létrehozzák az ujjlenyomatunkat. Ezzel főként az a baj, hogy nem döntünk róla, hogy akarjuk-e, hanem kajuk, ugyanakkor ez ellen ígéretek szintjén a Google, azaz a Chrome felesküdött még májusban.
Az információgátlás nehezíti az életünket...
Az Apple mostani, követés elleni húzása sokakat idegessé tett, hiszen egyfelől a reklámbevételek visszaesésétől tartanak az illetékesek, de vannak ennél komolyabb, előre nem látott következményei is a dolognak. Ezek közül az Apple már meg is jelölt 11 darabot. Többek között olyasmikről van szó, hogy a mindenféle felületeken elhelyezett like gombok, illetve a federated loginnek nevezett gyakorlat (ez azt jelenti, hogy egyetlen felületen megadott azonosító/jelszó kombóval tudunk belépni több helyre, pl. ilyen a különböző platformokon elhelyezett bejelentkezés a Facebook/Google fiókkal opció) működésében is problémák léphetnek fel.
Ez amellett, hogy elvesz valamennyit a felhasználók kényelméből, igazából a különféle médiaszövetségeknek fog komolyan rosszul esni, hiszen az egységesített bejelentkezés arra is jó, hogy az adott szövetség tagjai önfeledten csereberélhessenek ezáltal megszerzett információkat a felhasználóról.
Nyíltan beleálltak a kiskapuk keresésébe
A vehemensebb fellépést vélhetőleg az indokolja, hogy a hirdetéstechnika-kereskedők az Apple szabályait kihasználó, vagy azokat megkerülő megoldásaikat vígan hirdetik a neten és ennek hatására egyfajta fegyverkezési verseny vette kezdetét a techóriás és a kiskapukra vadászó kereskedők között.
Hogy ez az egész miért lényeges, arra remek választ ad egy frissebb statisztika, miszerint júniusban, az Egyesült Királyságban a honlapok forgalmának mintegy 37 százalékát bonyolították a Safariról, míg 5 százalékát pedig a Mozilla böngészőjéből. A Mozillának megvan a maga követésvédelme, amire az Apple is hajazni próbál, míg a Google meg értelemszerűen az áttörésén kísérletezik. Elég sok múlik a reklámvilág jövőjéből azon, hogy sikerrel járnak-e.
No nem az adatainkért aggódik az Apple
Persze nem kell azt hinni, hogy az Apple az adatvédelem önzetlen kereszteslovagjaként lépett be ebbe a küzdelembe, pusztán arról van szó, hogy nehezen viselik, ha az ő kontójukra mások gazdagodnak. Magyarán azon a reklámpiacon, aminek annak idején a Google egy kétségtelen forradalmasítója volt, ők is szeretnének maguknak egy nagyobb szeletet. Ezt pedig a követésvédelem fejlesztésével érik el, hiszen ezzel arra kényszerítik a cégeket, hogy adott ügynökségeken keresztül privát, csak a Safari felhasználók számára hozzáférhető piacokat nyissanak. Ez ráadásul annyira ígéretes történet, hogy azok a cégek, amelyek belevágtak, már el is kezdték visszatornázni az Apple követésvédelmi háborúja elején bezuhant bevételeik egy részét.
Ráadásul a felhasználók követésére maga az Apple is biztosít lehetőséget, igaz ezt a maga zárt alkalmazásrendszerén belül engedélyezi csak, és az is kérdés, hogy meddig tart ez az állapot, ugyanis ha az Apple valóban elszánta magát a követések kinyírására, akkor ez sem fog sokáig tartani már.
Persze a valódi, lényeges kérdés, amire egyelőre még senki nem tud válaszolni, hogy mennyiben lesznek károsak az Apple követésellenes lépései a felhasználói élményre nézve? Mert ha a hirdetőknek, a fogadó oldalaknak és a felhasználóknak is egyaránt rossz lesz, akkor lehet, hogy több értelme lesz villámgyorsan visszakozni.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
