Cikkünk először október 1-én jelent meg.

Érdemes ellátogatni a Games for Business honlapjára és megnézegetni, milyen cégeknek biztosítanak gamifikációs megoldásokat, hogy valódi képet kapjunk róla, a vállalkozás hol is áll jelenleg. A fenti két mamut mellett bankóriások, mint a CIB Bank, az Erste és az OTP, valamint a KPMG és a BP is a partnerek között van, szóval piacvezető óriások, akik nemzetközi vizeken hasítanak, így talán nem túlzás, ha azt mondjuk: igazi magyar sikersztoriról beszélhetünk.

Óriáskirúgásból új élet

Ezért adta magát, hogy megkérdezem Vendler Balázst, a Games for Business alapítóját és ügyvezetőjét, valamint Fazekas Lászlót, a cég marketingvezetőjét, hogy hogyan jutottak ebbe a vállalati szempontból igen irigylésre méltó helyzetbe. Természetesen, mint láthatjuk majd, kellett bizony makacsság és szerencse is a siker kifőzéséhez.

Vendler Balázs elmondása szerint egy „kis vidéki marketinges” cégből indultak, ami némi álszerénységnek bizonyult, mert mondhatni, hogy úttörő munkát végeztek a 2000-es évek derekától, honlapokat és applikációkat is fejlesztettek. Tablóverseny Facebook-kampányukkal például oktatták a mezőnyt. Az aktivitással elért eredményt jól szemlélteti, hogy az akkoriban legnagyobb 3 magyar márkaoldal, a Túró Rudi, a Milka csokoládé és a Mekizni jó! oldalak összesen gyűjtöttek 85 ezer új rajongót abban a hónapban, ami 2 ezerrel kevesebb volt, mint a Tablóverseny eredménye.

„Az akkori cégem, a MarkCon kommunikációs ügynökség már 2006-óta foglalkozott játékosított kampányokkal, ebben az évben a Pécsen gyárat üzemeltető Elcoteq megrendelése indította el a fejlesztést, majd a Pécsi Tudományegyetemnek fejlesztett hallgatói toborzási rendszer sikere volt az a nagy lökés, ami a hajót határozottan a gamification irányába fordította” – mondta el Vendler Balázs.

A játékosítás nem játék

Beszélgetésünk során Balázs és László is többször kijelentette, hogy még a mai napig komoly zavar van a fejekben a játékosítással kapcsolatban. „Nagyon sokan keverik ezt a két fogalmat. Fontos látni, hogy a játékosítás az nem játék. Ennek megfelelően mi sem játékokat gyártunk, hanem üzleti problémákra hozunk a termékünkkel megoldást a játékosítás módszertanának a használatával. Míg a játékoknál elsősorban a szórakozás a cél, esetünkben ez csak egy eszköz a sok közül annak érdekében, hogy az aktuális helyzetben való viselkedést átalakítsuk és olyan helyzetbe hozzuk az élmény átélőjét, hogy nyitottabb legyen és hamarabb bevonódjon akár egy tanulási folyamatba is.” – magyarázza Fazekas László.

Vendler Balázs

Oktatás érdekes köntösben

Nyilván már itt is kiderül, hogy a Games for Business esetében a gamifikáció használata az oktatásban valósul meg, ami olyan köntösbe van csomagolva, amitől nem kapnak az emberek sikítófrászt. Közel hét évnyi szárnybontogatás után fogalmazódott meg Vendler Balázsban, hogy minden idejét ilyen nagyvállalati (elsősorban HR) feladatok megoldásának szenteli, így alakult meg 2013-ban a Games for Business brand is, ami ugyanakkor még nem rendelkezett igazi termékkel, „csak” egy „megoldás alapú szolgáltatással”, amit viszont „nem lehetett Skype-on eladni”.

Két év kellett hozzá, hogy létrejöjjön az a modell, ami gyakorlatilag most futószalagon szállítja a nemzetközi ügyfeleket. Az eladást manapság már helyi partnerek végzik, Kuala Lumpurtól Milánóig, és Fazekas László elmondása szerint a helyi cégek örömmel fogadják őket, hiszen igénylik, hogy az új munkatársak beillesztése, az onboardinghatékony legyen és ne vigyen el felesleges erőforrásokat, vagy a belső képzésre ne nyűgként tekintsenek a munkatársak, és át is menjen az a fránya tudás.

Fazekas László

A megoldást mindezekre az jelentette, hogy egy olyan képzési platformot hoztak létre, ami a munkavállalók számára élményteli, de közben hatékony formában valósítja meg a tudásátadást. Olyan integrált tanulási élményt hoznak létre, ami kombinálja a digitális és való-életben megvalósuló tevékenységeket. A munkavállalókat nagyon gyorsan be tudják vonni a tanulási folyamatba, miközben folyamatosan motiváják őket. Mindemellett a vezetőséget pedig kiszolgálják a számukra oly fontos analitikai információkkal. Ennek a platformnak az egyik fontos eleme a játékosítás.

Díjazott gamifikációs képzési platform a polcon

De térjünk vissza a cég történetére, 2015-ben már kiforrott a rendszer, de nem sok babér termett addig a vállalkozásnak. Vendler Balázs gyakorlatilag nevetve idézte fel a két évet, mikor alkalmuk maradt a finomhangolásra a megrendelők bezavarása nélkül (mondtam: makacsság).

Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a startup fázis legvégébe ragadtak, elkezdtek bepotyogni a különféle elismerések (amiből mára annyi van, hogy egy oldalon el sem fér), már a sajtó is elkezdett odafigyelni, de megrendelés csak nem volt a működő termékre. Ekkor jött a német SAP, akik lecsaptak a Games for Business termékére. Mint Vendler Balázs elmondásából kiderült, itt igazából a visszajelzés számított, hogy igenis valami olyat – egy játékosított digitális tanulási platformot – teremtettek, amire igény van a nemzetközi vállalati szférában.

És ez a lökés elég is volt, hogy a Games for Business önálló céggé váljon 2016-ban. A következő év hozott is egy adag díjat, de amit többször is kiemelt az ügyvezető és a marketingvezető is, az a PwC-nek készített Multipoly volt, ami a már feljebb is említett toborzásban segítette a céget és a jelentkezőket is. Az ezt követő három évben pedig gyakorlatilag szárnyra kaptak, itthon számtalan multinak nyújtanak segédkezet, míg külföldön már állami vállalatok is tanítanak velük, legutóbb éppen az olasz postával szerződtek.

Az idei év augusztusában újabb mérföldkőhöz érkezett a Games for Business, mikor az osztrák eduPRO Group többségi tulajdont szerzett a cégben, amitől Vendler Balázs további piacok megnyitását reméli termékük előtt. To infinity and beyond!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!