A technológia, mint modern Nostradamus: így jósolhatók meg a fogyasztói attitűdök

A technológia, mint modern Nostradamus: így jósolhatók meg a fogyasztói attitűdök
Legyen vadi új és drága, szélesebb körben elérhető és népszerű, vagy jelentsen mindennapi szükségletet, a különböző termékek hatékony értékesítéséhez különböző marketingkommunikációra van szükség függően attól, hogy az adott árucikk éppen milyen elterjedési fázisban van. Mocsai Zoltán, a Peugeot marketing vezetője erről beszélt bővebben a Miként változik a nagyértékű termékek marketingkommunikációja a különböző ügyfelek attitűdjének figyelembevételével? című előadásán a siófoki Digital-Media Hungary konferencián április 23-án.

"A jóslatok nagy szakértője Nostradamus volt, sokan legalábbis látnoknak tartják mondván, hogy több fontos történelmi változást megjósolt. Mások szerint sok tudatmódosítót fogyasztott és ködös költeményeket fogalmazott meg, amelyekbe mi látunk bele többet. Egy biztos, a jövőt mindig nehéz megjósolni. 1984-ben a Times például azt írta, hogy ha nem változik a közlekedés, akkor 1950-re lócitrom borítja majd London utcáit. Ez akkoriban olyan komoly probléma volt a lovas kocsik miatt, hogy New Yorkban nemzetközi konferenciát is tartottak miatta. Aztán 1950-re a lovas kocsik eltűntek" - kezdte előadását Mocsai, aki mindezzel arra próbált rávilágítani, hogy a predikciókat általában ahhoz viszonyítva tudjuk megfogalmazni, amiben élünk, ugyanakkor a termékfejlesztőknek ezen valahogy mégis túl kell látniuk, ha sikerre akarják vinni az árujukat.

"Szakértők már korábban megjósolták, hogy egy nap filmeket töltünk majd le a mobilunkra, ám rengetegen nem hittek nekik, hiszen a technológiai fejlődés nem lineáris, éppen ezért minden előremutató jóslatot fenntartásokkal kell kezelni. A termékfejlesztéskor ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy a technológiai fejlődés hogyan befolyásolja a fogyasztói attitűdöket, ha versenyképesek akarunk maradni, ehhez pedig a termékciklus nyújt mankót" - magyarázta a szakember. Kiemelte: a fogyasztó attitűdök alapján négy fázist különböztetünk meg egy termék életében, ez alapján tudnak a vállalatok számolni a lehetséges profittal.

"Ha van egy új találmány, akkor az először innovatív fázisban van, amikor inkább tudományos célokra alkalmazzák, a nagyközönség pedig csak érdekességként kezeli. Ebben a szakaszban viszi a pénzt, azt ugyanis a fejlesztésekbe kell ölni. A második fázis, amikor a találmány technológiai újdonságként terjedni kezd a magánszemélyek körében is, ám ekkor még nagyon drága és csak kevesek engedhetik meg maguknak. Ilyen formában státuszszimbólummá is válik. A vállalat itt már tud rajta pénzt keresni, de még sokat kell áldoznia is a reklámra. A harmadik az úgynevezett érett fázis. Ekkor már nagy darabszámban gyártott, széles körben elterjedt termékről beszélünk. Ebben a fázisban érheti el egy vállalat a legnagyobb profitot. Végül következik a banális fázis, amikor már annyira hétköznapivá vált a termék, hogy mindenki rendelkezik vele, akár több darabbal is. Ebben a szakaszban már csak minimális profitot tud egy cég realizálni" - fejtette ki Mocsai Zoltán, aki több példával is élt. Az egyik a fotózás volt, ami az 1920-as, '30-as években vált banálissá, amikor már néhány dollárért lehetett fotózkodni. Utána jöttek a filmes gépek, majd az első színes képeket készítő masinák, a csúcspont pedig az eldobható fényképezőgép volt. Ezt követette a digitális korszak, vele az okostelefonok, amelyek több technológia együttes fejlődésével jöttek létre. Számos régebbi találmány egyetlen új eszközben öltött testet, más találmányoknál szintén hasonló folyamatok játszódtak és játszódnak le a mai napig.

"Az általunk képviselt márkánál, terméknél azt kell tudnunk a lehető legpontosabban meghatározni, hogy az hol tart ebben az innovációs ciklusban. A banális fázisban technológiailag egyre egyformábbá válnak a szolgáltatások és termékek, és bár a dizájnon változtathatunk, a lényeg ugyanaz marad. Ebben a fázisban konkurensből is egyre több lesz, ugyanis olcsóbbá válik belépni a piacra. Ilyenkor már a márkahűség is csökken, mert az ügyfelek árérzékenysége növekszik. A termékek esetében tehát már a fejlesztésnél érdemes kalkulálni azzal, hogy azok melyik fázisban minimum mennyi ideig lehetnek, a marketingkommunikációt pedig az adott szakasz szerint kell alakítani" - szögezte le Mocsai.

Egy eszköz presztízsét nagyban befolyásolja, hogy az hol helyezkedik el az innovációs ciklusban. Miután az elterjedési fázisban a különböző termékek státuszszimbólumot is jelentenek, úgy ebben a szakaszban érdemes ezt felhasználni a reklámozás során. Amint elterjedt, a hétköznapi szükségességét érdemes kihangsúlyozni, vagyis hogy miért jó, ha én is rendelkezem az adott termékkel.

"Hogy a mi termékünk hol tart ebben a ciklusban, az befolyásolja a marketingtervet, beleértve azt is, hogy az adott szakaszban milyen ügyfelekhez tudunk szólni. Az autóipar az 1900-as években innovatív fázisban volt, majd a '20-as, '30-as években már a gazdag és professzionális személyek körében is terjedt. A demokratizálása a második világháború után következett, majd a '80-as, '90-es évekre belépett az érett szakaszba. Ekkorra az átlagos háztartások számára is viszonylag könnyen elérhető váltak a kocsik, nagyon banálissá pedig azóta sem tudtak válni, hiszen az előállításukhoz a mai napig rengeteg munkára és nyersanyagra van szükség. Jelenleg az elektromos autók vannak terjedő fázisban, ám azt kevesen tudják, hogy a Peugeonál például már a '90-es években megjelent egyfajta rejtett innovációként. Igazán ugyanakkor a 2010-es években kezdett terjedni, és nagyjából a 2030-as évekre ér az érett szakaszba, amikorra megoldódnak az akkumulátor problémák. Ez irányba már most nagyon komoly fejlesztések vannak. Ha ezek lezajlottak, még könnyebben elérhető termékekké válnak az elektromos autók" - mutatott rá a Peugeot szakembere. Habár a kihívás a leendő marketingesekre vár, hogy akkor is megtalálják az utat a vásárlókhoz, néhány technológiai vívmány sok esetben időtlennek bizonyul. Így amíg a legújabb lehetőségekre várunk, Mocsai Zoltán tanácsára hallgassuk meg Máté Pétertől az Egyszer véget ér című számot, amelynek refrénjében találjuk meg az ide leginkább illő üzenetet, miszerint "ne féljünk az újtól". Mi alább digitális formában, beágyazott felületként közöljük a dalt, de aki kedvet érez, leporolhatja a régi CD-t a hi-fi toronnyal, berakhat egy kazettát egy 2000-es gyártmányú kocsiba, vagy felrakhat egy bakelitet, amely napjainkban a második fénykorát éli gyönyörűen tiszta hangzása miatt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!