Különböző mítoszokat hoztam ma el, melyek közül, ha egyre is igen felelet hangzana el, akkor nagy gondban lennénk – vezette fel előadását Kun Miklós. A MediaCom stratégiai igazgatója szerint nagyon sok könyv jelent már meg a marketing szakma paradigmaváltásával kapcsolatban, melyek közül kiemelkedik Byron Sharp How brands grow című könyve, amiben a szerző azt állítja, a marketingesek nagy része olyan mítoszokra építi a döntéseit, melyek nem biztos, hogy megállják a helyüket. Byron Sharp szerint rengeteg marketinges a középkori orvosok hibájába esik, akik 2500 éven keresztül úgy gyógyítottak, hogy lecsapolták az emberek vérét. „George Washington torokfájását is ezzel a módszerrel gyógyították, hát bele is halt a beavatkozásba” – vázolta az eljárás hatékonyságát Kun Miklós, aki szerint ugyan a vér lecsapolásának elmélete Hipokratésztól származik, azonban módszerének eredményei 2500 évig nem voltak szisztematikusan összegyűjtve, s nem mérték a hatékonyságát sem. „Bizonyos ügyfeleinknél is ezt a problémát látom, ami gondot jelent számukra a mindennapi gyakorlatban is” – mondta a stratégiai igazgató.
Kun Miklós az előadásában beszélt arról is, hogy egy cég márkájának növekedéséhez elengedhetetlen a jó reklám. Ennek legfontosabb fokmérője pedig, hogy a hirdetés mennyire marad meg a fogyasztó tudatában, mint ahogyan fontos mutató a reklámok világában a brand identitication (márkaazonosítás) is. Ezzel kapcsolatban egy felmérés megállapította: a fogyasztók több mint 80 százaléka egy átlagos reklámot egyáltalán nem tud semmilyen márkához kötni, ami ráadásul nem javítható azzal, hogy többször levetítjük nekik a filmet.
A márkaépítéshez tehát aprólékos munkára van szükség. „Gondoljunk csak a Colosseumra, hogy mennyire nehéz lehetett megépíteni. Bizonyára így volt, de megvolt a maga architektúrája és törvényszerűsége. A márkaépítés is ilyen, az emberek tudatában kell elhelyeznünk a téglákat, amiből aztán felépülhet majd a saját Colosseumunk” – mondta Kun Miklós.
A stratégiai igazgató ezután megosztott egy személyes történetet. Elmesélte, hogy részt vett egy online konferencián, ahol feltette a kérdést, hogy a résztvevők közül ki hányszor alkalmazza a memóriastruktúra kifejezést. Kiderült, hogy csak nagyon kevesen. „Pedig a marketingépítési gyakorlatunk során rengeteg emberrel dolgozunk, és a kimondott szavakat keressük azért, hogy megtaláljuk azokat a mémeket, gondolatfoszlányokat, amelyek befolyásolják a memóriastruktúrákat. Mert a marketing csak akkor tud jól működni, ha megértjük, hogy a Star Wars nem a Jedi-rend győzelméről szól, hanem arról, hogy ki az apám, mint ahogyan a Gyűrűk ura sem a gyűrű elpusztításáról szól, hanem arról hogy képes vagyok-e legyőzöm magam, hogy bedobjam a gyűrűt a katlanba.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
