A Központi Statisztikai Hivatal interaktív korfáját érdemes alaposabban megvizsgálni: manapság a fogyasztói társadalmunk egyik legjelentősebb részét a 60 év felettiek adják. A 2020-ban születettek 89 ezren vannak, az idén 18 évesek 96 ezren. Ehhez képest a 65 évesek 145 ezren, de még a 73 évesek is 97 ezren – jóval többen tehát, mint a Z generáció egyes korcsoportjainak tagjai. (A teljes adás YoutTube linkje cikkünk végén található)

Ma már nem érdemes úgy gondolkodni, hogy a fiatalok iskola után dolgoznak, fogyasztók lesznek, majd nyugdíjasként inaktívvá válnak. A fogyasztást azonban már messze nem csak a kor határozza meg - egyre kevésbé igaz tehát, hogy az akítv, dolgozó korosztályokra érdemes a cégeknek figyelniük. Elég csak arra utalni, hogy egy minapi cikkünk szerint az e-kereskedelem 2020-as bővülésének dinamikáját az 55 év felettiek adták.

A generációk igényeinek, elvárásainak megismerése fontos feladat. A Z generáció kapcsán felmerülő kérdés például, hogy birtokolni, vásárolni szeretnének, vagy inkább használni, bérelni? Ezekre mind-mind válaszokat kell adni ahhoz, hogy releváns termékeket és szolgáltatásokat kínálhassanak a cégek, hiszen nem csak más üzleti megodlásra, de teljesen eltérő kommunikációra van szó, ha az indviduális vagy a közösségi élményeket keresik az emberek.

Csermely Ákos kérdésére Steigervald Krisztián, a SteiGen Consultancy Kft. ügyvezetője, a Generációk harca című könyv szerzője adott áttekintést, hogy mit érdemes kiemelni az egyes generációkra jellemző tulajdonoságokból. Természtesen ezek csak is általános generációs alapmotívumok lehetnek.

A baby boomerekre az jellemző, hogy egy igen felnőttorientált világban nőttek fel, ezért jobban jellemző rájuk a hierarchia elfogadása és tisztelete. A feladat orientáltsága egy egyszerű példa, amikor a nagymama a becsomagolt süteménnyel igyekszik a szeretetét megmutatni – de kevésbé kimondani. Ez a generáció azonban az, amelyik bár szüleiket jellemzően magázták, de a gyerekeiknél már behozták a tegezést.

Az X-esek, akik 1960-as és az 1970-es években születtek, akiket „kulcsos gyereknek” is hívnak. Nálunk már az volt jellemző, hogy mindkét szülő dolgozott, amikor felnőttek, így sokkal inkább a kortársaik felé orientálódtak, fontos számukra a közösség. Náluk jellemzőbb a technológiai érdeklődés, illetve jól barátkoznak.

A Z generációra az a holisztikus megközelítés jellemző, hogy már ott volt az internet az okostelefon az életükben, a mélységi tudás helyett a problémamegoldás a fontos – hiszen az interneten tudják, hogy bármire rákereshetnek. Nem másnak, hanem saját magunknak akarnak megfelelni. A kinézet sokkal fontosabb számukra, ez fontos siker tényező.

A médiacégeknek is érdekes kihívást jelentenek a generációs elvárásai. Óhidi Zsuzsanna a Marquard Media ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a folyamatos digitális átállás feléjük is elvárás. Az olyan print magazionok a kiadó fő termékei, mint az Éva, az InSight és a Joy, de ha új projektbe kezdenek, az már alapvetően digitális médiatermék.

A korral haladás azonban messze nem jelenthet csak digitalizációt. Egyrészt érdemes hűnek maradni az alapvető értékekhez hosszú távon is – itt médiacégnél a tartalom minősége és a relevanciája fontos. A tartalom iránti igény is átalakul, nem csak a mai fiatalok számára lett fontosabb a kinézet, hanem „korábban fiatalok” számára is – erre is reagálni kell.

A Marquard magazinjai nem a korcsoportok alapján szegmentálnak, hanem sokkal inkább az attitűdök szerint. A tartalmakat azonban nem lehet csak úgy előállítani, hogy azt a fogyasztói elvárásokra szabjuk, különösen a print tartalmakban van sokkal nagyobb szerkesztői szabadság a témaválasztásban.

A szabadság pedig a fiataloknak is fontos, és rengeteg lehetőségük is van a választásra. A 17 éves Trunk Tamás, millenáris polihisztor: két könyve is megjelent már, és a harmadiokn dolgozik. Kommunikációval foglalkozik, blogol, és emellett síversenyző is. Ilyen sok lehetőség között nehéz is lenne meghatározni, mi a célja – annyiban azonban biztos, hogy azt szeretné, hogy ő és a környezete boldog legyen.

Az önazonosság mintha egyre fontosabb lenne a mai fiataloknak. Azokat a munkákat, tevékenységeket keresik, amik ennek megfelelnek. De ugyanígy, ezeket a márkákat keresik, fontos a márkák értéke számukra.

Nem könnyű kérdés az sem, hogy az egyes generációk hogyan tudják az ellentétes érzelmeket kezelni. Idősebbek már csak azért is könnyebben fogadják el, ha valaminek a megszerzéséért kell sokat harcolni, mint a vesztség elkerülését, mert a veszteségek elfogadását már jobban megtanultkák. A megszerzés helyett a fiatalokat a felfedezés vágya hajthatja jobban, ezzel lehet őket jobban lehet motiválni.

A fiatalok számára fontosabb a saját életük fejlesztése, kiteljesítése, míg az idősebb generációkban az empátia egyre nagyobb szerepet kap. Ezt pedig ahhoz is fontos szempont, hogy kit és mivel akarunk megszólítani. De azért a generációhoz tartozás nem biztos, hogy az egyes (cél)csoportok legjobb jellemzője, ugyanis sokkal inkább meghatározók lehet a tapasztalás, a kulturális háttér.

Ahogy Trunk Tamás mindkét könyvében leírta, az ősi emberi alapösztönök egy generációfordulóval nem tűnnek egyszerűen el, se nem állnak fejre. Bár az új generáció a megosztás korában nő fel, mégis a számára individuálisan fontos tárgyakat tulajdonolni szeretné. Hasonló kettősséget lehet felfedezni az életstílusukban is, hiszen bár nyitottak és kiváncsiak a világra, nem veszítette el a jelentőségét számukra a biztonságot adó otthon. Érdekes módon a digitalizáció a dolgozó generációknak, vagy éppen a nyugdíjasoknak is sokkal könnyebben elérhetővé tette a mobilitást. Ma már nyugdíjasok is vállalkoznak arra, hogy például egy tengerpartra költözzenek, hiszen digitálisan fenn tudják tartani otthoni kapcsolataikat.

És hogy ez a sok változás milyen hatással volt ránk, emberekre? Mások leszünk ettő, másképp gondolkodunk? Egyelőre úgy néz ki, hogy nem igazán. Az emberi elme nagyon stabil szerkezetet mutat az elmúlt évezredekben, és főleg nem lehet ebben nagy változás az elmúlt évtizedekben, és a generációk között. Az elmúlt 60-70 évben viszont családszociológiailag igen nagy változásokat éltünk meg, elképesztő sebességgel. Emellett a digitalizáció, az elképesztő mennyiségű információ viszont mind-mind hagynak az agyunk működésére, magyarán más válaszokat csikarnak ki az alapvetően nem változó „hardverből”.

Egyszerűen az információs társadalomba cseppenő gyerekek felnövésekor az agyuk más-más területeit éri több vagy kevesebb inger, mint korábban. Ennek kapcsán Stiegervald Krisztián Patricia M. Greenfield pszichológus kutató eredményeit ismertette.

Az elmúlt 60-70 ében drasztikusan megnőtt a verbális intelligencia – mégpedig a televíziónak köszönhetően. A digitális időszak azonban ismét változásokat hozott – bár verbális intelligencia javul összességében, a szofisztikált verbális intelligencia nagyon erősen csökkent. Ez nem azt jelenti, hogy valaki ettől jobb vagy rosszabb – egyszerűen a felnövésünkkor jellemző ingereknek egész életünkre jelentős kihatása lesz. Ez a makro környezetre jellemző, de ezt nagyban felülírhatja a mikrokörnyezet – a család.

A teljes adás alább vagy a  Youtube-on itt tekinthető meg: KLIKK

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!