A hirdetési eszköz-arzenál kezelésének művészete, azaz nyomás nélkül is nő a pálma

A hirdetési eszköz-arzenál kezelésének művészete, azaz nyomás nélkül is nő  a pálma
Szokás mondani, hogy: „nyomás alatt nő a pálma”, és nyomás az most minden szinten van. Nyomás, hogy ott kell lenni, hogy aki kimarad, az lemarad. Több cég esetén tapasztaltam, hogy online jelenlét építésnél rögtön minden csatornával terveztek.

Szokás mondani, hogy: „nyomás alatt nő a pálma”, és nyomás az most minden szinten van. Nyomás, hogy ott kell lenni, hogy aki kimarad, az lemarad. Több cég esetén tapasztaltam, hogy online jelenlét építésnél rögtön minden csatornával terveztek. Pedig ha tudnák, hogy jelenleg 1 805 260 010 honlap található az interneten. Ez annyit tesz, hogy 4 emberenként jut egy honlap. Gondoljunk bele, hogy ebben a rengeteg oldalban nemcsak a saját cégünk weboldala, vagy blogja, de más olyan nem kevésbé fontos oldalak is szerepelnek, mint mondjuk a Google vagy a Facebook. Vagy éppen ezen platformok:

Itt minden olyan eszköz (digitális platform) látható, amely valamilyen módon közre játszik a fogyasztók/ vásárlók elérésében. Legyen szó hirdetésről, ügyfélszolgálatról, ügyfélélmény mérésről és menedzsmentről, értékesítésről vagy adatgyűjtésről és elemzésről. Ezen nagyobb vertikális egységek még horizontálisan is szabdaltak platform típusok és formátumok mentén. Elgondolkodtató, hogy miképp lehet az ember mindjárt képben az összes lehetőséggel és használva az összes platformot vagy legalább típust.

A fenti csatorna listából kiindulva egy jó marketinges teljesen jogosan gondolhatja azt, hogy gyakorlatilag mindig és mindenhol fogyasztókat érhetünk el. Olyannyira gondolja ezt mindenki, hogy erre világ szinten is felfigyeltek. Egy kutatás alapján kiderült, hogy csak (sic!) social media csatornából egy (amerikai) médium/ hírportál – 21 felületre készít tartalmat és oszt meg információt. Ez a szám nagyvállalatoknál valamivel konszolidáltabb, de még így is relatív nagy szám: 8 csatorna. A folyamatos küzdelem a Facebook, a Google, az Apple és más platformok között egy fragmentált ügyfél útvonalat hozott létre. Ráadásul a saját ügyfeleinkkel való közvetlen kapcsolat helyett (amit mind úgy szeretnénk elérni boltjainkban/ saját webes felületeinken) a legtöbb információ és adat mégsem nálunk, hanem ezeknél a szolgáltatóknál van.

Ráadásul a népszerű buzzwordök is sikeresen igyekeznek elterelni a marketingesek amúgy is teljesen fragmentált figyelmét. Amellett, hogy célunk lehet az értékesítés, vagy a márkaépítés, egy egy CSR üzenet eljuttatása, fontos ezt úgy tennünk, hogy fókuszban maradjon az ügyfél, amennyire lehet személyre szabott üzeneteket kapjon, mindezt integrált alapon (360 fokos ügyfél körképpel) és természetesen automatizált rendszereken.

Ugye újra jó kis nyomást érezhetünk a vállunkon? De van egy jó hírem, a Simplicity jegyében, ezek közül csak egyet érdemes választani a már meglévő aktivitásaink mellé!

A kevesebb több. Nyilván evidencia, de hogy lehet ezt a Simplicity elvét, ami mostanában elég divatos, a marketingben is megvalósítani? Egy szuper TedX előadásban hallottam, hogy az igazán komplex helyzeteket úgy érdemes megoldani, hogy ki-zoomolunk (hátra lépünk egyet) a problémából, és úgy vizsgáljuk meg a helyzetet.

Majd feltesszük a megfelelő kérdéseket, hogy irányba álljunk!

Esetünkben:

• Mi a célom a marketing-kommunikációval?

• Mennyi (lehet) az elérhető büdzsém?

• Mennyi időm van? (akár konkrétan, akár az erőforrásaim elérhető idejét számolva).


Azért, hogy egy modellt is használhassak, íme a tesztelések során nyilván sokak által használt felosztást.

Az alapja az, hogy nyilván már most is csináltok dolgokat (hirdettek, adatelemeztek, stb), szóval emellé már csak egy új megközelítést kell alkalmaznotok. Tehát időtök és erőforrásotok 70%-át érdemes már bevált és jól működő csatornákba és taktikákba fektetni. (Ami nem működött jól, hiába menő, azt nyugodtan el lehet engedni). 20%-a erőforrásainknak és időnknek mehet olyan tevékenységre vagy csatornára, ami teljesen új. De itt sem érdemes túlzásba esni, nyilván ráfordulhatunk teljes gőzzel az influenszer marketingre, de ha nem raktunk még rendet mondjuk Google search vonalon, akkor nem biztos, hogy azzal kezdenék. Majd pedig marad 10%, ami hipp hopp el fog menni, és a sales/hr/management különböző ötleteivel be is fog telni.

Ha ennél megfoghatóbb ábrát is szeretnék nektek adni, akkor egy klasszikus felosztást raktam össze, egy kis alapozással. Mondhatjuk, hogy ez lehet a Marketing eszközök és tevékenységek Maslow-i piramisa/ temploma. Emiatt fontos, hogy csak egészség legyen és térerő :)

Mindenesetre az látszik, hogy a klasszikus POE modell használata mellett alapozásképpen meg kell, hogy jelenjenek bizonyos elemek. Például elemzés és riportok nélkül nincs értelme bármibe is bele kezdeni. Ha ez nincs rendben, akkor bizony 20%-nyi időt az IT területtel érdemes tölteni, és semmi más újdonságot nem elkezdeni addig, amíg ez nincs meg. Ugyan ez igaz az adatbázis kezelésre (mind GDPR, mind elemzési szempontból). Így végre ismerve perszónáinkat és azok viselkedését, összeállhatnak olyan tartalmak és kreatív anyagok, amelyek tényleg az ő bevonzásukat szolgálják. Ezután érdemes elkezdeni foglalkozni az automatizálásokkal és külső monitoringgal. Majd pedig lépésről lépésre növelni az egyes kategóriákon belül a felhasznált csatornák számát. Ha kell. Van, hogy az ember tökéletesen elboldogul egy jól összerakott Search & Social kampánnyal, egy kis email marketinggel és blogolással megfűszerezve.

Zárásképpen fontosnak tartom kiemelni, hogy hibás a piacot és a jelen állapotot egy pillanatképnek tekinti – ugyanis nem az. Mások is innoválnak, válságok, divatok, őrületek jönnek-mennek, csatornák merülnek le, míg más csatornák profitábilisba fordulnak, így a piac a valóságban egy naponta változó valami, amit naponta meg kell hódítani. De természetesen mindezt lehet lépésről lépésre, egyszerűen és nem egyben azonnal! Bízom benne ezzel enyhíteni tudtam a nyomáson is!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szabó Edit

Pályáját a MediaSales online- és médiaügynökségnél kezdte, a Citibanknál az online marketing területért felelt, majd az OTP Bank Digitális Értékesítési igazgatójaként a cég online stratégiáján …