Az ember egy forró nyári napon bemegy a kisközértbe, mert tonikra vágyik, ám ott csak hűtetlen, mesterséges édesítővel készült termék kapható. Erről pár szóban elbeszélget az eladóval, majd üdítő nélkül távozik. Három óra múlva az első hirdetés, amely szembejön vele a Youtube-on, jéghideg tonikot ajánl. Kinek ne lennének ilyen kísérteties történetei? - teszi fel a kérdést a qubit.hu. A 2018-as év adatvédelmi botrányai már sok kérdésre választ adtak: kiderült, hogy a Facebookról több tízmillió ember adatait lophatták le illetéktelenek, és hogy az oldal azokat az internetezőket is követi, akik nem regisztráltak a Facebookra. Az elméletben mindenre megoldást kínáló GDPR (az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete) pedig a gyakorlatban csak káoszt okoz sok területen.
Azt a kérdést viszont még máig nem sikerült tisztázni, hogy most akkor lehallgat a saját telefonunk azért, hogy aztán a hirdetők minél testre szabottabb reklámokat toljanak az arcunkba vagy sem?
Egyértelmű válasz ugyan még mindig nem született rá, de miközben a Facebook már 2016-tól kezdve több alkalommal tagadta, hogy az okostelefonok mikrofonján keresztül hallgatózna, hogy a hirdetéseket vagy a hírfolyamban felbukkanó szponzorált posztokat befolyásolja, egyre több olyan kísérletet végeznek, amelyek ellentmondanak az állításnak.
Hogy milyen esetekről van szó, jól példázza a BBC olvasóinak sztorijaiból összeállított cikk is: az egyik történet szerint például egy, a munkahelyét éppen elhagyó nő egy barátjával beszélgetett a további karrierlehetőségeiről, amikor elejtett egy olyan mondatot, hogy mivel annyira szereti a kávét, akár a Starbucksban is vállalna munkát. A beszélgetés után, ahogy elővette a telefonját, a Facebookon egyből egy olyan Starbucks-hirdetés fogadta, amely a cég londoni munkaerő-toborzó eseményét reklámozta. A teljes cikk itt érhető el.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!