A hagyományos célzási módszerek középpontjában az egyszerű demográfiai adatok állnak, mint például a korcsoport, nem, jövedelem és foglalkozás. "Ezek a csoportok homogének, és hasonló üzenetekre reagálnak"- magyarázta Metykó Tibor. Példaként említette a baby boomereket, akik hagyományosan tévéreklámokon keresztül érhetők el. A Marlboro esetét is felidézte, amikor a márka a nők helyett a férfiakat célozta meg, és ezzel jelentős piaci részesedést szerzett.

Azonban Metykó rámutatott a hagyományos célzás kihívásaira is. "A generációs határok egyre inkább elmosódnak" - mondta, hangsúlyozva, hogy a mai világban a korcsoportok viselkedése és érdeklődése már nem olyan egyértelműen meghatározott, mint korábban. A digitális térben különböző generációk keverednek, és a demográfiai alapú szegmentáció már nem elegendő ahhoz, hogy hatékonyan elérjük őket.

Az attitűd alapú célzás ezzel szemben sokkal mélyebb szintre hatol, mivel figyelembe veszi a vásárlók pszichológiai és érzelmi beállítottságát. "A vásárlói attitűd három komponensből áll: a kognitív, érzelmi és viselkedési elemekből" - fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, hogy az érzelmi komponens különösen fontos a mai világban, mivel az emberek gyakran érzelmi alapon döntenek, még akkor is, ha azt hiszik, hogy racionális döntéseket hoznak.

A vásárlói attitűd alapú célzás többdimenziós szegmentációt tesz lehetővé, amely figyelembe veszi a különböző attitűdcsoportokat, még ugyanazon generációkon belül is. "Az emocionális kötődés kialakítása az egyik legfontosabb cél, amit egy márka elérhet"- hangsúlyozta az előadó, majd konrét példákat is hozott. A Nike Colin Kaepernick kampánya nemcsak a márka hűséges követőit célozta, hanem egy erős érzelmi reakciót váltott ki a közönségből, különböző csatornákon keresztül érve el őket.

Metykó Tibor előadásából egyértelműen kirajzolódott, hogy a marketing világában a célzási stratégiák folyamatosan fejlődnek, és a fogyasztók viselkedése is egyre komplexebb megközelítést igényel. A hagyományos módszerek még mindig relevánsak lehetnek bizonyos szituációkban, de az attitűd alapú célzás az érzelmek és pszichológiai tényezők révén mélyebb kapcsolatot teremthet a márkák és fogyasztóik között.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!