A Libri még kitart a 4 napos munkahét mellett. Friss tapasztalataikról beszéltek

A Libri még kitart a 4 napos munkahét mellett. Friss tapasztalataikról beszéltek
Idén februárban jelentette be a Telekom, hogy másfél évnyi tapasztalatait összesítve lezárja a 4 napos munkahét kísérletét. Egy másik vállalat pilot programja eközben még tart: a Libri-Bookline 4 napos munkahét tesztje 2022 októberében kezdődött, a meghosszabbított pilot eredményeit idén júniusban értékelik majd. De mi történik, ha túl sok a munka karácsonykor, és hogy lehet elkerülni, hogy “kis péntek” legyen a csütörtökből? A Libri-Bookline 4 napos munkahét bevezetéséről, az eddigi eredményekről, kihívásokról és nehézségekről a Minner.hu készített interjút Ludvig Orsolyával, a cég marketing és kommunikációs igazgatójával.

A Libri-Bookline kísérlete röviden

2022 októberében 5 hónapos tesztidőszakkal vezették be a 4 napos munkahetet az irodai dolgozók számára. Ez a teljes munkaerő körülbelül 20%-át érinti, akik hétfőtől csütörtökig, napi 8 és fél, heti 34 órában dolgoznak a korábbi fizetésük 100%-ért. Az első teszt időszakot tavaly nyáron további egy évre hosszabbították, hogy még több tapasztalatot szerezzenek. Ez az egy éves pilot idén júniusban ér majd véget, így a Libri-Bookline hamarosan elkezd adatot gyűjteni (például a túlórák számát, és a munkavállalók elégedettségét is mérik) és kiértékelni a kísérletet.

A kisbetűs rész: raktárosoknak, vezetőknek, és szezonban nincs négy nap

Ludvig Orsolya a Minnernek elmondta, jó lehetőség a 4 napos munkahét, de csak egy többféle rugalmas munkaszervezési mód közül, és a sok előny mellett hátrányokkal, nehézségekkel is jár. Az egyik ilyen például, hogy a munka jellegéből adódóan nem tudják egyaránt mindenkinek bevezetni.

A bolti dolgozók, raktárosok, és olyan támogató pozíciók mint például IT support vagy ügyfélszolgálat nem végezhető 4 napos munkarendben, hiszen a munkájukra pénteken is számítanak. Hozzátette, vezetőként ő maga sem teszi le a munkát csütörtök délután 5-kor:

"Vezetőként nincs olyan, hogy négynapos munkahét. Mondjuk vezetőként ötnapos munkahét sincs."

Az első, októberben kezdődő öt hónapos tesztidőszak megmutatta, hogy a könyves piac kiemelt időszakaiban, mint például a karácsony, a munka egyszerűen nem fér bele 4 napba. A vállalat ezért kompromisszumra kényszerült: szezon alatt ideiglenesen visszaállnak a klasszikus, ötnapos munkahétre.

Szervezeti átalakítást is igényel

Manapság szinte töltelékszó a hatékonyság, de a 4 napos munkahét bevezetéséhez figyelembe kell venni, hogy a munkaidő csökken, de a munkamennyiség nem. Ez feszesebb tempót, jobb munkaszervezést kíván. Fontos például a meetingkultúra fejlesztése. A nagyvállalatok különösen könnyen beleesnek abba a csapdába, hogy felesleges megbeszélésekkel töltik ki a munkavállalók idejét. Minden meetinget nem kell, és nem is szabad eltörölni, de ami lehetne egy e-mail is, az bátran legyen egy e-mail. Egy órás vagy hosszabb megbeszélést például nem tartanak, csak 45-50 perceset, és mindenképp legyen közöttük szünet, különben elkerülhetetlen a csúszás.

Szintén fontos a hatékony munkavégzéshez a belső kommunikáció, hogy ne kelljen kérdezni és mindenki hozzáférjen a munkájához szükséges információhoz. Illetve, a folyamatok tisztázása, és ha szükséges, dokumentálása is segíti a munkát.

A mikromenedzsment viszont nem működik. A cég részéről bizalomra van szükség a munkavállaló iránt, az alkalmazottak részéről pedig önfegyelemre. "Nem állok senki mögött és nézem az órát, de a munkát el kell végezni. Ha valaki ezt fél órás kávészünet után oldja meg, magára vessen" - mondja Ludvig Orsolya.

“Nem csak pozitív hozadékai vannak”

Könyves cégként a Libri-Bookline vezetősége részben azért döntött a 4 napos munkahét mellett, hogy ha már az ügyfeleiket olvasásra, a mentális jóllétük támogatására buzdítják, akkor a munkatársaiknak is teremtsenek erre lehetőséget. Az általános vélekedés, hogy a 4 napos munkahét a dolgozókat elkötelezettebbé, lelkesebbé, kipihentebbé teszi, ami természetesen a cégeknek is előnyös, a munkaadói márkaépítésről és a tehetségek bevonzásáról nem is beszélve. Ez azonban nem a teljes kép.

“Elég jól elfogadták és megszokták már a munkatársak a 4 napos munkarendet, noha azt mindenki látja, hogy nem csak pozitív hozadékai vannak” - mondja Ludvig Orsolya. Munkatársain azt látja, hogy ha feltorlódik a munka, terhes tud lenni a feszített tempó. Épp ezért például a túlórák számát is nézik majd a pilot időszak kiértékelésekor. Az érem másik oldala, amikor valaki nem elég fegyelmezett - ilyenkor bizony “kis péntek” lehet a csütörtökből.

A toborzásnál nem érzékelik, hogy csak a háromnapos hétvége vonzaná a jelentkezőket. A 4 napos munkarend nem is igazán a négy napról szól, sokkal inkább a rugalmasság az, amit keresnek, sőt egyre jobban elvárnak a munkavállalók. A munkaidőnél fontosabb az, hogy olyasmivel foglalkozzanak az emberek nap, mint nap, amit élveznek, érezzék a fejlődést - ettől lesz valaki motivált és lelkes.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!