Nem azt kapják a hirdetők, mint amit várnak, amikor a YouTube-on hirdetnek – ismertette a Wall Street Journal az Adalytics kutatási eredményeit. Amikor a vállalati marketingesek YouTube hirdetést vásárolnak, akkor az lebeg a szemük előtt, hogy ezek a hirdetések a számítógépen vagy a telefonon aktívan videót néző netezőknek jelennek meg – de amint az adatok mutatják, ez a kivétel, valójában a hirdetések java részét vagy nem nézik, vagy zavaró spamként működik.

A valóság ezzel szemben az, hogy a YouTube-ra szánt hirdetések 73 százaléka kisméretű, némított, hátterében futó, trash oldalakon, felugró ablakokban, véletlen kattintásra optimalizált, stb. oldalakon jelenik meg – derül ki az adatokból. Elvileg csak szándékosan indított videókban kellene a hirdetéseknek megjelenni, de a cég azt is felfedezte, hogy sok esetben automatikusan lejátszott videókban helyezik el a hirdetéseket. Ahogy minden internetező tapasztalhatja, a Google hirdetései rutinszerűen jelenek meg olyan oldalakon, amik nem felelnek meg a vállalat monetizációra vonatkozó szabályrendszerének – a hirdetések árát azonban ezek után is kell fizetni.

Az Adalytics egy olyan vállalat, ami az online hirdetések nyomonkövetésében segíti a vállalatokat. Elemzésük szerint igen lehangoló a helyzet: csupán az összes hirdetés 16 százaléka jelent meg a YouTube-on. A többi hirdetést a Google Video Partner portálok jelenítették meg. Ezek azonban csak kis számban hoztak valós megtekintést, az összes megjelenő hirdetés 11 százalékában. A fő probléma, hogy a GVP oldalak messze túlnyomó többsége nem valós megtekintést generál: csupán a GVP oldalakra kiszolgált videók 15 százaléka eredményezett valós megtekintést.

És hogy ez a gyakorlatban, hogy néz ki? Egy másik honlapon elhelyezett, automatán induló hirdetés például ilyen, amit mégis valós YouTube megtekintésnek mért a Google az Adalyitics szerint.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor miért használják a Google videós hirdetését a vállalatok? Egyrészt lehet, hogy még így is megéri. Másik ok lehet, hogy nem néznek utána alaposan a fenti számoknak. Harmadrészt a marketingesek a YouTube mérete miatt kötelességüknek érzik, hogy ott is hirdessenek - mondta el több hirdető a WSJ-nek. De az is benne lehet, hogy sok marketingvezető nem igazán látja át részleteiben a digitális hirdetések kiszolgálási rendszerét és a statisztikák részleteit – ezért is nőtt meg az igény egyre inkább a digitális hirdetések valós megjelenéseit követő szolgáltatások iránt.

Erősen kérdéses azonban ezek után, hogy mennyire érdemes hinni a Google hirdetési rendszerében elérhető statisztikáknak, amire alapozva a legtöbb vállalat a digitális hirdetéseit optimalizálja. Érdemes ezért inkább saját mérési rendszereket kialakítani, és törekedni a globális techvállalatoktól való függetlenségre, illetve törekedni kell minél több alternatív hirdetési felület használatára.

A Google ahogy várható, vitatja az eredményeket. Szerintük az Adalytics jelentése "számos olyan állítást tesz, amelyek pontatlanok, és nem tükrözik, hogyan tartjuk biztonságban a hirdetőket" – szól a WSJ-nek küldött válasz.

Erősen kérdéses azonban, hogy milyen hiba lehetne az Adalytics mérésével, és konkrétumot a Google sem tudott említeni. Az Adalytics eredményeiben több mint 1100 márka kampányait figyelte meg 2020 és 2023 között több milliárd hirdetés megjelenéssel

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!