1. A social mint új kereső
Aki nincs jelen a közösségi médiában, az nincs jelen a keresési térben sem. A trendek azt mutatják, hogy egyre többen keresnek a Google helyett a Facebook és az Instagram keresőjében. Amelyik vállalatnak nincs céges profilja a közösségi oldalakon, azt nem fogják megtalálni, és amelyik nem posztol rendszeresen friss tartalmat, annak az oldala nem lesz érdekes a közönség számára.
2. Még pontosabb mérések
2023-ra elérkeztünk oda, hogy gyakorlatilag mindent mérni tudunk, ezért trend lett adatalapon követni, fizetni, gyártani is. Ennek alapfeltétele a weboldalak felszerelése mindennel, amivel csak lehetséges (Analytics, GTM, Pixel stb.), valamint az UTM-kódok folyamatos, pontos és kivétel nélküli használata. Mindegy, hogy egy blogbejegyzés Facebookra posztolásáról vagy egy nagy hirdetési kampányról van szó, a paraméterezés elengedhetetlen feltétele a jó analitikának, ami pedig remek alapot szolgáltat az üzleti tervezéshez, online stratégiához, tartalomgyártáshoz és a hatékonyságvizsgálatokhoz is.
3. Saját tartalmak gyártása
Ami néhány évvel ezelőtt még elment, az mára vállalhatatlanná vált. 2023-ban már nem lehet a socialt letudni annyival, hogy termékleírásokat posztolunk a Facebookra. Saját tartalmak gyártása nélkül olyan alacsony lesz az organikus elérés és olyan magas a fizetett kattintási költség, hogy az egész nem éri meg a fáradságot. Szerencsére ezzel párhuzamosan egyre inkább elfogadott, hogy gyakorlatilag ugyanazt a tartalmat posztoljuk a különböző csatornákra, a nyilvánvaló módosításokkal. A felület ma már kevésbé fontos, mint maga a tartalom, ezzel párhuzamosan a kontent felértékelődött – legyen eredeti, színes, érdekes, meglepő, ötletes és kettősen releváns a közönség és a termék vonatkozásában. Nem kell tökéletesnek lennie, telefonnal felvett videók, nem profin bevilágított képek is megteszik, az Instagram és a TikTok előretörésével ma már ez lett a norma. A lényeg a személyesség.
4. Személyesebb ügyfélszolgálat
Ez alapesetben azt jelenti, hogy minden megkeresésre reagálni kell – akkor is, ha nem a jó öreg céges e-mailre, hanem mondjuk az Instagramon keresztül érkezik, privát üzenetben. A felhasználó számára nincs különbség abban, hogy egy személynek vagy brandnek küld üzenetet, sztorira reagál, kommentel vagy Twitteren jelöl be: választ vár. Jó ötlet néhány példát a nyilvánosságban is bemutatni, mondjuk egy jól megoldott esetet képernyőfotóval kiposztolni – persze a vásárló engedélyével. Az ilyenek nagyban növelik a felhasználói bizalmat, ami középtávon bevételben mérhető, ráadásul a Sprout Social médiaügynökség szerint az innovatív brandek körében már versenyezni kell a felhasználói kérések minél teljesebb kielégítéséért.
5. Válságban a közösségi kereskedelem
A közösségi vásárlás eszközei most éppen visszaszorulnak, de a szakértők szerint ez átmeneti. A kereskedő akkor jár a legjobban, ha leköveti az egyes felületek technológiai változtatásait, de nem lép sokkal hátrébb, mint amennyire muszáj. Ahogy a Hootsuite fogalmaz a 2023-as social trendekről szóló kiadványában: a bizalomhiány a legnagyobb akadály a közösségi vásárlás további terjedése előtt. Aki ezt az akadályt áttöri, jelentős versenyelőnyre tesz szert, amit egy 10 ezres mintán elvégzett Accenture tanulmány állapít meg. Vagyis a bizalomépítés a kulcs, méghozzá ott, ahol a leginkább hiányzik: adatvédelem, visszatérítés, garancia, lassú teljesítés, információhiány.
6. UGC-creatorok, nano-influenszerek, employee advocacy
Érdekes trend az úgynevezett felhasználóitartalom-készítők megjelenése: ezek a userek nem influenszerek, hanem olyan magánemberek, akik ellenszolgáltatásért készítenek felhasználói tartalomnak látszó anyagokat. Vigyázzunk, mert Magyarországon a jogszabályok szigorúan veszik az úgynevezett testimonialokat, vagyis csak arról állíthatjuk, hogy a vásárlónk, aki tényleg az is. Egyre elterjedtebb a nagyobb márkák esetében is a nano-influenszerek használata: ezek a felhasználók kisebb követőbázissal rendelkeznek, de az engagement rátájuk lényegesen (3-4-szer) magasabb, mint a több tíz- vagy százezer követős nagy neveknek. Az employee advocacy pedig nem mást jelent, mint a saját alkalmazottak használata a cég “követeiként”. Ez a technológiai cégeknél elterjedt gyakorlat, de a kereskedelemben is meg fog jelenni.
További tippekért kattints a Kosáérérték E-kereskedelmi magazin oldalánra.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
