Rhoda Scott gyerekkorától kötődik a zene világához: lelkész édesapja New Jersey-i gyülekezetében tanult meg orgonálni, a szülei pedig maguk is játszottak a hangszeren. Amikor először a pedálra helyezte a lábát, levette a cipőjét, ez a szokása pedig a védjegyévé vált az évek során.

“Középiskolásként megtanultam a legtöbb slágert, amit a rádióban hallottam: Ray Charles, Frank Sinatra, Etta James számait. Ray Charles volt a kedvencem: imádtam a dallamait, és később élőben is volt szerencsém találkozni vele. Ha egy előadót kéne kiemelnem, ő inspirált engem a legjobban. A legmeghatározóbb mégis a templomi közeg volt, ahol a fekete zenén, a gospelen és a spirituálén nőttem fel” - meséli a női jazz úttörője, akinek a játékát a mai napig a blues- és a gospel-elemek jellegzetes fúziója határozza meg.

Rhoda mindössze 19 éves volt, amikor a templomi kórus egyik tagja először hívta meg zenélni egy együttesbe. 1962-ben már saját triót alapított, majd diplomát szerzett a Manhattani Zeneiskola zeneelmélet szakán. Fiatal, női előadóként nem úszta meg az előítéleteket: “Szembe kellett néznem azokkal a kihívásokkal, amelyek a legtöbb nőt a mai napig sújtják. Sokan nem vettek komolyan, lekezelően bántak velem, vagy épp nyomást gyakoroltak rám, hogy szexi legyek.”

Szerencsére azonban körülvették az inspiráló nők, akik segítettek megtalálni a saját hangját. 1967-ben a párizsi zenepedagógus Nadia Boulangertől tanult, aki döntő hatást gyakorolt a karrierjére. Tehetségére felfigyelt a híres jazz zenész, Count Basie is, aki meghívta a harlemi klubjába. Itt olyan ikonokkal találkozott, mint Louis Armstrong, Ella Fitzgerald, Josephine Baker vagy épp Dizzy Giloolespie.

Az évek során számos neves zenésszel együtt is dolgozott, például Thad Jones big bandjével készített felvételeket. Ma pedig már maga is a jazz-történelem része, egyúttal a szcéna megkerülhetetlen színfoltja, aki számára a következő generáció oktatása is fontos küldetés.

“A pályakezdőknek csak azt tudom tanácsolni, játsszanak minél többet és minél gyakrabban! A jam session-ök elengedhetetlenek, hogy erősödjön az improvizációs készség” - mondja, hozzátéve, maga a műfaj is változik: “A jazz nagyon sokszínűvé és nyitottá vált. Úgy gondolom, be fog kerülni a könnyűzene kategóriájába.”

Megtanulta a Nyuszi ül a fűben-t

Rhoda Scott már nem először jár Budapesten, így sok kedves élménye fűződik a magyar fővároshoz.

“Emlékszem a Kisstadionban adott koncertemre, ahol 17 ezer ember előtt léptem színpadra. Egy jazz-zenész számára ez fantasztikus eredmény! A későbbiekben játszottam nagyobb számú közönség előtt is, például jazzfesztiválokon, de a budapesti koncert nem egy fesztivál része volt, ezért is maradt nagyszerű emlék. Meghívtak egy tévéműsorba, majd néhány koncertre az Erkel Színházba, ami óriási hatással volt rám, hiszen Budapest fontos volt számomra a Kodályról folytatott tanulmányaim miatt. Ráadásul az a kiváltság ért, hogy részt vehettem egy nyári kurzuson Esztergomban, ahol elsajátíthattam a Kodály-módszert.”

Rhoda nem sokat változtat a műsorán a helyszíntől függően, mert hisz benne, hogy ha meghívják, akkor őszintén kell képviselnie magát. “A magyar koncertjeimre viszont megtanultam a Nyuszi ül a fűben-t, hogy kifejezzem az örömömet, amiért ebben a nagyszerű országban lehetek” - idézi fel a művésznő, aki szeret Budapesten barangolni: az éttermek mellett a templomokat is felfedezi, de a Budai Várban is megfordult már.

“Bízom benne, hogy a jövőben együttműködhetek helyi zenészekkel is, hiszen fontosnak tartom az ötletcserét. Az új lemezem áprilisban jelenik meg a Lady Kvartettemmel. De márciusban lesz egy budapesti koncertem is, ami nagy örömömre szolgál” - teszi hozzá.

Rhoda Scottal március 10-én, este 18 órától találkozhatunk a Dohány utcai Zsinagógában a Masters & Pieces koncerten, ahol három másik legenda, Roby Lakatos, Lisztes Jenő és a Mexicanu mellett lép színpadra.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!