(Ez az interjúnk a tavaszi Media Hungary konferencia előtt készült.)

– Lassan ötmilliárdan leszünk a Facebookon, Mark Zuckerberg legalábbis azt nyilatkozta pár hete, hogy mindent elkövet ennek érdekében. Mit gondol erről?

– Tény és való, hogy növekszik a Facebook tábor, de mivel nagyjából hárommilliárd ember él iható ivóvíz és amúgy internet nélkül, ezért az ötmilliárdot kicsit erősnek tartom egyelőre...

– Mi a véleménye a Facebookról és a WhatsAppról?

– Jó dolog, hogy összeköti az embereket.

– És mi a helyzet a hatalommal?

– A közösségi szájt algoritmusai határozzák meg, hogy kinek, hányszor, milyen bejegyzés legyen látható. Az ismerőseink, barátaink véleményére pedig különösen adunk. Ezen alapszik az egész közösségi média és marketing hatalmas sikere. Szóval nem kellene hozzá sok. Talán a Google-nak sem, bár ott nyilván a keresési találatokat kellene manipulálni.

– Meg merné csinálni a Facebook, hogy bármit is manipuláljon?

– Aligha, hiszen nem áll érdekükben, és mint például a Volkswagen esetében is láttuk: minden kiderül egyszer. Egy ilyen botrány pedig azonnal lenullázná a dollármilliárdos üzleteket. Ezek a hatalmas cégek ugyanis elképesztően jól keresnek abból, hogy érdeklődési körünket, ismerőseinket, élethelyzetünket sokszor még közeli barátainknál, hozzátartozóinknál is jobban, pontosabban ismerik, feltérképezték. Mindenki nyer most. A hirdetők szuper módon targetált reklámokat juttatnak el hozzánk, meglehetősen jó áron, különösen, ha ezek hatékonyságát nézzük. A felhasználó is örül, hiszen a szokásait ismerve kevesebb felesleges, irreleváns ajánlattal bombázzák.

– Maradjunk kicsit az 'összeesküvés-elméleti' megközelítésnél. Milyen veszélyeit látja még e hatalmas adat-koncentrációnak?

– Az Arab Tavasz forradalmai során láttuk már a közösségi platformok erejét, ám az eltelt években még sokkal-sokkal erősebb lett ez a hatás. Meggyőződésem, hogy szinte bármely ország kormányát megbuktathatná Mark Zuckerberg, ha akarná, sőt háborúkat is szíthatna.

– Azért az oroszoknál és a kínaiaknál mind a kereső, mind a közösségi oldal 'helyi' változatban működik, nem?

– Nyilvánvalóan, de éppen erről van szó. Nem véletlen, hogy az antidemokratikus országoknak eszükben sincsen kiengedni a kezükből ezt az igen erős kontrollt. Mert az nyilvánvaló, hogy a Google vagy a Facebook számos esetben visszautasította a felhasználói adatok kiadását még amerikai hatóságoknak is. Persze nem csak a felhasználókat, hanem a hatalmas hirdetési üzletüket is védik.

– Az online térben hogyan változott a közösségi oldalak szerepe az elmúlt egy-két évben?

– A Facebook minden téren kezd megkerülhetetlenné válni. Kezdetben voltak az újságok, majd a rádió, majd a tévé vette át a főszerepet. Egyre több korosztály immár nem a tévéből, mondjuk nem az esti híradóból, hanem a Facebookról tájékozódik a nagyvilág eseményeiről. Bár látványosan nő a hirdetések szerepe a közösségi térben, még mindig nagyon le vannak maradva a költés tekintetében. Egy-egy ügyfelünk már egész szép summát költ Facebook hirdetésekre, de nagyon messze vagyunk még attól, hogy a marketing büdzsék harmada vagy akár fele is ide vándoroljon, mint a tévéknél. Ez persze azért is lehet így, mert jóval kisebb összeggel lehet látványos eredményeket elérni, és ez elég a megrendelőknek. Egyelőre.

– Mondjon példát a közösségi média hatalmára.

– A minap Mark Zuckerbergtől magától kaptam egy egészen személyesnek tűnő értesítést, miszerint Barcelonában a Mobile World Congress-en tart kulcsfontosságú beszédet. Egy ilyen egyszerű értesítési üzenetbe kerülésért a vállalatok dollármilliókat lennének hajlandók fizetni. Különösen, hogy az egyéninek tűnő értesítést nyilván milliók kapták meg. Számomra félelmetes ez a lehetőség, hogy egyetlen ember ilyen sok felhasználóhoz pillanatok alatt eljuttasson egy üzenetet.

– Ezzel a közösségi médiaerővel nem csak az Iszlám Állam vagy külföldi diktátorok, de csalók is gyakorta visszaélnek, nem?

– Hogyne. Pár napja futottam bele egy fizetett posztba, amelyben az egyik mulatós celeb volt a képen és százezer forint kápét dobott egy csipketerítőre, olyasmi felirattal, hogy 'ennyit kerestem egy nap alatt, szeretnél te is ennyit keresni?'.

– Nyilván mindenki lájkolta...

– Nem csak erről van szó. A posztoló azt írta, hogy aki beírja lakcímét, annak elküldik azt, hogyan lehet ennyit keresni. Döbbenetes volt látni, hogy mintegy tízezer(!) hozzászóló kommentbe beírta a címét. Az emberi butaság határtalan. Ezt a címlistát most akár milliókért lehetne árulni az edénykészletet, gyapjútakarót és csodaszereket árusító cégeknek. A hiszékenység aranyat ér. Sajnos.

– A Facebook biztonsági beállításait is kevesen használják, nem?

– Pár éve ez nagyobb probléma volt, hogy mindenki még idegen emberek képeit, adatait is láthatta. Szerencsére változott a policy. Az alapbeállítások ma már jóval szigorúbbak, így tízből kilenc átlagfelhasználó biztonságban van. Persze én – kis túlzással – napi 24 órában használom az oldalt, de ügyelek arra, ne derüljön ki mondjuk a posztolt képekből, hogy hol lakom, hogyan élek. Sajnos az emberek egy nagy többségéből ez az óvatosság hiányzik.

– Az Apple botrányra gondol, amikor celebek meztelen képeit szerezték meg hackerek?

– Például. Igen. Azért az nonszensz, hogy valaki 123456 és hasonló 'jelszavakkal' védi készülékét, amelyen érzékeny adatait, kompromittáló képeit tárolja. De gondoljunk bele, hány millió ember meztelen és egyéb zűrös képe mehet keresztül a Facebook szerverein, melyeket csak chat során a Messengerben küldünk át. Szerencsére ezeket nem adja ki Zuckerberg, de engem már a gondolat is zavar, hogy emberek magánéletének sok milliárd képe elmegy egy amerikai cég szerverére, ahol azután valaki vagy lementi, vagy nem.

– Mi működik legjobban marketing szempontból a közösségi médiában?

– Mint már szó volt róla, az ismerősök, barátok ajánlása mindig is fontos az embernek, ez alapján szívesebben megnézem a humort, a hírt, de a terméket és/vagy szolgáltatásokat is szívesebben választok, ha ismerősöm használta, kipróbálta már. Ez a hatás fokozható a celebek, véleményvezér bloggerek bevonásával.

– Jól élnek ebből ezek a celebek?

– Persze. Amerikában van olyan blogger, aki 30-40 ezer dollárt kérhet el egyetlen Facebook posztért. Sőt, ezt meg is kapja. Soha nem volt annyira kifizetődő celebnek lenni, mint ma, a közösségi média világában, ahol csak ebből havi sokmilliós bevételt lehet összehozni. Nálunk is kifizetnek mondjuk sportszer cégek 50-100 ezer forintot azért, hogy egy celeb az őt termékükkel fotózva pózoljon. Utána nem győzik raktárkészlettel, akkora szokott lenni az igény épp azért az egy termékért.

– De könnyebb is celebbé válni, igaz?

– Nyilvánvalóan. A Youtube csatornákon hetente, sőt naponta születnek online celebek. Játékból a 12 éves lányommal is indítottunk egy Youtube csatornát bő egy éve. Ma már van amelyik videóját 60-100 ezren nézik meg. Ekkora nézettségnek még egy közepes tévécsatorna is nagyon-nagyon örülne…

Bemutatkozás:

Joanelli Tamás

– Közösségi marketing szakértő, a Be Social Kft. ügyvezetője.

– Tamás 10 éve foglalkozik online marketinggel. Az első években önállóan fejlesztette tudását, majd 2010-ben Forgács Mariannal közösen indították útjára a Be Socialt, a közösségi marketinggel foglalkozó vállalkozásukat.

– Az ügynökség folyamatosan növekedve mára közel 30 fős csapatként nyújt online marketing szolgáltatásokat ügyfeleinek, illetve a marketingmorzsak.hu és besocial.hu szakmai blogokon keresztül minden érdeklődőnek.

– Tamás szakterülete a Facebook kommunikáció, azon belül a hatékony üzleti jelenlét támogatása.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!