A szerencse, a bizonytalanság, a valószínűség és a tudás életre való hatását vizsgálta A fekete hattyú című, világsikerű könyvében Nassim Nicholas Taleb libanoni-amerikai esszéíró. E köré a tematika köré épült az idei Internet Hungary konferencia is, hiszen a médiapiac talán még sosem látott bizonytalanságokkal néz szembe a mesterséges intelligencia térnyerésével. Természetesen sok múlik azon, hogy mi emberek hogyan gondolkodunk és viselkedünk, aminek különböző módjait matematikai megközelítéssel, Taleb művéből merítve vázolta fel előadásában Mérő László matematikus.

"Az átlagos gondolkodás, az úgynevezett átlagisztán matekja a normális eloszláson, más néven Gauss-eloszláson alapul, amely Carl Friedrich Gauss német matematikus nevéhez fűződik. Ez a tudományos ismeretek szerint történő előrejelezhetőségen, kiszámíthatóságon, szóráson alapszik, például hogy egy sok nézős koncerten biztos lesz olyan személy, aki két méternél magasabb. E szerint a matek szerint közepes kockázatú dolgokat érdemes vállalni, mert a kis kockázatúak nem jövedelmezők, a nagy kockázat pedig nagy bukással járhat. Ezzel szemben az úgynevezett extremisztán ismereteink arról szólnak, hogy a dolgok kiszámíthatatlanok, mert ilyen a természetük. E szerint a matek szerint a közepes kockázatú dolgoktól kell félni, mert azokról nem lehet tudni, hogy mekkorák lesznek. Helyette sok kicsi, és néhány nagy kockázatú dolgot kell vállalni. A lényeg, hogy ebben a helyzetben, az Augustin Cauchy francia matematikus nevéhez fűződő Cauchy-eloszlás szerint nincs szórás, a lehetőségek száma végtelen" - magyarázta Mérő László, aki az átlagisztán és extremisztán összehasonlítására a felmenői életéből merített példát.

"Az apám a második világháborúban azon a vonaton volt, amely csak egy irányba szállított utasokat. Az úton rájött, hogy csak négy őr őrzi az egész vonatot, így felvetette, hogy legközelebb, amikor kiengedik őket könnyíteni magukon, támadják meg az őröket. Talán öten-tízen meghalnak közülük, de a többi szabad ember lesz. Az átlagisztán erre azt mondta, hogy ilyet nem lehet, ő viszont nem akart a biztos halálba robogni. Kibontotta a vagon fenekét, a többieknek mindenét elajándékozta, hogy csendben maradjanak, majd lecsúszott a vagon alján, a vonat átment felette, majd elindult hazafelé. A határnál aztán bevallotta, hogy szökött zsidó, de nem hittek neki és folytathatta az útját. Végül Sopronban vonatra szállt, ahol egy alvó nyilas őrmester mellett utazott. Kelenföld felé az őrmester jelzett apámnak, hogy tűnjön el. Ez mind extremisztán helyzet volt, olyan kockázatok, amelyek ha rosszul sülnek el, biztos nem éli túl. Én jó formán egy nyilasnak köszönhetem, hogy élek. Azóta is azt tapasztalom, hogy az emberek a legváratlanabb helyzetekben, a legváratlanabb emberekben találnak kooperációt" - mesélte a neves matematikus, hozzátéve, hogy a Cauchy-eloszlás kifejezetten kaotikus. Erre a háborúk a legjobb példák, amelyek szintén Cauchy-eloszlásúak, hiszen előre teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyi áldozattal járnak majd. Mint arra Mérő rámutatott, az életünkben mind a kettő, az átlagisztán és extremisztán, vagyis a Gauss- és Cauchy-eloszlás is jelen van.

"Előbbi esetében az okos embert az jellemzi, hogy előre tudja jelezni a jövőt a tudományos ismeretei alapján, a magunk fajta tanáremberek pedig technikákat csinálnak az okosságukból, hogy a kevésbé okosok is jól tudjanak működni. Extremisztánban pedig az jellemzi az okos embert, hogy tisztán látja azt, hogy a jövőt előre jelezni megközelítőleg is lehetetlen, mert matematikailag lehetetlen. Furcsa mód matematikai eszközökkel pontosan leírható, hogy mi az, ami kiszámíthatatlan. Az okosabbak mégis tudnak előre alkalmazkodni, mert konvertálható tudással rendelkeznek. Így pedig képesek meglovagolni néhány nagy hullámot, sőt arra is esélyük van, hogy számottevő saját hullámot keltsenek. Ők a pozitív fekete hattyúk, akik képesek elképzelni az elképzelhetetlent, de nem eleve lehetetlent" - zárta előadását Mérő László.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!