Van öntudatom, ha azt állítom, hogy nincs öntudatom?

Van öntudatom, ha azt állítom, hogy nincs öntudatom?
„Hérakleitosz szövegei a létünk legalapvetőbb struktúrájához kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak: Kik vagyunk mi? Mi is az ember? Mi az élet? Mi jelent a jó vagy a rossz, vannak-e egyáltalán ilyen kategóriák? A filozófia meghívás arra, hogy ezeket a kérdéseket megfogalmazzuk, és aztán válaszokat is találhassunk” – kezdte előadását Endrédy Balázs Z generációs előadó a 24. Internet Hungary konferencián.

Létünkben saját létünkre megy ki a játék

Egy 20. századi kutató, Boring azt mondta, hogy az intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek. Tehát, ha az a teszt, hogy emberek milyen gyorsan tudnak székeket egymásra tenni, akkor hirtelen kodifikálni fog az intelligencia fogalma. Más meglátások szerint az intelligenciát tekinthetjük úgy, mint egy problémamegoldási képességet. „Ilyen szempontból van intelligenciája a mesterséges intelligenciának is, hiszen a Chat GPT számos kérdésre tudja a helyes választ. Azonban az intelligenciának, vagy még inkább az intellektusnak, van egy sokkal mélyebb jelentése is. Ha a latin kifejezést vesszük szemügyre, akkor ebben benne van egyfajta megragadás és fölfogás, amiben már jelen van az öntudat, miszerint én vagyok az, aki azt az adott problémát megértem” – magyarázta Endrédy Balázd, majd hozzátette: „nem hideg számításokat végzek el, hanem amin gondolkozom, amin dilemmázom, az személyesen a létemben, az egzisztenciámban érint.”

A 20. századnak az egyik kiváló filozófusa, Weissmahr Béla arra hívja fel a figyelmünket, hogy nincsen értékközömbös emberi megismerés. A szakember rögtön egy példával is szemléltette az állítást: „Képzeljék el, hogy nyáron egy hétre Ibizára szeretnének menni, hogy ott kipihenjék az Internet Hungary konferenciának a fáradalmait és az egész évnek a terheit. Közben egy közeli hozzátartozójuk éppen beteg lesz, és arra lenne szüksége, hogy inkább otthon maradjanak, és őt ápolják. Ekkor gondolkodóba esnek, hogy milyen döntést hozzanak meg. Ez nem egy tőlünk független hideg számítás, amit elvégzünk, és akkor kijön hogy x egyenlő negyvenkettő, hanem ez egy olyan gondolkodás és megismerés, ami aztán az egész lényünket érinti. Az emberi megismerésben van egy önvonatkozás, egy erkölcsi dilemma, hogy az egyes helyzet hogyan fogja a személyt érinteni.”

Heidegger a „Lét és idő” című munkájában azt írja, hogy „Létünkben saját létünkre megy ki a játék”. Endrédy Balázs előadásában kifejtette, hogy ez szintén megmutatja, hogy nem csak hidegen vagyunk benne a létben. Az a végesség, ami az életünket meghatározza és keretezi, valójában minden egyes pillanatunkat érinti. „Heideggernek egy másik izgalmas megállapítása a „Lét és időben” az, hogy amikor az ember benne van a létben, akkor folyamatosan találkozik gondokkal. A filozófusnak megmutatták, hogy a magyar gondolkodás szóban benne van a „gond”, és a beszámolók szerint ez teljesen lenyűgözte őt” – mesélte a szakember. Hozzátette: „Azt is megfogalmazhatjuk, hogy azért gondolkodunk, mert gondunk, személyes elakadásunk, útkeresésünk van, és ez sarkall minket a gondolkodásra.”

Mit jelent az emberi öntudat?

„Ha elkésünk a munkahelyünkről, akkor megfogalmazzuk, hogy „hú hát most kicsit én szégyellem magamat”. Ebben a mondatban kétszer is benne vagyunk, egyrészt az elején mint „én”, másrészt pedig mint „magam”. Ha ebből egy sematikus ábrát szeretnék készíteni, akkor egy kört rajzolhatunk rá hogy ott van az „én”, továbbá ott van a „magam”. Ezt csúnyábban úgy lehet mondani, hogy transzcendentális meg empirikus én” – kezdte a gondolatot Endrédy Balázs, majd elmagyarázta, hogy az előbbi a rátekintő én részt, míg az empirikus a vizsgált én részt jelenti.
„Amikor én önmagamra rátekintek, hogy „hú hát az éjjel nehezen aludtam, mert kemény volt a matrac”, akkor nem válik teljesen szét a vizsgált és a vizsgáló” – mutatta be a szakember a fenti állítást egy példán keresztül, majd az alábbi gondolatokkal egészítette ki: „Nyilván a vizsgálót is érintik a nehéz alvásból jövő következmények, tehát itt van egy egybeesése és ugyanakkor különválása is az öntudatnak. Ez egy nagyon különleges kettős egység, ami azt jelenti, hogy az emberben van valami feltétlen. Az ember nem csak mások által, másoknak kiszolgáltatva létezik, képes arra, hogy meghatározza önmagát, és irányokat is szabjon magának.”

Endrédy Balázs előadását azzal a gondolattal zárta, hogy ha valaki azt mondaná, hogy neki igazából nincs is öntudata, valójában éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Hiszen a „nekem nincs is öntudatom” kijelentés már önmagában feltételezi, hogy a személy átvizsgálta magát, és megállapított egy olyan gondolatot, ami kifejezi, hogy igenis van öntudata.

Az Internet Hungary-ről készült összeállításunkat alább tekintheti meg:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szuchy Brigitta

Az írás, a szavak formálása, gondolatok és érzések átadása gyermekkorom óta a szenvedélyem. Tanulmányaimat éppen ezért Kommunikáció és médiatudomány szakirányon végeztem a Szent István Egyetemen (BA) …