„A történelem az élet tanítómestere” - idézte Litkai Gergely Cicero "De Oratore" (A szónokról) című művéből, hangsúlyozva, hogy a história nem csupán a múlt eseményeit, hanem azok írott formában való megörökítését is jelenti. „A történetírás az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete” – tette hozzá. Rávilágított arra, hogy a történetírás képes formálni a jelenről alkotott gondolkodásunkat, ha valóban jó forrásokat olvasunk. Az előadás során a humorista több olyan könyvet is említett, amelyek történetírási szempontból érdekesek, és segíthetnek jobban megérteni a múlt és a jelen közötti összefüggéseket. „A Klíma és társadalom Európában egy klimatológiai könyv, ami történelmi forrásokból próbálja összetenni az elmúlt ezer éve eseményeit Európában.”

Litkai a körmenetek történetéről is mesélt, kiemelve, hogy Spanyolországban a városi tanács irányítása alatt álltak, amelyek célja az esőért és jobb időjárásért való könyörgés volt. Ezek a könyörgő körmenetek, vagyis rogációk, már a középkor óta léteztek, és még az 1990-es években is megtartották őket Sevillában. Az események hatékonysága azonban megkérdőjelezhető volt, hiszen az esőért való imádkozás nem hozott valódi eredményeket. A körmenetek egyfajta szokássá váltak, amely a középkori hagyományokat idézi, de a modern kor ESG értékeivel is párhuzamba állíthatók.

Az elődó felhívta a figyelmet arra, hogy a természeti erők a történelem alakulásában is döntő szerepet játszanak. Erre jó példa az Armanda története, aminek a hadműveleteit kritikusan befolyásolta a jet stream, azaz a magas légkörben található erős széláramlat. A spanyol hadihajók számára kedvezőtlenül alakult a helyzet, mivel a jet stream hiánya miatt nem tudtak gyorsan eljutni Angliába. A szél irányának és sebességének változása viharokat okozott, amelyek miatt a flottának esélye sem volt a túlérésre. A történelmi események és a környezeti tényezők kapcsolata tovább bonyolódik az 1783-as izlandi vulkánkitörés következményeivel. „Ennek a "száraz ködnek" brutális hatásai voltak a mezőgazdaságra, amelynek következményei több szempontból is hozzájárultak a francia forradalom kitöréséhez” – hangsúlyozta az előadó, aki a technológiai fejlődés hatásait is megvizsgálta. „Az ipari forradalom nem arról szólt, hogy mindenkinek jobb lett, hanem arról, hogy az embereket a gyárakba kényszerítette. Az első angliai munkajogi szabályozás az volt, hogy a gyerekeknek csupán kilenc órát kellett dolgozniuk. Micsoda felvilágosultság, ugye?” – tette hozzá ironikusan. A humorista figyelmeztetett arra is, hogy a mesterséges intelligenciának hasonló következményei lehetnek, hiszen nem biztos, hogy a munkások élete jobbá válik; a médiatulajdonosok és a globális cégek fognak jól élni, miközben sokan elveszítik a munkájukat.

Litkai Gergely előadásában Jared Diamond „Zűrzavar” című könyvéről is beszélt. Rámutatott, hogy „az egyéni megküzdési módok nagyon hasonlóak ahhoz, ahogy egyes nemzeteknek is meg kell küzdeniük a problémáikkal.” Kiemelte: "El kell ismernünk először, hogy válságban vagyunk, el kell ismerni a nemzeti felelősséget ebben, hogy mi mint nemzet tehetünk erről. A legfontosabb pedig a szelektív adaptáció. Ne próbáljunk meg minden problémát egyszerre megoldani, hanem szakaszoljuk le, mindig csak az adott problémával foglalkozzunk, és csak miután megoldottuk, akkor térjünk át a többi feladatra.”

A Marshall-segély vagy Japán és Chile története is azt mutatja, hogy a pénzügyi segítség, ha megfelelően használjuk fel, komoly előrelépést jelenthet. „Ez különösen fontos most, a klímakatasztrófa árnyékában, amikor a jó gyakorlatok átadása létfontosságú. A nemzettudat és az őszinte önértékelés pedig segíthet felismerni, ha kudarcot vallunk, és továbblépni. A történelem tanulságaiból építkezve sokkal sikeresebbek lehetünk a jövő kihívásaival szemben” – zárta előadását.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!