Kiderült, hogy e stratégiák közül egyik sem kifejezetten pontos. 2010 júniusában a kutatók 220 ezer felhasználó Facebook posztjait követték, miközben arra voltak kíváncsiak, a szerzők szerint hány ismerősük látta az állapotfrissítéseiket. Átlagosan úgy tippeltek a résztvevők, hogy a „közönségük” a valós méret 27 százaléka – írja a Fastcompany.com.

„A visszajelzés nélküli posztokra” a tanulmány szerzői szintén találtak magyarázatot, mint a felhasználók folyamatos alulbecslését: „Talán kényelmesebb azt hinni, hogy senki sem látta a bejegyzést, mint azt, hogy sokan látták, de senki sem kedvelte.”

A további magyarázatok között szerepel, hogy a felhasználók arra alapozva számolnak becsléseket, hogy kiket látnak Facebookon nem számítva azokat, akik elolvassák a posztokat, de nem reagálnak azokra; és ott van még a nem ismert kritérium, amelyet a Facebook annak meghatározására használ, mi jelenik meg az ismerősök hírfolyamaiban. A tanulmány azt találta, hogy nincs egyértelmű mód megjósolni a közönség nagyságát a lájkok, kommentek vagy az ismerősök számából kiindulva.

A legtöbb Facebook felhasználó azonban nem feltétlenül lenne kétségbeesve, ha megtudnák, hogy több embert érnek el, mint amennyit tippeltek. A tanulmány résztvevőinek mindössze 3 százaléka akart kisebb közönséget, mint amennyit elképzeltek maguknak, míg a felük nagyobbat. Egy másik felük elégedett volt a közönségével.

Ám miután közösségi média tevékenységünket részben az alapján végezzük, hogy milyen közönséget képzelünk el a tartalmunk számára, fontos lehet megérteni, hogy a vizionált közönség gyakran kisebb, mint a valóságos.

Ahogyan a tanulmány szerzői írják: „Egy közösségi oldalra való posztolás olyan, mint a függöny mögül beszélni egy közönséghez. A közönség láthatatlan marad a felhasználó számára: míg a meghívottak listája ismert, a valós résztvevők száma nem.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!