Rímdráma Básti Julival, Tompos Kátyával és Fehér Tiborral

Rímdráma Básti Julival, Tompos Kátyával és Fehér Tiborral
Romhányi József születésének 100. évfordulója alkalmából, 2021. március 6-án szombaton este 7-kor az ország egész területéről megtekinthetjük az új bemutatót.

„Nehéz felfogni ép észnek, de egy vámpír számára a nyak csak egy étkészlet. Nappal a szeme kábán csukva, és meg se moccan az ádámcsutka, de ha felvirrad az sötétség homálya, tagjait szerteszét dobálja, és mozgását a denevérről mintázva, elszáll... a színházba! Ez nem holmi tévedés, vagy álhír, valóban erre jár a vámpír, tanú minden nézőben végződő szempár: vérszívóra koncentrál a Centrál” - olvashatjuk a darab írója, Philiph István kifejezetten a Centrál Színház bemutatójára írt ajánlóját.

1984-ben két angolszakos bölcsészhallgató, önképzőköri buzgalomból zenés játékokat kezdett írni a maguk és évfolyamtársaik szórakoztatásra. A Romhányi tanítvány Philiph Istváné a szöveg, Bárány Ferenc pedig a zongorát verte és ontotta a dalokat, csupa "ezt már hallottam valahol" dallamot. Így születtek meg a Walesi bárdolatlanok és A Vérszipoly című darabok.

Romhányi József születésének 100. évfordulója (március 8.) alkalmából, 2021. március 6-án, szombaton este 7-kor tartja a Centrál Színház A Vérszipoly online bemutatóját, mely a https://www.centralszinhaz.hu honlapról az ország egész területéről elérhető lesz. Az ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma Seholsincs országban játszódik, félkegyelmű grófok, melléküzemági bunkó és a rémirodalom főhősei: boszorkány és vámpír a szereplők. És persze főszerepben a nő, a kielégíthetetlen feleség, a fehérmájú grófnő - Tompos Kátya briliáns alakításában -, akinek fixa ideája, hogy vágyait egy vámpír elégítené ki a legjobban. Az öregecske gróf a problémát egy álvámpír felbérlésével orvosolná, akit a tervek szerint a helyi téesz egyik parasztja „alakítaná”, ám ekkor színre lép az igazi vámpír.... A két szerző vagy harminc évvel megelőzte korát. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot.

„Először az Egyetemi Színpadon rendeztem meg a darabot, majd a zajos sikert 1986-ban a Pince Színház-i bemutató követte. Én az első 50 előadásért vállaltam felelősséget, ahol Novák Eszter volt mellettem a koreográfus. A darab, mint a népköltészet darabjai, kiirthatatlan, valahol mindig játszák. Azóta sokszor felmerült bennem, mint ötlet, most a COVID adta meg a végső lökést, hogy újra rendezzem ezt a "zenés rímdrámát". Fércmű, vagy zseniális telitalálat, az Übü Királyhoz hasonlóan ezt csak az idő és a nézők döntik el. Én nem menekülhettem előle” - nyilatkozta az előadás rendezője, Puskás Tamás.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!