"Először 14 éves koromban támadt az a kósza gondolatom, hogy a sakk több mint egy szimpla játék a sakkozók között” – kezdte előadását Szabó Krisztián, nemzetközi sakknagy-mester. A párhuzam az üzleti élettel adja magát: egy versenypiacon minden döntés ellenlépéseket von maga után. “A sakk a stratégia és a verseny játéka, a táblán minden lépésnek következménye van. Ilyenkor azonban nem az erősebb nyer, hanem az, aki átgondoltabban játszik.”

Szabó nemcsak elméletben beszélt a stratégiai gondolkodás üzleti alkalma-zásáról: évek óta tart képzéseket cégeknek, köztük a Google-nek is. "Azok a csapatok sokkal dinamikusabban dolgoznak, amelyek elsajátították a nem lineáris gondolkodást" – emelte ki.

Egy brit kutatás szerint például azok az iskolások, akiknek heti néhány óra sakkot tartottak a matek helyett, fél év alatt 30 százalékkal javítottak az eredményeiken - nemcsak matekból, hanem minden tárgyból. Ez igazolja, hogy a stratégiai gondolkodás módszertant ad a gondolkodáshoz.

A nagymester a sakkban kevésbé jártas nézőket is bevonta a játék világába: ismertette a tábla logikáját, a figurák értékét és szerepét is. Ezen keresztül építette fel üzleti példáit: a vezér 9 pontot ér, a huszár 3-at, a gya-logok pedig csak 1-et, de adott esetben akár vezérré is válhatnak. A meta-fora világos: bármelyik pozícióból lehet előrelépni, ha megfelelő gondol-kodás, időzítés és stratégia társul hozzá.

Gondolkodj az ellenfeled fejével!

“A sakk és az üzlet legfontosabb közös tanulsága: nem elég saját a lépés-einket megtervezni, azt is tudnunk kell, mire készül a másik! A sakkban és az üzletben is az nyer, aki képes az ellenfél fejével gondolkodni” - emelte ki az előadó." Ez a képesség a stratégiai tervezés alapja, legyen szó termék-bevezetésről, piaci pozícionálásról vagy versenytárs-elemzésről.

Szabó Krisztián három szakaszra bontotta a sakkjátszmát: a megnyitás (be-lépés a piacra), a középjáték (verseny és manőverek), valamint a végjáték (hatékonyság, optimalizáció).

“A kezdeti pozíció fontos, de nem dönt mindenről. Ezzel szemben a végjátékban már kevés bábuval, de rengeteg lehetőséggel dolgozunk. Ilyenkor is lényeges a higgadtság, és a tévhittel ellentétben nem érdemes gyorsan lépni” - tette hozzá. Ezek után konkrét példákon keresztül szemlél-tette, hogyan lehet vesztes állásból is győzelemre vinni a játszmát, ha valaki kreatívan és előrelátóan játszik.

A sakk tehát nem csupán játék, hanem a hosszú távú gondolkodás, az al-kalmazkodás és a rugalmasság egyik legjobb iskolája. "Nem a pillanatnyi helyzetet kell uralni, hanem a játszmát megnyerni!” - hívta fel rá a figyelmet Szabó Krisztián. És aki a stratégiában mesterré válik, az az életben is kevesebbet hibázik majd.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!