Az idei Internet Hungary egy trilógia befejező része, kezdte Csermely Ákos az előadását. 
Az első rész, a tavaly októberi Internet Hungary konferencia, a tudományos és isteni teremntés mentén vizsgálta meg a hazai versenypiaci, kereskedlemi és marketing piacokat. 
Címe: "A paradicsom másik oldala" címet viselte.

A trilógia második része a tavaszi Digital-Media Hungary címe a "Magunknak teremtett állapotok" volt – amikor a teremtett világot vettük górcső alá, természetesen szigorúan versenypiaci szempontok alapján, hangsúlyozta előadásában Ákos.

ÉS akkor nézzük a harmadik, és egyben befejező részt: 
Jól mutatja a klímaválság, hogy ez a hozzáállás hová vezet. Az egyre gyorsuló világot és népességez, akár csak a kognitív forradalom óta, csakis a fikciók tudják összetartani – lehet ez a mesterséges intelligencia, a metaverzum vagy az ősközösségek hiedelmei – fogalmazott Csermely Ákos főszervező a 24. Internet Hungary konferenciaindító előadásán.

70 ezer éve indult a kognitív forradalom, amikor az emberek mindennapi működése egyre inkább a közösségekre épült, hiszen vadászni, de még inkább mezőgazdasági munkát végezni csakis együttműködésre építve lehetett. A képzelet és a szervezés oda vezetett, hogy az ember egyedüli élőlényként a környezetét radikálisan át tudta alakítani. Csakhogy nem csak a munkaszervezés eszköze lett az ehhez szükséges nyelv, hanem új történeteket, meséket lehetett kitalálni – és így teremtődött meg az emberiség valóságtól elszakadt saját képzelt világa.

A képzelet szüleménye az istenségek, törvények világa, amelyek nem kézzelfoghatók. Az elképzelt világok egyre nagyobb teret nyertek az ókori civilizációkban, majd a 18. század ipari forradalma szinte felrobbanó gyorsaságra kapcsolta a fejlődést.

Az ipar mellett megjelent a bankárok, a nemzetközi pénzügyek és a globalizáció világa, összekapcsolódtak a világ városai, országai. A számítógép, de különösen az internet még inkább közel hozta a világot, még inkább összekapcsolódtak az emberek és a gazdaság – miközben egyre inkább egy elképzelt virtuális térbe is költözött.

A web 2.0 hozta el az interaktivitást a digitális világban. 2010-ben Csermely Ákos még azt akarta bebizonyítani, hogy az interneten 3,5 millió embert el lehet érni – ma nem sokkal később nem lehet kérdés, hogy szinte mindenki online van.

Manapság a mesterséges intelligenciáról gondolják a legtöbben, hogy a legnagyobb hatással lesz a jövőnk, a világaink átalakítására, de a metaverzum a kripto, a web 3.0 is ilyen trendeknek indultak. Mindez a társadalom, a gazdaság, a versenypiac, a marketing, a kereskedelem, a HR és a média világára mind biztosan ki fog hatni. A konferencia pedig abban segít, hogy a mázon túl, a gyakorlatban ezekre a területekre milyen hatásai lesznek a változásoknak, hogyan fog tovább gyorsulva változni világunk, és erre hogyan kell reagálni.

A konferebncia a hét fő terület változásait hét ív alapján lehet figyelemmel kísérni.
Vizsgált területek tehát: Társadalom - Gazdaság - Versenypiac - Kereskedelem - Marketing - HR - Média.

A konferencia hét íve: I. Globalizáció/deglobalizáció II. Lassuló fogyasztói társadalom
III. A különböző generációk különböző szocializációjának megjelenése az attitűdökben
IV. szilánkosodó kereskedelem, marketing és média V. mesterséges intelligencia
VI: (nem-) növekedés és (nem-) fenntarthatóság VII. az átalakulsra kényszerített kapitalizmus

Az egyik ilyen a (de)globalizáció folyamata, annak kihatása a mindennapi munkára és döntéshozatalra. A 2008/2009-es gazdasági válság és a COVID-19 volt a legnagyobb hatással erre a folyamatra, de a Szuezi-csatornán keresztbeállt konténerszállító hajó és a fokozódó kereskedelmi háború is kihatással van erre. Felélénkültek azok a kérdések, hogyha a világ chipgyártásának java része egyetlen szigeten, Tajvanon van, az milyen ellátási kockázatokat jelent. Egyre inkább a racionalizálódás látszik a jövő megoldásának, terjedésének.

A fogyasztási folyamatok is nagy átalakulás előtt állnak. A Z-generáció ma már jóval kisebb számú, mint elődeik, de ennél nagyobb hatású, hogy kevésbé akarnak birtokolni, inkább a szolgáltatásokra nyitott. Mindez lassuló fogyasztói társadalmat vetít előre, amire a marketingnek és a médiának reagálnia kell – megoldás lehet a regionális, hazai piacok erősebb védelme.

A generációk attitűdváltozásai is egyre felértékelődnek. A marketingnek reagálni kell arra, hogy az idősebbek teszik ki a fogyasztói csoportok egyre nagyobb részét. Ehhez képest még mindig a 18-49/59 éves fogyasztókat helyezik központba a vállalatok – pedig akár a 60-as, 70-es korosztály is aktív lehet ma még. Sokkal fontosabb lehet az emóciók, az életviteli szokások középpontba állítása.

Mindez együtt jár a média szilánkosodásával: a Panormát még 4,5 millióan nézték, a Friderikusz showt 6 millióan. Egyetlen műsort! 1996-ban másfél milliós tévés nézettség olyan kicsi volt, hogy nem akartak a hirdetők szóba állni – ma van 128 magyar nyelvű tévécsatorna. Erre jön még rengeteg rádió, szinte végeláthatatlan podcast. Ez utóbbi viszont kiválóan kereshető média, ahogy az OTT és a VOD is! A tömegmédiának közönsége van, a tömeges médiának pedig közössége. A minősége alakul át az új, célzottan keresett és figyelt médiatermékeknek. Mindez oda vezet, hogy ma már nincsen olyan igazán szükség a hagyományos médiára.

A vállalatok ma már közvetlenül érik el a fogyasztókat. De nem az elérés lesz a kulcs, hanem a befolyásolási képesség kap kiemelt szerepet. És hogy milyen szerepe lesz mindebben a mesterséges intelligenciának? Talán sokkal kevesebb, mint várnánk… Hiszen ezek nem intelligenciák, hanem öntanuló algoritmusok, aminek működése a betanítástól, a paraméterezéstől függ. A kreativitás, az intuíció, a tanulás az ember kiváltsága marad.

Nem a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem megfelelő szabályozás kell. Az embereknek is alkalmazkodni kell ehhez, nem szabad hagyni, hogy a gyermekeink a 140 karakteres üzeneteken, a globálisok által adott kész válaszokon nőjenek kell, hanem szépirodalmat kell olvasni, meg kell ismerni a világot, a fizikától a művészetekig – aki ilyen tudásra tesz szert, arra nem jelent veszélyt a deep machine learning – mert igazából ez van feljövőben, nem a mestereséges intelligencia.

A legnagyobb kihívás azonban a fenntarthatóság kérdés lesz, hiszen egyre inkább látszik, hogy csakis a növekedés megállításával lehet a világ fennmaradását segíteni. Ha nem sikerül nekünk megváltoztatni a kapitalizmust, akkor is át fog alakulni. Mindez a gazdaság, a vállalatok működését alapjaiban fogják átalakítani – és erre nem lehet elég korán készülni.

A sokasodó kihívásra a gyorsuló világban egyre több improvizációval és szaktudással lehet csak jó válaszokat adni. De ki fog majd tudni jó improvizálni? Ahogy Szakcsi-Lakatos Béla erről kifejtette, csakis sok gyakorlással és tanulással lehet valaki jó improvizátor. Ezt a tanulást segíti az Internet Hungary konferencia.
Az itt elhangzótokról pedig a következő napokban, hetekben számos cikk és összefoglaló fog a Digital Hungary felületein megjelenni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!