Miért játszanak az állatok?

Az evolúciós biológia szemszögéből nézve a játék nem csupán szórakozás, hanem egy komplex, több szinten ható viselkedésforma. Az állatoknál, különösen az emlősöknél és a madaraknál fontos szerepet játszik a túléléshez szükséges készségek fejlesztésében. A fiatal ragadozók, mint például az oroszlánkölykök, a vadászati technikákat gyakorolják játék közben, míg a zsákmányállatok, például az őzek, menekülési stratégiákat fejlesztenek. Ez a "játéktanulás" a későbbi életben előnyt jelenthet, amikor valódi veszélyekkel kell szembenézni.

Csányi Vilmos etológus kutatásai során kimutatta, hogy a játék nem csupán fizikai tevékenység, hanem szociális funkcióval is bír. A fiatal állatok a játék során megtanulják a csoportdinamikát és a társas hierarchiát, valamint erősítik a csoportkohéziót. Ezek az interakciók kulcsfontosságúak a szociális állatok, például a kutyák számára. "A kutyák szőrös gyerekek" című könyv szerzője szerint a kutyák játék közben is kommunikálnak egymással, tanulnak egymástól, és ezáltal szorosabb köteléket alakítanak ki.

"A fajok egyedeinek szükségük van arra, hogy valamilyen módon megértsék egymást, egymással kommunikálni tudjanak, azaz információt tudjanak cserélni. Ez jelrendszerek segítségével történik, melyek közvetlenül az adott helyzethez igazodnak, és adott szituációra vonatkoznak" – fogalmazott Dr. Schindler Nikolett, a Főnix Pet-Well tulajdonosa és állatorvosa, majd hozzátette, hogy ezek a játék közbeni jelzések finomak, ám létfontosságúak. "A kommunikációnak különféle fajtái vannak, történhet például szaganyagok (feromonok) segítségével. Ezek a szagok az egyedfelismerést, a kölykök gondozását, vagy akár a veszélyjelzést is szolgálják. Az akusztikus kommunikáció a hangadásra és a hallásra épül, ebből következik, hogy fejlett hallószervek szükségesek hozzá. Taktilis kommunikáció során pedig fizikai kontaktust létesítenek egymással az állatok.”

Ez a kommunikáció segíti az egyedeket a játék során abban, hogy megértsék egymást, és egyúttal fejleszti az interakciós készségeiket. A kutyák például a testbeszédükkel, mint a "játékra hívás" gesztusával – amikor a kutya mellső lábaira ereszkedik, csóválja a farkát, és ugrándozni kezd – egyértelműen kifejezik szándékaikat mások felé.

Az emberek játékának pszichológiája

Az embereknél a játék motivációi hasonlóak, de összetettebbek. Az emberi játék a kíváncsiságból, az örömszerzésből és a tanulás vágyából fakad. Már egészen kis kortól kezdve a gyermekek játékosan fedezik fel a világot, építőjátékokkal, szerepjátékokkal és társasjátékokkal fejlesztik kognitív és szociális készségeiket.

Kitanics Márk pszichológus szerint a gyerekek a játék révén nemcsak fizikai és kognitív, hanem szociális készségeiket is fejlesztik. "A gyerekek az óvodában, amikor játszanak, szociális helyzetüket is érvényre tudják juttatni mások visszajelzése alapján. Például egy gyerek a társas játékok kapcsán megtanulja, hogy a domináns viselkedés, vagy éppen az együttműködés mennyire hatékony, ami segíti őt a társas funkciók gyakorlásában" – fogalmazott.

Ez a szociális tanulás kulcsfontosságú a gyermekek számára, hogy megértsék a társas együttélési szabályokat, és később könnyebben beilleszkedjenek a közösségekbe.

Jaak Panksepp neuropszichológus kutatásai szerint a játék nemcsak tanulási, hanem örömforrás is, amely a mentális egészség szempontjából rendkívül fontos. A játék során felszabaduló boldogsághormonok, mint a dopamin, hozzájárulnak az érzelmi stabilitás fenntartásához, segítenek a stresszoldásban, és elősegítik az érzelmi jólétet. Ezért a játék a felnőttek számára is elengedhetetlen a mentális egészség megőrzésében.

"Ha a játék és a társas interakció valakinek kimarad az életéből, szociális Mauglivá válhat. Nincsenek visszajelzései, nem tudja megfelelően értékelni a társas közegben zajló kommunikációt, és problémái lehetnek a társadalomba való beilleszkedéssel" – hangsúlyozta Kitanics Márk.

Összességében elmondható, hogy a játék mind az emberek, mind az állatok esetében alapvető fontosságú. Fejleszti a fizikai, szociális és kognitív képességeket, erősíti a kommunikációs készségeket, és hozzájárul a mentális jóléthez. Az ösztönök és készségek gyakorlása mellett a játék az élet örömteli része is, amely segít mind az embereknek, mind az állatoknak a társas közösségekben való boldogulásban.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!