Szomolányi Katalin előadását a Z generáció környezettudatosságáról és a fenntarthatósághoz kapcsolódó viszonyuk ténymegállapításaival kezdte, mely szerint az aggódásuk évről évre nő. „2023-ról 2024-re 8 százalékponttal nőtt az aggodalmuk a vizek szennyezése miatt, a műanyag hulladék miatt pedig 10 százalékponttal” – emelte ki. Ez a generáció fokozott figyelmet szentel a környezetvédelem kérdésének, de nem csupán ebben az aspektusban érzékenyek, mivel három jelentős krízist éltek meg eddig: a klímaváltozást, a gazdasági nehézségeket és a társadalmi válságokat.
Az előadás során szó esett arról is, hogy a Z generáció milyen jövőbeni globális problémákkal szembesül majd. Szomolányi Katalin elmondta, hogy 2030-ra, amikor a Z generáció tagjai 20-34 évesek lesznek, az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal emelkedhet, és a Föld lakossága elérheti a 8 milliárd főt. "Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-re a globálisátlag hőmérséklet 2 Celsius-fokkal is emelkedhet, a tengeri szintemelkedés elérheti a 35-40 cm-t. A vízkészlethiány érintettsége pedig a 220 millió főt is elérheti” – fogalmazott az előadó.
A fiatalok prioritásairól szólva Szomolányi megemlítette a PwC globális kutatását, melyben azt kérdezték a Z generáció tagjait, hogy melyek számukra a kiemelt fenntartható fejlődési célok. "Ami nagyon érdekes számomra, hogy a top 5 prioritásban a tiszta víz és alapvető köztisztaság, a minőségi oktatás, az egészség és jóllét, valamint az éhezés megszüntetése, bárhol is vagyunk a világban, benne van a Z generáció számára. Ugyanakkor, míg Magyarországon az éghajlat fenntartásával szembeni fellépés az első, addig globálisan nézve ez kimarad az ötből" - értékelte az eredményeket a szakember.
Az előadó beszélt arról is, hogy a Z generáció tagjai idealisták, de közben ellentmondásokkal is küzdenek: „A fenntarthatóság iránt lelkesek, de mégis sokan fast fashion fogyasztók. Egyrészt szeretnének fenntartható termékeket vásárolni, de a magasabb ár sokszor akadályt jelent, így számukra ez egy komoly dilemma.” Ráadásul erre a generációra kifejezetten jellemző a klímaszorongás is. „Ez a generáció a digitális világban nőtt fel, ami elidegeníti őket a természettől. A természet azonban rengeteget tud visszaadni az embernek, és segíthet a szorongás leküzdésében, míg a kütyük ezt kevésbé tudják megoldani” – hívta fel a figyelmet.
Zárásként javaslatott tett arra is, hogy a cégeknek hogyan érdemes kommunikálniuk a Z generációval fenntarthatósági kérdésekben: „Hitelesen, röviden és tömören kell kommunikálni. Rá kell mutatni, hogy a termékek és szolgáltatások milyen hatással vannak a környezetre, de anélkül, hogy zöldre festésnek tűnne.” Hozzátette, hogy a cégek akkor számíthatnak lojalitásra a fiataloktól, ha az ő valós problémáikra és szorongásaikra adnak megoldásokat.
Az Internet Hungary esemnyzt bemutató összefoglalóvideó:
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!