Mennyire értjük a chatbotok világát?

Mennyire értjük a chatbotok világát?
A Neticle Technologies segítségével készített sorozatunkban a legaktuálisabb, legforróbb technológiai trendeket vizsgáljuk a web szemével. Az online közzétett bejegyzések alapján keressük a választ arra, mennyire ismerjük és értjük az egyes újdonságokat, milyen online visszhang jellemzi őket, mivel képesek leginkább felkelteni az érdeklődésünket és mitől tartunk velük kapcsolatban. Most, elsőként a chatbotokat vettük górcső alá.

Nem csak beszélgetünk velük, de beszélünk is róluk – a 2016. április 1. és 2017. március 31. között eltelt egy évben a Neticle médiamonitoring rendszerének adatai alapján 881 bejegyzésben esett szó chatbotokról a publikus magyar weben, melyek alapvetően pozitív hozzáállásról tanúskodnak. A nagyszámú objektív, semleges bejegyzés mellett, a megfogalmazott írások 18 százaléka kifejezetten pozitívan, lelkesen, az újdonságot üdvözölve fogalmazódott meg, míg csupán az említések 4 százaléka fejezett aggályokat vagy negatív véleményt.




És amiért izgatottak és pozitívak vagyunk

A pozitív vélemények jelentős része egyszerűen az új technológiák, a szerethető érdekességek és a lendületes technológiai fejlődés iránti lelkesedésből fakad. Másrészt az egyéni, kreatív, hasznos felhasználási megoldások azok, amelyek képesek felkelteni az érdeklődésünket, amelyeken keresztül meglátjuk az értéküket, amelyek miatt elismerően beszélünk róluk. Ez utóbbira nagyon jó példa volt, amikor felröppent a hír, hogy egy 20 éves stanfordi diák chatbotja politikaimenedék-kérelmek kitöltésében segíti a menekülteket. De ugyanígy az is pozitív véleményhullámot indított, amikor a Cebiten egy chatbot segítette a látogatók tájékozódását, vagy amikor a MOL- csoport toborzástámogatási céllal a fiatalok megszólítására vetett be chatbot. Persze nem minden a komolyságról szólt, a rendszer kicselezése, a chatbotokkal való trollkodás, viccelődés is olyasmit jelentett, amiről sokan jókedvvel, pozitívan írtak – akárcsak ebben a social media posztban: „Tök jó az Index. hu Messengeres chatbotja, még trollkodni is lehet vele.”

Amiért szkeptikusak vagyunk
A negatív véleményekben egyaránt felmerülnek a jelenlegi chatbotok tökéletlensége („nekem is ez a bajom: nincs emlékezetük”), egyesek szerinti feleslegessége („többségében használhatatlanok”) és marketinges eszközként való erőszakossága („tolja a kéretlen reklámokat az arcunkba”) nyomán megfogalmazott kritikák. Az afelett érzett félelem is többször megfogalmazásra került, hogy a chat robotok alkalmazása munkahelyek megszüntetéséhez vezethet („lenyelik reggelire a hús és vér ügyfélszolgálatosokat és minket”). Végül a rosszindulatú felhasználásuk lehetősége („vannak olyanok, amiket kifejezetten az emberek megtévesztésére fejlesztenek”) is erős negatív érzéseket váltott ki.

Kifejezetten rontott a chatbotok reputációján az a hír is, miszerint a Microsoft mesterséges intelligencia chatbotját sikerült rasszistává, zsidó- és feministagyűlölővé, szexőrültté változtatni – vagyis megtanítani arra, hogy ilyen jellegű megjegyzéseket tegyen. Többen kifejezetten komoly veszélyt láttak ebben, bár azt is érdemes látni, hogy kárörvendő vagy egyszerűen az egészet sötét, de jó viccnek látó bejegyzésekből ugyanúgy nem volt hiány.

És ha chatbotok, akkor...

Megvizsgáltuk azt is, hogy tipikusan milyen témákat emlegetünk a chatbotok kapcsán, milyen kontextusban beszélünk róluk, és mindezt jellegzetesen milyen szájízzel. A legtöbbször a különböző fejlesztésekről esett szó, de kutatások, applikációk és chatbotok mögött futó programok is gyakran előtérbe kerültek, ugyanúgy, de felhasználói oldalról közelítő bejegyzések, a felhasználói élménnyel foglalkozó bejegyzések is születtek. Látványosan gyakran beszéltünk a chatbotok ügyfélszolgálatokhoz kapcsolódó szerepéről, hiszen ezen a téren már most is egyértelmű, hogyan és milyen formában hasznosíthatók, valamint egyelőre leginkább az ügyfélszolgálatos munkák kiváltójaként tekintünk rájuk. A chatbotokról szóló bejegyzésekben a leggyakoribb témaként a Facebook jelent meg, hiszen itthon leginkább ezen keresztül kaptak szerepet a chat robotok, de a Viber is gyakran feltűnt, bár kisebb népszerűsége miatt ritkábban, körülbelül feleannyi alkalommal. Jelentős szereplőként tűnt fel a chatbotos témakörben a Telenor, amelyet nagyrészt köszönhetett annak a húzásnak, hogy OlyBot, a Telenor chatbotja közvetített a 2017-es Mobile World Congress-ről, de a témában kiadott tanulmánya és a chatbotba épített játéklehetőség promotálása is jó hátszelet jelentett. A Microsoft neve is gyakran előkerült, de ezt a „rasszistává nevelt” chatbotjának híre erősen beárnyékolta.

Köznyelvi fordulatként
Végül, de nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a chatbotokat már köznyelvi fordulatokban is emlegetjük, bár a műfajra nézve mérsékelten pozitív hangvétellel. Nagyszámú online bejegyzésben került elő a chatbot, mint viszonylag egyszerűbb, butább dolog szinonimája – ha tehát egy emberre azt mondanánk, olyan okos, mint egy chatbot, az inkább derogálóan hat. Mindenesetre a technológiai megoldás közismertségét jól bizonyítja a jelenség.

Számos megmosolyogtató említésbe akadni a közösségi médiában, zárszóként, a teljesség igénye nélkül ezek közül emelnénk ki párat:

  • „Hallod, ettől a chatbotom is jobb oltást tud :DDDD”
  • „Jah. Meg bezzeg gyurcsány, meg elmúltnyócév. Komolyan mondom egy fél nap alatt összedobott chatbotnak több válasza van.”
  • „Még mindig nem tudom eldönteni, hogy ez az ember ennyire hülye, vagy csak egy okosabb chatbot.”
  • „Amikor még a chatbot is tudja.”
  • „Na a helyedben joggal tartanék attól, hogy a chatbotok elveszik a munkád.”
  • „Te is az a fajta vagy, aki egy chatbottal beszélget, de sose jön rá.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!



Címkék: chatrobot, chatbot