1. A technológiai fejlődés pozitív hatása

Az Alfa-generációt nevelő szülők 65 százaléka úgy gondolja, hogy a technológia pozitívan befolyásolja a gyereke fejlődését. Egy kutatás eredményei szerint kétszer nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a technikai fejlődés pozitív hatással van a gyermekükre, mint a Zoomerek szülei. Bár szakemberek többször hangsúlyozzák, hogy a digitális világ bizonyos szempontból a kreativitás és képzelőerő hanyatlásának a melegágya, a szülők mégis úgy vélik, hogy a technológiai fejlődés a gyermekük esetében jót tesz az önálló gondolkodásnak és a tanulásnak. Utóbbi kapcsán új trend is született, méghozzá a márkákon keresztül történő edukáció. A különböző brandek a technológia pozitív hatását kihasználva olyan lehetőségeket teremtenek az alfák számára, amelyek nemcsak megismertetik őket az adott márkával, hanem oktatási értéket is nyújtanak.

„A szülők pozitív véleménye a technológia hatásairól arra utal, hogy az Alfa-generáció tagjait már egészen fiatal koruktól kezdve digitális eszközök veszik körül” - kezdte Bereczki Enikő. „Míg a Z-generáció már gyerekként is aktívan alakította a saját digitális identitását, az Alfa-generáció még inkább a szülői és technológiai környezet hatására formálódik. A rejtélyes Z generáció című könyvemben kifejtem, hogy a Z-generáció tagjai már megtapasztalták a technológiai boom kezdetét, ám az Alfák számára a digitális világ teljesen természetes adottság. Habár valóban támogathatja az önálló gondolkodást és tanulást, fontos figyelembe venni az egyensúly megtartását is. A túlzott digitális fogyasztás kockázatokat rejthet, például a figyelem és a szociális készségek fejlődésének gátlását. Az, hogy a márkák edukációs célokra használják a technológiát, előnyös lehet, de elengedhetetlen, hogy ezek a tartalmak valóban értékesek és relevánsak legyenek a gyerekek számára. Ezzel együtt azt sem szabad elfelejteni, hogy a túlzott képernyőidő negatívan befolyásolhatja a gyerekek mentális és fizikai fejlődését. A WHO ajánlása szerint a 6-18 éveseknek legfeljebb napi 2 óra képernyőidőt kellene engedniük a szülőknek, hogy elkerüljék a figyelmi fókusz csökkenését és a mozgásszegény életmód káros következményeit. Emellett a kidfluenszerek (gyerek influenszerek) népszerűsége a kiskorúak kereskedelmi célú befolyásolásának veszélyét is növeli, sok márka ugyanis nem veszi figyelembe, hogy ők még fejlődésben lévő, könnyen befolyásolható fiatalok.”

2. Online tanulnak

Egy másik felmérés szerint az alfák több mint fele az internetet használja arra, hogy tájékozódjon a menő és divatos dolgokról, márkákról és technológiai termékekről.

„Azt látjuk, hogy minél szélesebb körben hirdetnek valamit, az alfák annál kevésbé bíznak az adott márkában és a képviselőiben. Példa erre, ha egy brandet sportolók, celebek és más hírességek is reklámoznak, valamint a márka televíziós hirdetésekben is megjelenik. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek a kisebb és hiánypótlóbb online tartalomkészítők felé kell fordulniuk, hogy az alfák számára megbízható információkat kínáljanak online” - fejtette ki Dani Mariano, a felméréseket készítő, részben a Microsoft tulajdonában álló Razorfish nevű ügynökség elnöke.

„Az Alfa-generáció online tájékozódási szokásai és az információforrások iránti bizalmatlansága azt mutatja, hogy ezek a fiatalok kifinomultabbak a digitális médiában való eligazodás terén” - folytatta Bereczki Enikő. „Ez a generáció egyre inkább az autentikus, kis volumenű és közvetlen kommunikációra építő tartalmakat preferálja. A márkák számára ez egy új kihívást jelent: meg kell találniuk azokat a mikro-influenszereket vagy platformokat, amelyek hitelesen tudják képviselni az üzenetüket. Egy új, bizalomra épülő marketingstratégia kidolgozása kulcsfontosságú lehet” - mutatott rá Bereczki Enikő.

3. Azt várják, hogy a kedvenc brandjük tanítson is nekik valamit

Az amerikai alfák 86 százalékának fontos, hogy a kedvenc márkái segítsenek nekik többet megtudni az érdeklődési körükről. A kutatás arra is rávilágít, hogy a 2010 után születettek többnyire a how-to videókon és játékokon keresztül tanulnak, elsősorban a TikTokon és az Instagramon közzétett tartalmakból, valamint az olyan játékokból, mint a MInecraft és a Roblox.

„A márkáknak lehetőségük van arra, hogy gondolkodjanak azon, hogyan tanulnak, hogyan szeretnek információhoz jutni az Alfa-generáció tagjai, majd ezek alapján szórakoztató és egyben hasznos élményeket, tartalmakat gyártsanak a számukra” - hívta fel a figyelmet Mariano. Bereczki Enikő szerint a kutatásban említett játékok remek példái annak, hogyan lehet a tanulást szórakoztatóvá tenni.

„A márkáknak nemcsak eladniuk kell, hanem értéket is közvetíteniük az Alfák számára. A tanulás, fejlődés és kreatív önkifejezés lehetőségeit biztosító brandek hosszú távon jobban teljesíthetnek ennél a generációnál. Azok a cégek, amelyek értékes tartalmakat kínálnak, nagyobb valószínűséggel nyerhetik el az Alfa-generáció lojalitását. A szülők felelőssége, hogy megfelelően monitorozzák gyermekeik online tevékenységeit, és biztosítsák, hogy az online tanulás valóban hasznos és biztonságos legyen.”

4. Értik és ismerik a márkákat

Az Alfa-generációsok szüleinek 71 százaléka szerint a gyerekeik érettebben értik és ismerik a márkákat, mint ők tették ugyanebben a korban. Ez is remekül mutatja, hogy sosem lehet elég korán elkezdeni pozitív benyomást gyakorolni a fiatalabb nemzedékre. Az olyan brandek, mint a Nike, az Apple és az Adidas, amelyek interaktív élményeket valósítanak meg és influenszerekkel dolgoznak együtt, már most az alfák kedvencei közé tartoznak. A kisebb márkák ennek folytán hatalmas inspirációt meríthetnek például a Nike metaverzumban megvalósított, vagy az Apple mesterséges intelligencia alapú projektjeiből.

„Az Alfa-generációnak ez a fajta érettsége lehetőséget ad arra, hogy a márkák kreatív és innovatív módon kapcsolódjanak hozzájuk. A kutatásban említett márkák munkái példaként szolgálhatnak, hogyan lehet sikeresen integrálni az interaktív élményeket és a mesterséges intelligenciát a marketingstratégiába. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az alfák még mindig fejlődő gyermekek, akik sokszor nem tudják megkülönböztetni a hasznos tartalmakat a marketingcélú üzenetektől. A különböző közösségimédia-felületeken gyorsan terjednek az oktatónak tűnő, de valójában reklámokat tartalmazó videók, illetve kidfluenszerek által promotált termékek. Ezek a tartalmak komoly hatást gyakorolhatnak a gyerekek fogyasztási szokásaira és gyakran megtévesztők lehetnek, hiszen a gyerekek nem mindig értik, hogy ezek reklámok, ami szülői felügyelet nélkül komoly kockázatokat rejthet. A szülők felelősségén túl a márkáknak is érdemes nagyobb felelősséget vállalniuk a tartalomgyártás során, és figyelembe venni, hogy a gyerekek érdekében az etikus marketinggyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú” - fejtette ki a generációkutató.

5. Folyamatosan online vannak, de a személyes kapcsolódást is nagyra értékelik

Az alfák már most jobban értenek a laptopokhoz, játékkonzolokhoz és táblagépekhez, mint sok felnőtt, így a marketingesek ugyanott érhetik el őket, mint az idősebb, Z-generációs társaikat, ugyanakkor hatni némileg másképp tudnak rájuk. A Razorfish kutatásai szerint az Alfa-generáció képviselői egyelőre sokkal inkább előnyben részesítik az interperszonális kapcsolatokat, mint az online elszigeteltséget, ebből kifolyólag nagyon fontosak számukra a személyes élmények.

„A valóság az, hogy még mindig üzletekben akarnak vásárolni. Még mindig meg akarják érinteni a dolgokat. Ők nem az a korosztály, sem csoport, amelyik 100 százalékban online fogja élni az életét” - mutatott rá Dani Mariano.

„Az online és offline világ közötti egyensúly megőrzése kritikus fontosságú az Alfa-generáció számára. Ez a kettősség azt mutatja, hogy nem szabad alábecsülni a hagyományos vásárlási élmény jelentőségét ennek a generációnak az életében. A márkáknak érdemes integrált marketingkampányokat alkalmazniuk, amelyek ötvözik az online és offline élményeket, hogy hitelesen és relevánsan tudjanak kapcsolódni az Alfa-generációhoz. A túlzott online jelenlét egyébként is kockázatokat rejt magában, mint például a magányérzet növekedése és a figyelmi fókusz csökkenése. Különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, akiknek kevesebb lehetőségük van közösségi élményekre, fokozódhatnak ezek a problémák. Ezért kiemelten fontos, hogy a szülők és pedagógusok ösztönözzék a személyes találkozásokat, interakciókat, és segítsenek a gyerekeknek egyensúlyt találni az online és offline világ között és jó példával járjanak elöl. A szülők felelőssége, hogy kontrollálják a képernyőidőt és biztosítsák a gyerekek számára a megfelelő offline élményeket is, amelyek hozzájárulnak egészséges fejlődésükhöz” - zárta sorait Bereczki Enikő.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!